* Mekkora volt az öröm, miután megnyerték a Bajnokok Ligáját?
— Életemben soha semminek nem örültem még ennyire.
* És ha jövőre is megnyerik?
— Az nagyon jó lenne, de még nem kezdtem el álmodozni róla. Egyelőre a mostani sikerrel sem tudtam még betelni.
* Pedig más is történt. Az ünneplés hevében megjelent Ön előtt egy férfi, és jegygyűrűt húzott az ujjára.
— Hát igen, a meglepetés tényleg hatalmas volt, a lánykérésért azonban nem kellett annyit szenvedni, mint ezért a BL-győzelemért. Pontosabban: a lánykérésre nem vágytam, a párom mindig azt mondta, hogy neki a házasság nem fontos, és mivel így is boldogok voltunk, nem is törtem rajta a fejem. Elkönyveltem, hogy nem lesz lánykérés. Vincze Ottó, mert róla van szó, alaposan meglepett. (Vincze Ottó, az újkori magyar labdarúgás talán legérdekesebb egyénisége, az Ajaxban, a Realban és más ezekhez hasonló klubban futballozott, és a magyaron kívül még öt nyelven beszél. — A szerkesztő megj.)
* Nem lett volna romantikusabb, ha kettesben történik meg a leánykérés?
— Ez így volt tökéletes. Az előző két nap is csodálatos volt, a győzelmek miatt, aztán ott, a stadionban 14 000 ember örült velünk együtt, és ünnepelt bennünket. Amikor pedig a párom megjelent a gyűrűvel, hirtelen azt hittem, ez valami tréfa. A játékoskijáróban végre nem bennünket nézett mindenki, és Ottó megismételte: azt szeretné, hogy legyek a felesége. Igazából akkor fogtam fel, hogy mekkora dolog történt velünk.
* Biztos benne, hogy jól választott Vincze Ottó, és hogy ugyanilyen jól Görbicz Anita is?
— Figyeljen ide! Ha egy botrányosra sikerült vacsorára valaki, nevezetesen Vincze Ottó, azt mondja, hogy nem evett még finomabbat, akkor én mit tehetek? Hihetem, hogy ő a tökéletes. Sőt, biztos vagyok benne.
* Mi az, amit nehéz elviselni a párjában?
— Semmi. Vele könnyű és jó. Olyannak szeretem, amilyen, és ez már öt éve tart.
* Hogyan ismerkedtek meg?
— Szereti a kézilabdát, és azt is szerette, ahogy játszom, ezért kijött néhány mérkőzésünkre. Így ismerkedtünk meg, a részletek azonban titkosak.
* Már a múlt évben is ott voltak a döntőben, de a siker csak az idén jött össze. Mi változott az előző évekhez képest?
— Mostanra ért össze a csapat. Tavaly is voltunk ennyire jók, de nagyon sok apró, buta kis hibát követtünk el. Az idén nem. Most mindenki egyformán akarta a győzelmet, és 100%-on felüli volt az összpontosításunk.
* Jövőre könnyebb lesz? Hisz már nincs többé olyan nagy nyomás a csapaton...
— Ez könnyű nem tud lenni, semmit sem adnak csak úgy, ezért harcolni és küzdeni kell. Gondolom, ettől a sikertől harapósabb lesz a csapat, olyanná válik, hogy innentől kezdve nincs megállás.
* Hogy lesz egy törékeny, vézna alkatú lányból kézilabdázó?
— Úgy, hogy Roth Kálmán — akinek rengeteget köszönhetek — látott játszani egy általános iskolai kézilabdatornán, és beválogatott az akkor induló kézilabdás osztályába. Tízéves voltam akkor, és onnantól már nem volt választás.
* Sok „pofon”-t kapott?
— Rengeteget. Az alkatomhoz az erőnléti edzések sem passzoltak olyan nagyon. Az elején iszonyú sokat szenvedtem, de mindig arra gondoltam, hogy valahogy ki kell bírni. Azt hiszem, egyszer fordult elő, hogy abba akartam hagyni. Fájtak a pofonok, főleg a lelkiek, de ez a hangulat csak két napig tartott.
* Azt mondják, hogy a vézna alkata ellenére is egyértelműen Görbicz Anita a főnök a csapatban.
— Igen. Én vagyok, és büszke vagyok rá.
* Ilyen az alaptermészete?
— Alapjában véve ilyen lehetek, mert mindig szerettem a középpontban lenni, lehet rám számítani bármilyen forró helyzetben, és nem csak a pályán. Tizenhat éves voltam, amikor ott maradtam egyedüli irányítóként a felnőttcsapatban. Mindenki idősebb volt nálam. Először furcsa volt egy kicsit, hogy mindenki rám figyel, de aztán megéreztem, hogy mit jelent a csapat fejének lenni.
* Néhány napja volt a 30. születésnapja. A nők többsége ilyenkor elgondolkodik egy kicsit az idő múlásán.
— Csak annyit tudok, hogy Görbe kiegyenesedett, és most jutott fel a csúcsra. Nőként sincs bajon ezzel a harmincadik életévvel, mivel két éve nőként is kiteljesedtem, nagyon jól érzem magam a bőrömben, szeretek harmincéves lenni. Sportolóként ez már egy nehezebb kérdés. Ebből a szempontból most először gondolkodtatott el a szülinapom.
* Tudja-e már, hogy mi lesz azután, amikor abbahagyja a kézilabdát?
— Kézilabda! Persze, van egy másik álmom, mégpedig az, hogy díjlovagló legyek. Ha véget ér a pályafutásom, szeretnék akár versenyszerűen is foglalkozni a lovaglással.
* Mikor ér véget a pályafutása? Eldöntötte már?
— Négy évre szól a szerződésem, szerintem annak lejártakor.
* Egy ilyen idény után hogyan tud leginkább pihenni a nyáron?
— Ha nyugalom van körülöttem, ha nem kell folyton az órát néznem, nem kell nagyot teljesíteni, az épp elég számomra — az már pihenés. A vakációt pontosan még nem terveztük el, de egyhetes tengerparti nyaralás biztosan belefér. De nem Horvátországban, mert ott alig tudtam strandolni, annyian jöttek oda hozzánk. Nem is gondoltam, hogy bikiniben is megismernek az emberek.

Görbicz Anita névjegye
• 1983. május 13-án született Veszprémben.
• 1997-től a győri Audi ETO játékosa és a magyar női kézilabda-válogatott irányítója.
• A válogatott tagjaként a legjobb eredménye: a 2003-ban megszerzett világbajnoki ezüstérem.
• 2005-ben a világ legjobb kézilabdázónőjévé választották.
• 2007-ben 2. a választáson.
• 2012-ben a Bajnokok Ligájának gólkirálynője.