home 2024. december 07., Ambrus napja
Online előfizetés
Háború és sport
Talpai Lóránt
2022.03.24.
LXXVII. évf. 12. szám
Háború és sport

Hosszú-hosszú évtizedek óta nem tapasztalt megrázkódtatássorozat, mondhatni, társadalmi sokkhatás érte az emberiséget. Elegendő csak az évekig elhúzódó járványhelyzetre vagy a most zajló és szinte egész Európát érintő véres háborúra gondolni. Mivel a sport szerves része a társadalmi folyamatoknak, a fentiekben említett csapások vélhetően ugyanúgy megrázták és megtépázták a sportvilágot. Az ukrán—orosz háború kapcsán kialakult sportdiplomáciai helyzetről dr. András Krisztina, a Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője nyilatkozott lapunknak.

* Sikerült-e egyáltalán a járványhelyzetet feldolgozni és átvészelni? Emlékezhetünk arra, hogy olimpia és számos sportesemény maradt el, és nézők nélkül, zárt falak közé kerültek a sportesemények.

— A jelenkor értésének kulcsa a múlt ismeretében és a jövőről alkotott elképzelésen nyugszik, így érdemes némileg hátrébb lépni, s mindezt történelmi és geostratégiai megközelítésbe helyezni. A sportnak számos társadalmi funkciója lehet, köztük valóban említendő ezen vonatkozásban a politikai és a gazdasági funkció is. Ahogyan a társadalmi koordinációs mechanizmusok közt stabilként említett bürokratikus és piaci koordinációk közül az utóbbi vált a XX. században dominánssá, és zajlott le ennek nemzetközivé, globálissá válása, így történt ez a társadalmi folyamatokat és jelenségeket valóban mindig leképező sport, különösen az 1980-as években üzletté váló hivatásos és ennek médiaképes változata, azaz a látványsport területén is. Az említett események, így a 2019 második felében elinduló, majd a teljes glóbuszra kiterjedő járvány, a napjainkra látható dimenzióba jutó, de már régóta zajló proxy „háborús” események is erősen érintik a hivatásos és a látványsportágak globálissá váló ellátási láncait is. Mind a világjárvány, mind a most még lokális háborús helyzetként megragadott konfliktus sportrendezvények, bajnokságok elmaradását vagy új helyszínre kerülését hozta, életet védő biztonsági kényszer vagy akár véleményt nyilvánító, „nyomásgyakorlási”, jogtulajdonosi döntés alapján.


Dr. András Krisztina (fotó: www.uni-corvinus.hu)

* A járványnak szinte még nincs vége, és térségünk háborús övezetté változott. Az Oroszországgal szembeni büntető intézkedések között pedig főszerepet kaptak a sportot érintő szankciók. Sorra zárják ki az orosz sportolókat a különféle sportszövetségek. Függetlenül a háború politikai megítélésétől rendben van ez így, megérdemlik az évekig keményen készülő sportolók, hogy kirekesszék őket, legyenek bármilyen ország állampolgárai?

— Nelson Mandela 2000-ben a Laureus-díj-kiosztón elmondott beszéde alapján a „sportban megvan az erő, hogy megváltoztassa a világot. Képes inspirálni, képes népeket egyesíteni oly módon, mint semmi más. A fiatalság számára érthető nyelven beszél. A sport reményt ébreszt ott, ahol korábban csak kétségbeesés volt. Erősebben töri le a faji akadályokat, mint bármely kormány. Belenevet mindenfajta diszkrimináció arcába. A sport a szeretet játéka.” Igen ám, a sportban megvan mindezekhez az erő, de az ezt működtető tényező itt is az ember. Megvan-e a nemzetközi sportdiplomáciában és a sportvezetőkben az a bölcsesség, hogy ezen pozitív és építő erő most itt békét munkáló módon érvényesülhessen? Eltekinthetünk-e attól, hogy a felek a maguk igazáért vívják harcaikat, melyek akár egymástól teljesen eltérő, sokszor manipulált párhuzamos valóságokban értelmezettek, és már olyan retorika, indulatok és harag mentén zajlanak, hogy már régen elszakadtak az emberi méltóságtól?

* Helyes-e az, ha az európai gyökereket szimbolizáló keresztyénség, az ezen alapuló kultúra és jogrendszer, a római jog alapjai kérdőjeleződnek meg akkor, amikor a személyes felelősséget a kollektív bűnösség és annak vádja váltja — megelőzve mindezek bizonyítottságát?

— A sport helyes választ ad az általa megfogalmazott hitvallásokban, például az Olimpiai Chartában, amikor is azt vallja: „Az olimpizmus célja, hogy a sportot az emberiség harmonikus fejlődésének a szolgálatába állítsa egy békés társadalom előmozdítása és az emberi méltóság megőrzése érdekében.” Ezen kell munkálkodni, a döntéseket ezek mentén kell meghozni, soha el nem feledkezve ezen közösen vallott credóról.

* Kétségtelen, hogy Oroszország pénzügyi értelemben is nagyhatalom, és az utóbbi évtizedekben olimpiának, világbajnokságoknak, Formula—1-es versenyeknek, azaz szinte mindennek helyszíne volt. Európa számára vélhetően pénzügyi értelemben is kontraproduktív hatása lehet annak, ha hosszú ideig elhúzódik ez a sportvilágot érintő hidegháborús folyamat.

— Oroszország nagy kiterjedésű és történelmileg ezeréves állam, melynek történelmi ideje is bizonyítja annak életképességét, akár a nélkülözések melletti fennmaradását még akkor is, ha a mostani negatív végösszegű események akár ötven-hatvan évvel ezelőtti állapotába repítik vissza. Mint gazdasági nagyhatalmat és a dolgok összefüggését nem lehet az USA és Kína nagyhatalmi értelmezése nélkül vizsgálni. Békésebb időszakban a sportdiplomácia a külpolitikának és a külgazdaságnak egy nagyon fontos „softpower” eszköze akár a kultúra-, a tudomány-, a vallás- és a turizmusdiplomácia mellett. 1971-ben az úgynevezett pingpongdiplomácia által már létezett eszköz az USA és Kína akkor is kiélezett kapcsolatainak rendezésére, melyet az akkori hármas nagyhatalmi rendszer hatalmi és közeledési tényezői indokoltak. Most ezen hármasból Kína és Oroszország együttműködése érzékelhető, melyben ellenérdekelt lehet a harmadik gazdasági erő.

* A háború után (bízzunk benne, hogy mielőbb véget ér) valószínűleg elkerülhetetlenné válik, hogy sportpolitikai és sportdiplomáciai szempontból is béketárgyalásokat kell majd tartani. Mindezt azért, hogy ne történhessen meg, hogy bizonyos országok sportolói bojkottáljanak bizonyos helyszíneket, vagy politikai nézet alapján válasszanak küzdőfelet. Ezt egyértelműen rendezni kell majd. Készen áll erre a sportvilág, illetve a sportdiplomácia?

— Mindnyájunk közös érdeke a béke mielőbbi megvalósulása. Már többször igazolódott, hogy a háborúk elindításának viszonylagos könnyűségével szemben nagyon nehezen és hosszan kimunkálható az a diplomáciai folyamat, amelynek kapcsán a vélt igazságok egymáshoz történő közelítése szükséges. A sportdiplomácia akkor tudja ezt segíteni, ha valóban a béketeremtés a célja, kerüli a belügyekbe való beleszólást, odafigyel mások tiszteletben tartására, és nem esik a közösségi bűnösség kijelentése zsákutcájába.

* Végül, lassan már a pénzügyi háttér fontosságát is felülírja a sportolók mindenkori biztonsága. Először a járvány, majd a háború, és még ki tudja, mi következik. Félő, hogy maga a sportvilág is egyre inkább virtuálisabbá fog válni. De ha nem is válik teljes mértékben azzá, már sohasem lesz olyan, mint egykor. Ön szerint globális értelemben milyen jövő vár a sportra?

— A hivatásos sportnak, a látványsportágak világának valóban megvannak a virtualitás kiteljesedését segítő jellemzői, de az igazi élménye a valóságban együtt megélt közösségi pillanatokban, a sikerek, győzelmek kapcsán megtapasztalt örömben és büszkeségben, illetve az esetleges sikertelenségekből való felállásban rejlik. Coubertin báró egyik híres mondása alapján a sport minden férfi és nő öröksége, hiánya semmivel sem pótolható. A célok nem változtak, az egészséges társadalomban szükséges, hogy az élet területén minél több győztes és bajnok legyen, akiben megvan a tehetség és az alázat, aki ismeri a sikert, és ennek érdekében képes másokkal összefogni. Szükséges, hogy minden gyermek sportoljon, legyen egészséges, tudjon és akarjon küzdeni. A közösen megélt sportsikerek a nemzeti önbecsülés elengedhetetlen elemei, melyek a sporttevékenység űzése esetében még az egészségességben, így a lelki-szellemi és testi „egész”-ségben, jóllétben is kamatoznak.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..