home 2024. április 23., Béla napja
Online előfizetés
Ha nem sikerül lassítani a népességfogyást, eltűnhet a szórványból a magyarság
MTI
2015.11.15.
LXX. évf. 45. szám

Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke szerint ha nem sikerül megállítani vagy lassítani a szórványban a magyarság fogyását, akkor belátható időn belül ezeken a területeken a magyarság gyakorlatilag el fog tűnni.

Kövér László a Duna televízióban vasárnap, a magyar szórvány napján rendezett tematikus napon felvételről sugárzott interjúban kifejtette: az elmúlt 20 évben a Magyarország jelenlegi területén élők száma jelentősen csökkent. Ez a fogyás még nagyobb mértékű lett volna, ha a Kárpát-medence más magyarlakta területeiről nem érkeztek volna hozzánk a magyarság képviselői. A mi népességfogyásunkat mérsékelték, de eközben a saját közösségük fogyott — mutatott rá az Országgyűlés elnöke.

A házelnök megjegyezte: ha összevetik a tömbben és a szórványterületeken élők fogyását, akkor azt látni, hogy míg Kovászna és Hargita megyékben ez a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 6-8 százalék közötti volt, addig a szórványban 25 százalékos, ami elég rémisztő adat. Azt mutatja, ha nem tudják megállítani vagy lassítani ezeket a folyamatokat, akkor belátható időn belül ezeken területeken a magyarság gyakorlatilag el fog tűnni — figyelmeztetett az Országgyűlés elnöke.

Kövér László arról, hogy szükség van-e önálló szórványpolitikára, úgy vélekedett: ami jó Magyarországnak, az egész biztosan jó a külhoni magyaroknak is. Csak egészben szabad gondolkodni — jelentette ki az Országgyűlés elnöke, aki szerint ez nem jelenti azt, hogy ugyanazokat az eszközöket kell alkalmazni a tömbben élő magyarság megerősítésére, mint a szórványban.

Kitért arra is, hogy az utódállamok egy részében tudatos, állami szintű politika zajlik a magyarság asszimilálására az iskolarendszer elsorvasztásán keresztül. Egyetértett azzal, hogy az iskolarendszeren keresztül lehet az asszimiláció lassítását elérni.

Hozzátette: ki kell harcolni az európai fórumokon a nemzeti kisebbségeknek az egyenrangúsághoz való jogát, annak elismerését, hogy igenis vannak kollektív jogai azoknak a nemzeti közösségeknek, amelyek összességében 50-60 milliónyian vannak az unió mai területén.

Az Országgyűlés elnöke rámutatott: mi vagyunk a legnagyobb határon túli kisebbséggel bíró nemzet. Ha ennek a problémának az elismerését sikerül elérni az európai fórumokon, akkor talán nem kell állandó partizánharcot vívni a szomszédos országok politikusaival, hanem evidencia lesz hogy nekünk lehetőségünk, jogunk, — és nem csak mi szempontunkból — erkölcsi és jogi kötelességünk, hogy közreműködjünk az ottani oktatási rendszer támogatásában.

Kövér László hangsúlyozta: nagyon komoly összefüggés van a gazdaság és a megmaradás között, akkor tudják a szülőföldön való megmaradást elősegíteni, ha az egyúttal lehetőség is, azaz a szó legjobb értelmében boldogulni tudnak az ottani magyarok.

A gazdasági fejlesztés, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítése a megmaradás és a nemzeti önazonosság megtartásának nagyon fontos eszköze, de ehhez is partnerek kellenek — rögzítette.

Kövér László arról, hogy lát-e lehetőséget a magyarság fogyásának megállításra vagy esetleg visszafordítására, úgy fogalmazott: ha 500 évre visszatekintünk, másról sem szól a történelmünk, mint a megmaradásról, az identitás megőrzéséért való szakadatlan küzdelemről. Bár egyáltalán nem vagyunk jól, de mégiscsak itt vagyunk, magyarul tudunk beszélgetni a kolozsvári, kárpátaljai, délvidéki magyarokkal és még nagyon sok helyen a világon — emelte ki.

Összegzése szerint erős Magyarország nélkül nincs erős magyar nemzet, életképes határon túli közösség, diaszpóra, ami a megmaradás reményével nézhet a jövőbe. Elsősorban Magyarországot kell megerősíteni, az itt élő magyar közösségnek kell az életerőnek olyan jeleit mutatni, ami — ha ez korábban megvalósult — pozitívan sugárzott ki a határokon túlra — mondta az Országgyűlés elnöke.

Az Országgyűlés november 3-án a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította. A magyar parlament felhívta az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkérte a polgárokat, hogy a nemzet szerves részét alkotó szórványmagyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és ettől az évtől kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..