Az ünnepi eseményen a Háló vezetősége és fiatal aktivistái mellett a Kárpát-medence régióiból érkező önkéntes munkatársak, vagyis az úgynevezett bogozók egy része, illetve neves egyházi és közéleti személyek voltak jelen. Segítők, támogatók és barátok. Helyszínileg a főváros V. kerületében keresendő S4-ben, a jubiláló mozgalom által a belvárosban immár több mint tizenöt éve működtetett kulturális-közösségi központjának jelenlegi (2016 óta) székhelyén. A Háló (teljes nevén: Háló Közösségfejlesztő Katolikus Egyesület) magyar alapítású, katolikus indíttatású, de ökumenikus szemléletű mozgalom, mely közösségi kapcsolatokat épít a Kárpát-medencében, magyar nyelven. Hívószavai: találkozás, kapcsolat, közösség.

Az elmúlt harminc évben megszervezett több száz találkozó alkalmával több tízezer embert szólított meg. A Háló munkáját röviden körvonalazó alábbi sorokat a szervezők személyes kérésére és engedelmével tesszük most közzé. A témában jobban elmélyülni óhajtók az egyesület/mozgalom honlapján (www.halo.hu) a Bemutatkozás menüpont alatt találnak hosszabb háttéranyagot. 

„A Háló mint civil közösségfejlesztő keresztény mozgalom immár 30 éve működik a Kárpát-medence magyarlakta területein, és töretlen lendülettel épít egyházat, társadalmat, határokon átívelő kapcsolatokat. Küldetésünk a mai világ elmagányosodásával szemben megmutatni a közösségek szerepének fontosságát, és a társadalom szereplőit az aktivitás és az egymás iránti szolidaritásvállalás irányába mozdítani. A Háló fontos szerepet tölt be a határon túli magyar kisebbségek lelki támogatásában közösségi és kulturális területen. A Háló a Kárpát-medencében folytatott tevékenysége során minden határon túli régióban, Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, Partiumban, Délvidéken aktív, és természetesen az anyaországban is. A régióinkban akár több kerület is működik, amelyek találkozók szervezésével és kapcsolatok építésével segítenek eljutni minden együttműködő emberhez. A régiók többségében irodákat is működtetünk, amelyek nagy segítséget jelentenek folyamataink fenntartásában és önkénteseink támogatásában, tekintettel arra, hogy működésünk alapvetően önkéntesek — saját elnevezésünk szerint »bogozóink« — munkáján nyugszik, akik látogatnak, megszólítanak, kapcsolatokat tartanak fenn. Közösségépítő munkánk legfőbb csomópontjai a helyi, regionális, országos és Kárpát-medencei találkozók, konferenciák, nyári táborok, csapatépítő tréningek, képzések, lelkigyakorlatok, kiscsoportos beszélgetéssel kombinált előadások és egyéb kulturális rendezvények szervezése minden korosztály számára, valamint ezeket támogató kiadványok megjelentetése. […] A mozgalom új útjainak keresése, döntéseink, módszereink tipikusan műhelymunkákon keresztül valósulnak meg és alakulnak ki, így érjük el, hogy mozgalmunk folyamatait minden hálós sajátjának érezze. Az évente 50-nél is több eseményünkkel, találkozóinkkal már 30 éve segítjük a Kárpát-medencei kapcsolatok építését úgy, hogy a kisebbségben élők egyben megtartó közösségélményt is kapnak. Valljuk és tapasztaljuk, hogy a személyes kapcsolatok, barátságok tartják fenn és fejlesztik tovább a Háló mozgalmat. Minden hálós régióban évről évre egyre több fiatalt vonz a Háló lelkisége, melynek alapja a keresztény hitünk közösségben való megélése, magyarságunk, hagyományaink ápolása, kapcsolatépítés közös értékeink nyomán.

A Háló a kezdetektől önkéntesekből álló szervezet, és ennek a jegyében igyekszünk más szervezetekkel partneri kapcsolatokat kiépíteni. Például az utóbbi években részt veszünk az egyik országos szintű önkéntes akcióban is (72 óra Kompromisszumok Nélkül), amit határon túli kapcsolatainkat használva külhoni projektekkel bővítettünk. Budapest belvárosában működtetjük a Háló S4 Közösségi és Kulturális Központot, ahol a kiállítótér mellett naponta kulturális, művészeti, közösségi és ismeretterjesztő programokra kerül sor. Ez a központ számunkra a párbeszéd helye, olyan otthon, ahová hívhatunk másokat, amely egyik bázisa közösségi szolgálatunknak.”

A szerző felvételei

Az est moderátori szerepkörét Szeibert András töltötte be, a kezdetekről pedig Thuróczy György alapító/elnökségi tag számolt be. A nyitányban Navratil Andrea, a népművészet ifjú mestere, a dúdolók, illetve az őket kísérő zenekar lépett fel. De hallhattuk a nyolcvanhárom éves ördöngösfüzesi Hideg Anna — Drága előadását is, akinek tarsolyában mintegy félezer otthoni népdal lapul. Az ünneplő, hálaadó és köszönetnyilvánító est keretében az USA-ban született Bozzay Zina is fellépett, akinek bár angol az anyanyelve, az S4-ben működő magyar népdalkör elhivatott vezetője. Továbbá sajátos tanúságtételek is elhangzottak. Korosztálytól függetlenül.

Az eseményt jelenlétükkel és szólásukkal dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) közigazgatási államtitkára, Orosz István görögkatolikus lelkész, máriapócsi kegyhelyigazgató és Pánczél Károly országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke is megtisztelték. Sajátos nyílt sisakos méltatást kapott a Háló információs bulletinje, a Tarsoly is, melynek első lapszáma 1990 februárjában látott napvilágot. Végezetül az egyesület hymnusza csendült fel. Bizakodóan. „Múlnak az évek, mi egyet lépünk már, lehull a hó, de tudjuk, eljön majd a nyár…”

Még több kép!▼