Továbbra sincs megoldás a földrendelet kérdésében

Elmaradt a múlt héten a szabadkai városi képviselő-testület rendkívüli ülése, amelynek napirendjén egyetlen pont szerepelt volna: az állami tulajdonban lévő földterületek intézményeknek, egyházaknak és vallási közösségeknek való használatba adásáról szóló rendelet semmissé nyilvánítása. A Köztársasági Vagyonjogi Ügyészség szerint törvényellenes az a rendelkezés, amelynek alapján a város a pravoszláv, az evangélikus és a katolikus egyházaknak hétszáz hektár állami földet adhatna bérmentes használatra. A mezőgazdasági földterületek bérbeadásáról szóló éves program jóváhagyásának egyik feltétele a fenti rendelet hatályon kívül helyezése. Ennek híján kérdésessé vált tizennégyezer hektárnyi szántóföld bérbeadása.
A szóban forgó, 2007-ben meghozott rendelet eltörlését már többször napirendre tűzték ebben az évben, a múlt héten pedig rendkívüli ülésen rendezték volna a határozat érvénytelenítésének kérdését, ha a képviselők közül nem csupán huszonhárman jelennek meg. Az ülés megkezdéséhez legalább harmincnégy képviselőre lett volna szükség, a terembe viszont a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Remény Mozgalom, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, az Észak-bácskai Bunyevácok Szövetsége, a Szerbiai Szociáldemokrata Párt, a Szerb Megújhodási Mozgalom és a Szerbiai Szocialista Párt képviselőin kívül többszöri csengetés után sem voltak hajlandók a terembe fáradni a Szerb Haladó Pártnak az előcsarnokban tartózkodó képviselői, egyes független képviselők, valamint a Demokrata Párt képviselőinek egy része.

„A polgárok érdekében dolgozunk’’
Kern Sólya Mária, a városi képviselő-testület elnöke az ülés elmaradása után elmondta, hogy a döntés elodázásával jelentős bevételtől esik el a város.
— Legalább 100 millió dinárral rövidülhet meg az önkormányzat költségvetése, ha nem helyezzük hatályon kívül a döntést. Úgy érzem, hogy a képviselők elfelejtették hivatali esküjüket, miszerint a törvénnyel összhangban minden szabadkai polgár érdekében dolgozunk. Ezt szem előtt tartva hívtam össze az ülést.

Ki kinek az érdekeit védi?
Maglai Jenő, a Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai frakciójának vezetője azt nyilatkozta, hogy a VMSZ képviselői teljes létszámban jelen voltak, és sajnálattal vették tudomásul, hogy az ülést el kellett napolni.
— A szóban forgó összeg nem kis pénz. Az ülést bojkottáló képviselők pedig magyarázzák majd meg a polgároknak, hogy miért nem kaphatta meg a város ezt a pénzt, valamint feleljenek arra a kérdésre is, hogy kinek az érdekeit védik ezekkel a lépésekkel.

Felelősségtudat?
A képviselői csoportok Városunkért elnevezésű szövetsége nevében Slavko Parać (DP) az előcsarnokban maradva azt nyilatkozta a jelen lévő újságíróknak, hogy az ülést előzetes konzultáció nélkül hívták össze, és mindannyian meglepődtek a váratlan felhíváson.
— Az ilyen munkafolyamatot nem tartjuk elfogadhatónak, és nem tudjuk, miért ez a nagy sietség. Értesüléseink szerint a mezőgazdasági minisztérium hamarosan reagálni fog a benyújtott programra, és kiderül, hogy a rendelkezés eltörlése nélkül is elfogadja-e majd a javaslatot. Nem leszünk annyira felelőtlenek, hogy a földeket ne bocsássuk a mezőgazdászok, a termelők rendelkezésére.

„Az ellenzék nem köteles részt venni az ülésen’’
Gojko Radić, a Szerb Haladó Párt képviselője szerint ez az eset azt bizonyítja, hogy nem létezik koalíció, hatalmi többség, egyeztetés ugyanis nem történt, az ülést néhány ember hívta össze.
— Választásokra lenne szükség, létre kellene hozni egy új koalíciót, mert egyéni érdekek kerültek előtérbe, a kérdéses földterületekhez egyéni érdekek fűződhetnek. Ez az ülés a polgárok félrevezetésére szolgált. Az ellenzék nem köteles részt venni az ülésen, ha úgy értékeli, hogy valamilyen visszaélésről van szó.