* Mikor kezdtél el vonzódni a kerékpározáshoz? Mi tetszett meg benne a legjobban? 

— Még gimnazistakoromban, kilenc-tíz éve, vagyis tizenhat-tizenhét évesen kezdtem el kerékpározni. Egy ideig az „egyszerű” mountain bike-on tekertem. Elkezdtem hosszabb távokra és az átlagosnál gyorsabban menni, s fokozatosan átalakítottam a gépet. Sima és keskenyebb gumikat vettem rá, minden felesleges súlyt — sárvédőket, lámpákat stb. — leszereltem… Egy évvel később vettem az első országútimat, mely hatalmas ugrás volt, élményben is. Azt szeretem benne a legjobban, hogy a test, a szellem meg a lélek egyszerre működik az emberben, és a legapróbb részletekig figyelhetem, megismerhetem a saját működésemet. Az országútin az ember, ha egy kicsit komolyabban veszi, és fejlődni, erősödni akar, folyamatosan a saját határait feszegeti. Szeretek kellemesen elfáradni, kemény edzés után megérdemelt pihenőt tartani, és nem utolsósorban az összeszokott társaságunkban lenni a közös tekeréseken.

* Melyik sportklub tagja vagy, és ez milyen kötelezettségekkel, előnyökkel jár? 

— Második éve vagyok tagja az újvidéki Elite kerékpárklubnak. Az alma materom szülőhelyemből adódóan az apatini csapat, az ottani haverokkal a mai napig szívesen edzek, ha otthon töltöm a hétvégét. Amióta az Elite tagja vagyok, a szerb kupa versenyein veszek részt, mely országunkban a legmagasabb szint. Ez nagy lehetőség, emellett nagy kihívás is. Korábban például megnyertem az amatőr országos bajnokságot, de a profik között tavaly épphogy sikerült a középmezőnyben befejeznem az év legfontosabb versenyét.

* Hol tekersz a legszívesebben? Van kedvenc szakaszod? 

— Ha Újvidéken vagyok, természetesen a Fruška gora felülmúlhatatlan, az edzés és a természetben való gyönyörködés szempontjából is kiváló terep. Otthon — Apatin, Zombor, Kupuszina, Szilágyi és általában a Duna környékén — palacsintasík alföldi útjaink vannak, és mivel onnan származom, ott szerettem bele a sportágba, mindig az a vidék marad az első. 

* Változtattál-e valamit az életmódodon? Gondolok itt a táplálkozásra, az alvásra, a napi beosztásra.

— Eredményeket szeretnék elérni, ezért sok mindenre kell odafigyelnem, és ezek közül az első a táplálkozás. A rohanó világ életmódja sajnos megakadályoz ebben, de igyekszem egészségesen, változatosan táplálkozni, a megfelelő időben a megfelelőt enni. Ha az ember munka mellett még ilyen, teljes értékű edzésprogramot is szeretne csinálni, az sok lemondással jár, a többi közt előfordul, hogy néha alvásból, pihenésből is kevesebb jut a szükségesnél. 

* Heti hány alkalommal edzel, és ez kilométerszámban mennyit tesz ki?

— Ha minden jól alakul, heti öt-hat alkalommal megyek tekerni, összeadva ez egy 400 kilométer körüli táv. Egy sikeres, nyári héten, szép időjárás esetén viszont az 500 kilométer is elképzelhető. De sajnos ritkán állnak össze ideálisan a képkockák, olyankor általában teremben, szobában pótolok görgővel, erőnléti edzéssel, súlyokkal. 

* Milyen pozitív változásokat figyeltél meg magadon?

— Nagyon jól le tudom vezetni a mindennapos stresszt, és az erőnlétem, az állóképességem is hihetetlenül megnőtt. Az edzés önfegyelemre, összpontosításra tanít, melyet korántsem csak a bicajozás során lehet hasznosítani. 

* Van-e példaképed vagy olyan személy, aki sokat segített neked a fejlődésben?

— A sportág őshazájából, Nyugat-Európából van jó néhány nagy név. Ők motiválnak, bár itthon nem tartoznak a nagy sztársportolók, sőt, az ismertebbek közé sem: Tom Boonen, Fabian Cancellara, régebbről Johan Museeuw, Andrea Tafi… 

* Tervek?

— Szeretnék fokozatosan fejlődni, illetve a kupában egyre jobb eredményeket elérni. De ha ez nem is sikerülne, hobbiszinten egész életemben megmaradhat nekem a kerékpározás.