Szeptember utolsó szombatján a magyarcsernyei futballpálya környéke a megszokottnál is hangosabb volt, ekkor szervezték meg ugyanis a Roham Cup nevű kispályás focitornát a gyermekek számára. Több mint 150 gyerek vett részt a sportrendezvényen. Sok szülő, nagyszülő is elkísérte a csemetéket, így a lelátók is megteltek hazai és vendégszurkolókkal.
Tanók Tamás, a Roham Klub elnöke és az esemény fő szervezője elmondta, tavaly karácsonyra már szerveztek egy hasonló tornát Szerbcsernyén, ahol van fedett sportcsarnok. Annak a folytatása a mostani torna, melyet szabadtéren rendeztek meg több résztvevővel.
— Párhuzamosan játszották a meccseket a pálya két részében. Mivel nekünk is két gyerekcsapatunk van, az U9-es és U12-es, így ilyen korosztályú csoportokat hívtunk meg. Célunk a rendezvénnyel az ismerkedés, szórakozás, fejlődés, és hogy minél tovább fennmaradjon a foci a falunkban. Valójában azzal, hogy a gyerekeknek is tartunk edzéseket, az utánpótlást neveljük a felnőttcsapatba. Hiszem, hogy ha nem is mindenki, de néhányan középiskolás korukban, és reméljük, utána is a Roham Fociklubban fognak játszani. A torna úgy jöhetett létre, hogy a Tartományi Sport- és Ifjúsági Titkárságnál sikeresen pályáztunk, és a klubunk egykori játékosa, Kasza Csaba — aki jelenleg Ausztráliában él — is támogatott bennünket anyagilag. Továbbá a Sólyom Vadászegyesületnek is köszönettel tartozunk — mondta háláját kifejezve az elnök.
![]()
A Roham U9-es…
Vastag Attila helyi edzőtől megtudtam, hogy az U9-es csoportban négy csapat mérkőzik meg egymással. A házigazdákon kívül a Vojvoda Stepa-i Crvena zvezda, a magyarittabéi Bega és a szerbittabéi Október 1.
— A legkisebbek 6 + 1-es felállásban játszanak, azaz hat játékos és egy kapus van a pályán egy-egy csapatból. Kétszer 10 percet játszanak, 5 perces pihenővel. Kézilabdakapura rúgnak a 30 m széles és 40 m hosszú pályán. A nagyobbaknál hat csapat küzd meg egymással: a muzslyai Lehel, a topolyai TSC, az adai AFK, a kumani Október 2., a szerbcsernyei Budućnost és a házigazda Roham. Ezek a csapatok más-más ligában játszanak, de itt lehetőség van olyan csapatokkal is találkozni, akikkel egyébként nem. A nagyok 8 + 1-es felállásban játszanak a 60 m hosszú és 40 m széles pályán, kétszer 20 percet. Nagy öröm számomra, hogy a tornát meg tudtuk rendezni, és annak is örülök, hogy a szomszédos településekről — Magyarittabé, Nagykikinda, Tóba, Udvarnok, Livada (Bozitópuszta) — is egyre több gyereket hoznak az edzéseinkre.
Tápai János, a muzslyaiak edzője nagyon lelkes volt, amiért Magyarcsernyén lehet, mert elmondása szerint akkor volt legutóbb ezen a pályán, amikor még ő maga is játékos volt.
— A 2014-es generációt edzem, és barátkozni jöttünk 14 gyerekkel. Kiskorom óta focizom, több mint húsz évet játszottam, utána lettem edző — immár 15 éve, és ez a harmadik korosztályom. A mostani gyerekeknek sajnos nagyon hiányzik az utcai mozgás, hogy minél többet kint legyenek az utcán, a sportpályán, és ne a szobában a számítógép előtt.
![]()
…és U12-es csapata
Mészáros András, a Vojvodina egykori játékosa Magyarcsernyén foglalkozik a gyerekekkel. 35 éve edző, és szerinte is több testmozgásra lenne szükségük a fiataloknak.
— Sűrűbben kellene ilyen tornákat szervezni, hogy ezáltal is többet mozogjanak, sportoljanak a gyerekek. 19-en vannak a csapatomban, 7 kislány is, ennek külön örülök. Ők is együtt edzenek a fiúkkal.
A TSC edzője, Harangozó István a 2014-es korosztály 13 játékosát hozta el Magyarcsernyére.
— Élményszerzés szempontjából nagyon fontosak ezek a tornák. A foci megtanítja a gyerekeket az életre, azaz arra, hogy nem mindig nyerünk, de sohasem szabad feladni, küzdeni kell. A futballban a játékosok saját magukért, de ami a legfontosabb, a csapatért küzdenek. Én elégedett vagyok a fiúk mai játékával.
A lejátszott meccsek pontszáma alapján a kisebbeknél 1. a szerbittabéi, 2. a magyarcsernyei, 3. pedig a magyarittabéi csapat lett. Mindhárom helyezett serleggel gazdagodott. Az idősebbeknél 3. helyen az Ada AFK végzett, 2. a magyarcsernyei Roham lett, az 1. helyet pedig a topolyai TSC szerezte meg. A dobogós csapatok serleget kaptak, de a legjobb góllövőt és a legjobb kapust is serleggel jutalmazták.
![]()
Az idősebb korosztály legjobbja a TSC lett
A meccsek után Tóth Arnold, a Roham U12-es csapatának kapitánya így foglalta össze a focieredményt:
— Az első meccset megnyertük 3:0-ra Szerbcsernye ellen. A következő meccset szintén megnyertünk, de ezt csak 1:0-ra az Október 2. ellen. Ezzel a két győzelemmel bejutottunk a döntőbe, ahol a TSC ellen játszottunk. Ott már sajnos nem sikerült nyernünk, 3:0-ra kikaptunk. Ezekkel az eredményekkel 2. helyezést értünk el. De a mi csapatunkból került ki a legjobb góllövő és a legjobb kapus is. Én sajnos nem tudtam gólt rúgni, de örülök a csapat szép eredményének.
![]()
Tóth Arnold és Tanók Tamás klubelnök
A másik játékos, Juhász Bálint a következőket mondta:
— Nagy izgalommal keltem fel reggel. 8-kor már kint voltunk a pályán, és érdeklődve figyeltük a vendégcsapatok érkezését. Az első meccs alatt sikerült egy szép gólt adnom a bal felső pipába (sarokba), amire nagyon büszke vagyok. A döntőben a topolyai TSC csapatával mérkőztünk meg. Ők erősebbnek bizonyultak nálunk, sajnos veszítettünk. De nem voltunk elkeseredve, tudtuk, hogy nagyon kemény ellenféllel állunk szemben. Életem fontos része a foci, és örülök, hogy a részese lehettem ennek a színvonalas rendezvénynek.
Egy édesapát is sikerült megszólítanom. Újvári Csaba annak idején hatévesen kezdett a Rohamban játszani, majd legénykorában Udvarnokon folytatta a focizást.
— Udvarnokon öt szezont lehúztam, balszélső voltam, de sajnos lesérültem, és be kellett fejeznem a futballozást. Most viszont örülök, hogy a kislányom is focizik a legkisebbek csapatában, és őt kísérem el az edzésekre hetente két alkalommal. De mivel közel lakunk a pályához, szinte mindennap eljövünk labdát rugdosni. A mostani rendezvény szervezésébe is besegítettem, stadionkoordinátor vagyok.
Végezetül elmondhatjuk, hogy az edzőknek, szülőknek nagy szerepük van abban, hogy a gyerekeket kimozdítsák a szobából, mozgásra ösztönözzék őket. A példaképek előttünk vannak, csak meg kell látnunk őket.