home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Használjuk anyanyelvünket!
Kartali Róbert
2021.06.11.
LXXVI. évf. 23. szám
Használjuk anyanyelvünket!

A Magyar Nemzeti Tanács 23. rendes ülésén elfogadták a 2021 és 2026 közötti időszakra vonatkozó hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiát. A dokumentumot a tanács tagjai konszenzussal szavazták meg.

A Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiája 2021—2026 egyszerre gondolkodik a nyelvhasználati jogok tényleges gyakorlásának kereteiben és a magyarul beszélő emberekben, és nem csupán a magyar nyelvért akar cselekedni, hanem az építhető és építendő anyanyelvi készségért, helyhez és körülményekhez szabva. A stratégia nem kerüli meg a nyelvpolitika és a nyelvi tervezés kérdéseit sem azzal a végső céllal, hogy a magyar nyelv jelenlétét a közélet minden területén szavatolja, ideális környezetet teremtve széles körű használatához.

Az anyanyelv hivatalos használatának csak akkor lehet értéke, ha ennek a közösségi, természetes anyanyelvhasználatnak a kiterjesztéseként él — emelte ki a stratégia felterjesztésekor Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Mint mondta, továbbépíteni, megtartani nemzetünket és anyanyelvünket csak egységében lehet, miként minden kis nép anyanyelvét és nemzeti identitását is.

— Igyekeztünk mind erkölcsi, mind pedig politikai aspektusból megfogalmazni stratégiánkat, mert anyanyelvünk csak közösségben élhet és maradhat meg. Mindezt pedig a megfelelő kulturális, közösségi és regionális tagoltság figyelembevételével lehet megvalósítani, melynek legfőbb eszköze az anyanyelvi nevelés és magyar nyelvű oktatás, szakoktatás fejlesztése, valamint az élményszerű kulturális találkozások az anyanyelvvel. A Magyar Nemzeti Tanács nyelvi tervezésének, mely a magyar nyelv használatát az állam és a polgár közötti hivatalos kommunikációban a közösségi anyanyelvhasználaton kívül is szeretné erősíteni, fő területei a hivatalos magyar nyelv- és íráshasználaton kívül: a magyar nyelvű oktatás, kultúra és tájékoztatás vajdasági stratégiai fejlesztése is. Stratégiánkat úgy szeretnénk irányítani, hogy a belső sokféleség termékeny, fenntartható és megtartó legyen, hogy ennek a gazdagságnak örülni tudjunk, gyarapításra érdemesnek tartsuk, és hogy a derűlátás uralja munkánkat annak jegyében, hogy magyarul írni és beszélni szabadság, öröm és felelősség.

Egy jó és minőségi stratégia született — mondta el hozzászólásában Losoncz Dávid, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja. Hozzátette, a szövegben sikerült egyensúlyt teremteni azon kérdések között, amelyek egyrészt a jogi dimenziókat tartalmazzák, másrészt a nyelvhelyesség és az általános nyelvhasználati kérdések között. A stratégia leírja azt, hogy hol tartunk most, merre kellene haladni a következő öt évben, és megfogalmazza azokat az elvárásokat és számszerűsíthetően is kimutatható eredményeket, amelyek alapján meghatározhatjuk néhány év múlva a stratégia eredményességét.

— Elvárásunk, hogy az egyes intézmények, egyes állami szervek és a közjegyzők következetesen használják a magyar nyelv használatára vonatkozó szabályokat. Azzal szembesülünk néha, hogy noha a közjegyzők ugyanazon törvények alapján dolgoznak, ugyanazt a nyelvhasználati jogszabályt olvassák, de ugyanannak a problémának mégis más a megoldása egy topolyai és például egy szenttamási közjegyzőiroda szerint. A stratégia megfogalmazza azt az igényt, hogy minden állami szerv következetesen alkalmazza mindazon jogszabályokat, amelyek a nyelvhasználatra vonatkoznak. Egyértelmű, hogy amíg nincs magyarul tudó közigazgatásunk, nincs magyarul tudó igazságszolgáltatásunk, addig nem lehet ügyfélbarát az a környezet, így a stratégia az eljárásügyi követelmények mellett megfogalmazza azt az igényt is, hogy magyarul beszélő emberek dolgozzanak a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban is, hiszen mindaddig üres marad a jogi környezet és a stratégia is, amíg magyar emberek nem tudnak munkát vállalni a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. A stratégia arra is kitér, hogy ahhoz, hogy egyáltalán nyelvhasználatról beszéljünk, kell egy olyan ügyfél is, aki a magyar nyelv használatát kéri az eljáráson belül. Addig, amíg valaki nem kéri a saját anyanyelvének a használatát a közigazgatási vagy az igazgatási szerveknél, nem lesz magyar eljárás. Nem fogják tálcán kínálni neki, és nem fogják kérni az ügyfelet, hogy beszéljen magyarul. A stratégiában megfogalmazásra került, hogy nekünk mindannyiunknak hozzá kell járulni ahhoz, hogy a jogi környezetet ki tudjuk használni — tette hozzá Losoncz Dávid.

A nyelvhasználati stratégia legfontosabb eleme, hogy megerősítse a szerzett jogokat. Megőrizni és megvédeni, egyúttal növelni a nyelvhasználat igényességét, ösztönözni azt, hogy a magyarok éljenek a lehetőségekkel, hogy használják az anyanyelvüket. Ezeket a lehetőségeket szintézisbe foglalva egy Zsebtükör elnevezésű, nyelvhasználati mobilapplikáció is ki lesz dolgozva, melyben listázva lesznek azok a települések, ahol a magyar nyelv hivatalos nyelv- és íráshasználata megvalósul. Ha valaki egy településre érkezik, akkor a telefonja jelezze, hogy ott hivatalos használatban van-e a magyar nyelv: ha igen, akkor milyen jogai és lehetőségei vannak, és hogyha ezekkel a jogokkal nem tud élni, vagy megakadályozzák ebben, akkor kinek tud panaszt tenni.

Paskó Csaba, az MNT Végrehajtó Bizottságának a tagja felszólalásában arra buzdította a vajdasági magyarokat, hogy éljenek nyelvhasználati jogukkal a hivatalos ügyintézéseik során.

— Sokszor egyszerűbb azt gondolni, hogy az ügyintézés gyorsabban halad szerb nyelven. Senki sem fogja számonkérni rajtunk, hogy magyarul intézzük-e a dolgunkat, de ezzel a saját jelenlétünket igazoljuk, illetve azt, hogy büszkék vagyunk saját anyanyelvünkre. Ha néha még várni is kell arra az ügyintézőre, aki beszél magyarul, érdemes bevállalni a várakozást, és mindenkit erre bátorítok, ezzel jelezve azt, hogy nekünk ehhez törvényes lehetőségünk van.

A Magyar Nemzeti Tanács ülésén a vajdasági magyar közösség szempontjából kiemelt jelentőségű intézménynek nyilvánították Topolya Község Művelődési Házát, valamint döntések születtek igazgatóbizottsági tagcserékről és tankönyvjóváhagyásokról is.

Fényképezte: Kartali Róbert

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..