Nagyszabású katonai parádé keretében mutatta be Szerbia hadserege mindazt a felszerelést, amelyet birtokol, ezzel is bizonyítva, hogy az ország erős, és képes arra, hogy szükség esetén megvédje magát.

Bárki részt vehetett a batajnicai bemutatón, akit érdekelnek a fegyverek. A védelmi minisztérium és a szerb hadsereg ötezer tagja vonult fel a Belgrád melletti katonai repülőtéren azért, hogy bemutassa a katonaság fegyverállományát. A 2300 harci felszerelés között voltak repülőgépek, helikopterek, páncélos járművek és légvédelmi rendszerek is.

A Mi—35-ös, Mi—8-as és Mi—17-es helikopterek, az Orao, a Galeb, valamint a MiG—29-es gépek mellett a résztvevők megtekinthették a Mistral 3-as rövid hatótávolságú légvédelmi rakétát, a kínai gyártmányú CH—95 drónt, valamint a Miloš és a Lazar nevű páncélozott harci járművet, de ejtőernyős, terrorelhárító és helikopteres mentőakciót is láthattak.

A helyszínen Aleksandar Vučić köztársasági elnök, aki egyúttal a hadsereg főparancsnoka is, elmondta, Szerbia sok pénzt fektet a hadiparba, és a jövőben kamikaze drónok vásárlását is tervezi. Kiemelte, hogy az ország jelentősen növelte katonai erejét emberállományban és járművek terén is. Mint mondta: a különleges egységekbe történő jelentkezés március 31-én zárult le, és majdnem 1700-an jelentkeztek az 530 helyre, ami nagy érdeklődésről árulkodik. A tervek szerint a különleges egységek létszámát a közeljövőben 1500-ról 5000-re növelik, az ott szolgálók bérét pedig jelentősen megemelik.

A szerb államfő arra is kitért, hogy a szerb hadsereg megerősítésével nem támadnak senkit, Belgrád csak a béke megőrzésére törekszik. Aleksandar Vučić szerint Szerbiának tíz éve még nem volt semmije, most meg a legkorszerűbb felszerelései vannak, és további modernizációra törekszik. Az elnök korábban arról beszélt, hogy Belgrád jelenleg a költségvetés 2 százalékát fordítja a hadseregre, míg más országokban ez legalább 4 százalék. Ezért növelik meg az eddigi 1,5 milliárd eurós hadi költségvetést az év végéig további 700 millióval.

A köztársasági elnök azt is leszögezte, hogy Szerbia katonailag semleges, és az is akar maradni, semmiképp sem akar például a NATO-hoz csatlakozni. A politikus nem részletezte, de a közvélemény-kutatások szerint Szerbia lakosságának nagy része elutasítja az ország NATO-csatlakozását, ennek oka pedig az, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 1999-ben 78 napon át bombázta az országot, mely ennek következtében súlyos anyagi, gazdasági, társadalmi, technológiai és egészségügyi károkat szenvedett.

A katonai bemutatón mások mellett részt vett Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar honvédelmi miniszter, valamint Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is. A magyar és a szerb politikusok a rendezvény előtt kétoldalú megbeszélést folytattak, mely ezúttal főként a terrorizmus elleni harcról szólt.

Nyilatkozatában Aleksandar Vučić rámutatott, hogy Magyarország NATO-tagország, Szerbia pedig nem az, de ez nem akadályozza a két ország együttműködését, és a terrorizmus elleni harcban is közösen vennének részt a legkorszerűbb eszközök használatával.

Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan arról tájékoztatta a sajtót, hogy a magyar és a szerb politikusok találkozóján áttekintették a két ország katonai együttműködésének a lehetőségeit, és megállapították, hogy „a következő években megnyílik az út a haditechnikai és haderőfejlesztési kooperáció új szintre emeléséhez”. A tárgyalás témája volt még az európai biztonsági helyzet, az ukrajnai háború, valamint a Nyugat-Balkán európai integrációja.

Képek: Tanjug