home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Határtalanított szóértés
Kartali Róbert
2021.11.11.
LXXVI. évf. 45. szám
Határtalanított szóértés

Jogászok és fordítók számára Nyelvi határtalanítás és „szónemesítés” — A fordítástechnikák XXI. századi kihívásai és lehetőségei címmel fordítástudományi tanácskozást szervezett a Magyar Nemzeti Tanács Szabadkán. A rendezvényt a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudomány Ünnepe 2021 — Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz elnevezésű rendezvénysorozatának jegyében tartották meg.

A résztvevőket mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke, dr. Németh Gabriella, a magyarországi Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. vezérigazgatója, valamint Nyilas Mihály, az igazságügyi minisztérium államtitkára, a Vajdasági Magyar Jogász Egylet elnöke köszöntötte. A szakmai találkozó célja egyrészt a magyar—szerb, illetve a szerb—magyar jogi terminológia bemutatása volt, gyakorlati és oktatói tapasztalatokra építve, másrészt a szerb nyelv cirill betűs írásmódjával kapcsolatos, nemrég elfogadott törvény megismertetése kisebbségi nyelvhasználati szempontból, harmadrészt pedig a nemi egyenjogúságról szóló szerbiai törvény ismertetése, mely jogszabály az országban hivatalos használatban lévő és a nyelvi nem szempontjából „érzékeny” nyelvekben nemi nézőpontból is fontosnak tartja a női–férfi szerepek kötelező használatát, és mely a magyar nyelv szempontjából azért érdekes, mert annak egyik közismert sajátossága éppen a nyelvtani nem hiánya, azaz ha van valami, amiben a magyar nyelv kezdettől fogva őrzi önazonosságát, az a nyelvtani nemek teljes mellőzése.

— Az MNT egy olyan folyamatot kíván elősegíteni, amelynek elsődleges célja a fordítói tapasztalat rendszerbe foglalása — emelte ki a megnyitón Hajnal Jenő, az MNT elnöke. Mint mondta, erre azért van szükség, hogy a fordításról mint kétnyelvű beszédtevékenységről a szerzett tudásunk fel tudjon halmozódni, a fordításról való ismereteink pedig egymásra tudjanak épülni.

— Ez a tanácskozás megerősítése annak, hogy szükség van a munkánkra, és igény mutatkozik a tudásunk, tapasztalatunk átadására, egyúttal lehetőséget teremt az együttműködések létrehozására és a már létező kapcsolatok továbbfejlesztésére — emelte ki Nyilas Mihály. Az igazságügyi minisztérium államtitkára hozzátette, hogy a kétnyelvű környezetben végzett munkája során, amikor mód és alkalom mutatkozott, mindig törekedett arra, hogy az anyanyelvét használja. Nemzettársait is erre buzdítja, még ha ez gyakran kétszer annyi munkát és erőfeszítést is követel.

A tanácskozáson újabb két évre szóló együttműködési keretmegállapodást kötött az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt., valamint a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárság.

— Jól ki tudjuk aknázni ezt a szakmai együttműködést, a magyarországi fordítók és a vajdasági magyarok is sokat tanulhatnak szakmailag egymástól — vélekedett dr. Németh Gabriella. A vezérigazgató rámutatott, hogy fordítókra folyamatosan szükségük van a gyakornoki és a mentori programba, intézményesen képzik őket, és munkát is tudnak nekik adni, mert gyakran van szükség anyanyelvi lektorálásra is. Véleménye szerint a technika fejlődésével a fordítói szakma jelentős átalakuláson esik át. — Nem tudni, hogy a gépi automatizmusok a magyar nyelv esetében mikor fogják kiváltani a tolmácsokat. Az angol—spanyol nyelvirányon már évek óta hibátlanul működik a tolmácsprogram. Nálunk is nagy kihívás, hogy mi lesz a fordítókkal a jövőben, de mi azt gondoljuk, hogy az emberre mint döntéshozóra még mindig szükség van. Mi is építünk terminológiai adatbázisokat, továbbá évente 100-120 000 okirat megy át a kezeink között. Ezekből anonimizált sablonokat készítünk, melyekhez fordítási sablonokat gyártunk. A fordítási sablonokat űrlaposítjuk, és amikor a fordítók fordítják, akkor az űrlap keretét a lektorok auditálják, és utána a legördülő menüben már csak a kitöltendő mezőket kell egy fordítónak beírni. Néhány év múlva elképzelhető, hogy nem fordítónak hívjuk majd a fordítót, hanem adatbeviteli lektornak vagy gépi felügyelőnek a fordítási üzletágban. A fordító mint kifejezés át fog alakulni.

A magyar nyelv és a szerbiai jog találkozásáról, illetve annak gyakorlati vetületeiről Szakállas Zsolt, a Tartományi Kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi — nemzeti közösségi titkár tartott előadást. Kiemelte, hogy az alkotmányi rendelkezés szerint a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód a hivatalos a köztársaság területén, de a törvény erejénél fogva a nemzeti kisebbségi nyelvek is hivatalos használatba kerülhetnek.

— Az alkotmány 75. és 79. szakasza a nyelvhasználati jogokat emberi jogként említi, amely a nemzeti kisebbségek sajátosságának megőrzését segíti elő. Három törvény szabályozza kiemelt módon a kisebbségi nyelvhasználatot. A hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény megállapítja, hogy milyen előfeltételek alapján lehet egy kisebbségi nyelv hivatalos. A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény, mely a valamikori Szerbia és Montenegró államközösségének alkotmányos törvényeként volt elfogadva, most is szavatolja a többi közt a nyelvhasználati jogokat is. A nemzeti tanácsokról szóló törvény pedig megállapítja a nemzeti tanácsok hatásköreit, melyekhez a hivatalos nyelvhasználat is tartozik. Így például a nemzeti tanács feladata a helységnevek magyar elnevezése, az utcanevek véleményezése.

Összességében 17 törvény foglalkozik a nyelvhasználat gyakorlásával — mondta a titkár, rávilágítva, hogy a tartományi szervekben a szerben kívül hivatalos használatban van a magyar, a szlovák, a román, a horvát és a ruszin nyelv is. Ezek a kisebbségi polgárok anyanyelvükön fordulhatnak a tartományi közigazgatáshoz.

— A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a magyarság száma Szerbia összlakosságának 3,53%-át teszi ki. A tartomány területén ez 13%. A hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény rendelkezései szerint ahhoz, hogy a nemzeti kisebbség nyelve egy önkormányzaton belül hivatalos legyen, az összlakosságban a nemzeti kisebbség számarányának legalább 15 százaléknak kell lennie. Vajdaság 45 önkormányzatából 28-ban teljes egészében hivatalos használatban van a magyar nyelv. Nagybecskereken a magyarság aránya tíz évvel ezelőtt nem érte el a 15%-ot, viszont a magyar nyelv ott már előbb hivatalos használatban volt, nem lehet megszüntetni, mivel a kisebbségi jogok elért szintjét nem lehet csökkenteni. Továbbá ha egy önkormányzat területén a magyarság száma nem is éri el a 15%-ot, de megvan a szándék, a magyar a hivatalos nyelvek közé emelhető. A törvény arra is lehetőséget ad, hogy egy önkormányzat területének csupán egy részén legyen hivatalos használatban egy kisebbségi nyelv. Magyar viszonylatban erre három önkormányzatban van példa. A kisebbségi nyelvhasználat a gyakorlatban úgy nyilvánul meg, hogy a polgárok magyarul fordulhatnak a különféle hatóságokhoz, intézményekhez — a rendőrségtől a kommunális közvállalatokig, beleértve a bíróságokat is. Fontos, hogy olyan személyek dolgozzanak ezekben az intézményekben, akik értik és beszélik a magyart. A nyelvhasználati jogok betartása céljából a titkárság egy olyan felügyelőséget működtet, amely kizárólag azt ellenőrzi, hogy ezek a jogok hogyan valósulnak meg.

Szakállas arra is figyelmeztetett, hogy ha egy kisebbség számaránya az országos lakosságban eléri a 2%-ot, akkor tagjai a Belgrádban székelő köztársasági intézményekhez is anyanyelvükön fordulhatnak.

A szakmai tanácskozás kerekasztal-beszélgetéssel zárult, melynek keretében bemutatták a Magyar Nemzeti Tanács 2021 és 2026 közötti időszakra vonatkozó hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiájának fordítástudományi feladatait. A moderátor szerepét Kovács Károly, az MNT Nyelvhasználati Bizottságának elnöke töltötte be, részt vett továbbá dr. Vukov Raffai Éva, az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának tanára, Szakállas Zsolt, Losoncz Dávid, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja, Lulić Emil, az MNT hivatalvezetője és Siplika Zoltán, az MNT Hivatalának szakreferense. Itt leszögezték, hogy a magyar nyelv egyre szélesebb körben való használata a hivatali ügyintézések, bírósági eljárások során a részarányos foglalkoztatást is előmozdítja majd. Így ezek az intézmények nem külső fordítókkal dolgoznának, hanem saját alkalmazottakkal működtetnének belső fordítószolgálatot. A hozzászólások között elhangzott, hogy a fordítóprogramok fejlődésével a hivatalokban is óriási előrelépést lehetne elérni a kisebbségi nyelvhasználat terén, de ennek az érvényesítése sem csupán az MNT-től függ, kell hozzá majd az állami akarat is.

Fényképezte: Kartali Róbert

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..