A drónok egyre jelentősebb szerepet töltenek be az élet különböző területein. Azonkívül, hogy a magasból felvételeket készíthetünk velük, a mezőgazdaságban is alkalmazhatóak, nem is akármilyen sikerrel. Az oromi Pletikoszity Árpád, az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara Mechatronika-Robotika-Automatizáció Tanszékének doktorjelölt hallgatója a drónok nyújtotta lehetőségeket sikeresen használja a mezőgazdaságban.
— Visszamenőleg az egész családom mezőgazdasággal foglalkozott. A mesterképzést 2020-ban fejeztem be, most doktorin vagyok, és adódott a lehetőség, hogy a robotika mellett drónokkal is foglalkozzak. Először úgy gondoltam, hogy indítok valamilyen játékot, videózom, végül a játék helyett tavaly novemberben a Prosperitati Alapítvány startuppályázatának segítségével vállalkozást nyitottam, és vásároltam egy multispektrális permeteződrónt. A doktori tanulmányaimmal párhuzamosan szereztem be a felszerelést annak érdekében, hogy a doktorira kutatásokat végezhessek. Kezdetben azt gondoltuk, ha 1 hektár termőföldet nem 200-250, hanem 100 liter vízzel tudunk lepermetezni, akkor ezzel már mekkora haladást érünk el. A tesztelések során kiderült, hogy 1 hektár föld lefújására mindössze 15 liter víz szükséges, tehát 1 hektár kezelése alkalmával mintegy 200 liter vizet takarítunk meg. Állandóan szem előtt kell tartanunk a gazdaságosság elvét, és egyúttal környezetünket, életkörülményeinket fenntartható irányba kell terelnünk, ellenkező esetben nem biztos, hogy az intenzív mezőgazdaságot sokáig tudjuk folytatni. Az emberek által felhasznált víz 70%-a a mezőgazdaságra megy el, tizen-egynéhány százalék az iparra és ugyanennyi a kommerciális felhasználás is. Ebben a témában sürgősen lépni kellene. Meggyőződésem, hogy egyelőre a legjobb megoldás a drón lehet. A drónnal való permetezés kiváló eredményeket mutat, hiszen 15 liter vízzel olyan hatékonyan tudjuk kezelni a gabonát, mintha traktorral átgázolnánk rajta 200 liter vizet kifújva. A drón akkumulátorokkal, elektromotorokkal működik, tehát nem használunk benzint, sem naftát. A levegőből való tápanyagkijuttatás alkalmával taposási kár sem jön létre a gabonán. Vetéstől aratásig kizárólag ezzel a módszerrel kezeljük a gabonát, és elégedettek vagyunk a végeredménnyel — mondta Pletikoszity Árpád.
Pletikoszity Árpád (a szerző felvétele)
Az oromi fiatalember szeretné ráirányítani a figyelmet a drónok hatékonyságára, és úgy véli, a drónok elterjedt alkalmazásával mezőgazdasági reform is végrehajtható lenne. A drónokkal való munka előnye a költségcsökkentés, a növekedett hozam, a környezetkímélés, a gyors munka, hiszen óránként 5-6 hektár földterület permetezhető le. A szerkezet súlya 20 kilogramm, 16 liter vízzel emelkedik a levegőbe, ahol egyhuzamban 8-10 percet tölt.
Árpád elmondta, hogy Bácskán kívül Bánátból is mutatkozott érdeklődés a drónok iránt, és nemcsak a szántóföldi termelők, hanem a gyümölcsészek részéről is. A szőlőültetvények és a konyhakerti növények egyelőre feltáratlan területnek számítanak, de a drónok minél szélesebb körben való térhódításával várhatóan ezekben az ágazatokban is egyre inkább alkalmazzák a jövőben ezeket a szerkezeteket.
A kisebb drón (a szerző felvétele)
— A permetezés mellett foglalkozunk még drónról elvégzett analízisekkel, a talaj állapotának és a termés fázisainak elemzésével is. A multispektrális drón, például vadkár esetén, képes felmérni a négyzetméternyi kár mennyiségét, akár százalékos kimutatásban is. Ha egy földterületen valamilyen betegség ütötte fel a fejét, akkor a drón kimutatja, hogy a betegség a földterület hány százalékára terjedt ki. Földtani méréseket, aszály-előrejelzést is lehet végezni vele. Felmérhető, hogy a földterület melyik részén mekkora a vízhiány, hol szükséges jobban öntözni, hol van jobb állapotban a talaj szerkezete. A legnagyobb érdeklődés a kezelés és a kijuttatás iránt nyilvánul meg, de hosszú távon az a gazdaság marad fenn, amelyik a talaj analízisével és minőségével foglalkozik. Magyarországi példából kiindulva úgy gondolom, hogy a drónok egyre nagyobb szerepet fognak betölteni a mezőgazdaságban. Nyitottak vagyunk az érdeklődők előtt, hiszen ez egy nem kikutatott terület, nem értünk a technológia végére, még nagyon az elején tartunk — vélekedett Árpád.
Munkában a tóthfalui labdarúgópálya felett (Böröc Anna felvétele)
Pletikoszity Tibor gyakorlati példával szolgált. Az árpa permetezését 2 hektár kísérleti jellegű parcellán végezték. Március második felében a drón az árpára csökkentett adag gombaölő szert szórt, melyhez valamennyi tápanyag, vitaminokkal és mikroelemekkel dúsított tápszer is társult. Ezután gyomirtóval, majd fél adag gombaölő szerrel permeteztek, melyhez nyomelemekkel dúsított tápszert is adtak, végül a rovarölő szerrel való permetezés következett.
— A kezelés hatékonynak bizonyult, hiszen a mi családunknak ennyi termése — 45 métermázsa holdanként — még sosem volt. Ez nagymértékben köszönhető az új technológia alkalmazásának is — mondta Tibor.
A drón GPS-vezérelt, önálló, önjáró egység. A földrajzi koordinátákat be kell állítani rajta, elkészíteni az útvonaltervet, a drón pedig ez alapján beállítja saját magának a sebességet, a magasságot, az átfolyást. Ha kiürül az akkumulátor vagy elfogy a permetezésre szánt folyadék, akkor a drón visszatér kiindulási helyére. A start gomb megnyomásával a drón mindent újra beállít magának, és ott folytatja a munkát, ahol abbahagyta.
A drónokról, a mezőgazdaságban betöltött szerepükről és lehetőségeikről az érdeklődők a www.dronteh.rs oldalon kaphatnak bővebb információt.
A 20 kg-os, 16 liter víz szállítására alkalmas drón (Böröc Anna felvétele)
