Magyarországon, a végigvonuló árhullám miatt több települést elöntött a víz. Vajdaság északi részén egyelőre — a gátaknak és a fejlett csatornarendszereknek köszönhetően — nincs árvízveszély, de a belvizek és a talajvízszint emelkedése igencsak megkeseríti a lakosság életét. A talajvízszint csökkenésére és ezzel együtt a belvizek visszahúzódására a szakemberek szerint még két-három hétig várni kell. A belvíz miatt késnek a gazdák a tavaszi vetéssel, ezenkívül a később földbe került kukorica és napraforgó fejlődése is bizonytalan.
Szabadka
Több ezer hektár, főleg homokos termőterület került víz alá a szabadkai községben. Elsősorban Hajdújárás, Királyhalom és Palics egy részén kritikus a helyzet. A község többi területén nincs jelentősebb belvíz, az átázott talaj miatt azonban késnek a tavaszi munkálatok. Osztrogonác Simon, a Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja elmondta, hogy a károkról ugyan még korai beszélni, de minden bizonnyal jelentősek lesznek, mert a gyümölcsösökben lehetetlen elvégezni a szükséges növényvédelmi kezelést, ezenkívül a nagy nedvességtartalom miatt a csernozjomokra sem lehet munkagépekkel rámenni, így késik a tavaszi vetés, ami hozamkieséssel jár majd.
Horgos
Horgoson és környékén évente átlagosan 525 mm csapadék hullik. Az év első negyedében mért csapadékmennyiség már meghaladja a 210 mm-t, mivel a talajvízszint átlagosan 2,5 méter mélyen van, így a felszíni talajréteg hamar átázott, és emiatt nagy terület áll víz alatt.
— Több tíz hektár vetést, legelőt és szántót borított el a belvíz a horgosi határban. Folyamatosan védekezünk ellene, árkolással próbáljuk megtalálni a természetes útját, és elvezetni a környező csatornákba — nyilatkozta lapunknak Bacskulin István, a helyi közösség elnöke. Ottlétünkkor éppen a Birkacsárdánál levő Kapros domb mögötti depressziókból próbálták elterelni a vizet a Vöröskereszt — Madarász nemzetközi csatornába.
Magyarkanizsa
A Tisza vízgyűjtő területén hullott csapadék és a hóolvadás következtében a folyó vajdasági szakaszán folyamatos vízszint-emelkedéssel számolnak a szakemberek.
— A belvizek terjedése miatt rendkívüli állapotot hirdetett ki Magyarkanizsa, egyelőre azonban a területén levő lakóházak nincsenek veszélyben. Ilonafalván (Vojvode Zimonićon) volt a legkritikusabb a helyzet, ott ugyanis istállókat és tanyákat vett körbe a víz, de a DTD Vízgazdálkodási Vállalat erőgépeinek köszönhetően sikerült megakadályozni a terjedését — mondta Vadász Kávai Piroska, a helyi közösség tanácsának elnöke. Kiemelte, a védekezés pénzelését megnehezítette, hogy a polgárok 2012 novemberében nem szavazták meg a helyi járulék bevezetését. A válsághelyzet kihirdetésével azonban lehetőség nyílik eszközök igénylésére a tartományi, illetve a köztársasági alapokból.
Topolya
Topolyán a termőföldek egyelőre nincsenek veszélyben. Néhány ház pincéjében megjelent a talajvíz, de az illetékesek ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet — jelentette ki Csorba Ottó mezőgazdasággal megbízott tanácstag
Folyamatosan ellenőrzik a csatornákat
Az újabb csapadék ellenére egyelőre nincs veszély. Palicson, Radanovácon, Hajdújáráson és Királyhalmán a legkritikusabb a helyzet.
Tekintettel az utóbbi három hétben hullott csapadékmennyiségre, folyamatosan ellenőrzik a csatornahálózatot. „A megnövekedett vízmennyiséget a Palics—Ludas, Ludas—Kőrös, Tisza—Palics, illetve az Adorján—Velebit csatornákba irányítjuk, onnan pedig a Tisza irányába tereljük” — nyilatkozta lapunknak Aleksandar Kiš, a DTD Észak-Bácska vízgazdálkodási vállalat vízgazdálkodási részlegének vezetője. A szakember szerint minden eszközzel azon fáradoznak, hogy a vizek minél nagyobb részét a Tiszába juttassák, mert a folyó vízszintje is folyamatosan emelkedik, így egy bizonyos szint felett már nehéz a belvizek odaterelése. Ha ez bekövetkezik, akkor más megoldást kell találni. A DTD Észak-Bácska vízgazdálkodási vállalat munkája össze van hangolva a Magyarkanizsa és Zenta vízgyűjtő területén tett intézkedésekkel.
Az idei csapadékmennyiség máris elérte az éves átlag felét. A DTD Észak-Bácska vízgazdálkodási vállalat a Palicsi Meteorológiai állomásról kapott méréseken kívül méréseket végez Velebiten és Bajmokon is. Az összesített adatok azt mutatják, hogy április első harmadáig több mint 260 mm csapadék hullott Szabadkán és környékén.
„Ami Szabadka vízgyűjtő területét illeti, elmondható, hogy a csatornahálózat zömében befogadta a vízfelesleget. A csatornák vízszintje magas, emiatt vannak területek, ahol megjelent a belvíz, de korántsem olyan mértékben, mint Magyarkanizsa területén” — emeli ki a DTD szakembere.
A csatornahálózat bizonyos részeit sokan szemétlerakóként használták, és voltak olyanok is, akik beszántották, vagy azért, mert növelni szerették volna parcellájukat, vagy pedig azért, mert le szerették volna rövidíteni az utat a termőterületig. Száraz, aszályos esztendő esetén senki sem gondol arra, hogy mi történik akkor, ha — mint az idén is — a szokásosnál több csapadék hullik.
„A vállalatunk is találkozott ilyen esetekkel, de elmondható, hogy az utóbbi két évben munkatervünkkel összhangban főleg a csatornahálózat alsó vízgyűjtő szakaszait tartottuk karban azzal a céllal, hogy azokat a vízelvezetésen kívül öntözésre is lehessen használni” — mondta Aleksandar Kiš, s hozzátette: a vállalat idei munkatervében a csatornahálózat felsőbb szakaszainak a karbantartása szerepel, a munka ütemét természetesen a rendelkezésre álló pénzek határozzák meg.
A DTD Észak-Bácska vízgazdálkodási vállalat az idén a hálózat fővezetékeire (Kőrös, Krivaja, Csíkér) helyezi a hangsúlyt, és csak ezután kerülnek sorra a kisebb csatornák karbantartási munkálatai.
