A Rónában ezúttal a csiperkéről és annak termesztéséről olvashatnak. Egy moholi gazda, Magó Zsolt már több mint húsz éve foglalkozik az ízletes gombaféle termesztésével, és a teljes folyamat minden apró részletét ismeri.
— Az egész úgy kezdődött, hogy a bátyám áttért a vegetáriánus étrendre. Úgy tervezte, hogy a házában levő pincében gombát termeszt, hogy azt frissen fogyaszthassa, úgyszólván egyenesen az éléskamrából. Édesapám közölte vele, ha már úgyis szeretne vásárolni néhány termőzsákot, akkor hozzon egy kicsit többet, hogy a felesleget eladhassuk a piacon. Ez 1991/92-ben volt, ’99-ben már a saját klímám járult hozzá a sikeresebb termeléshez. Ebben az időszakban sajnos gyakoriak voltak az áramkimaradások, így ezzel a nehézséggel is meg kellett birkóznunk. Ekkor vettünk egy házat, melynek egyik helyiségét a gombatermesztéshez igazítottam, később pedig még kettőt alakítottam át, hogy intenzívebb legyen a munka. 2002-ben már hat termem volt kialakítva gombatermesztéshez. Ezt úgy kell elképzelni, hogy mindegyik szobában 100-100 zsákot tárolunk, melyeket polcokra helyezünk el. A komposztot régebben Magyarországról szereztük be, öt éve azonban Pločicáról, azaz Kevepallósról hozatjuk négy másik termelővel, az útiköltséget pedig elosztjuk egymás között.
* Úgy hallottam, hogy a gombát pincében lenne a legideálisabb termelni.
— Ez így van, csak itt, Moholon sajnos talajvízzel küszködünk. A ház, ahol termelek, egy több mint százéves építmény, 80 centiméter vastagságú falakkal, ezért ez sem marad el sokkal a pincétől. Valóban egy pincében volna a legjobb, ám ott igencsak nehézkes a folytonos le- és felhordozgatás. Amikor elhelyezzük a komposztot, akkor két hét után takarófölddel borítjuk be. A harmadik héten elkezd teremni, megjelennek a tűfejek. Ilyenkor rendkívül fontos, hogy a termek hőmérsékletét levigyük 16 fokra, illetve folyamatosan fújatjuk be a friss levegőt. Ami az érett gombákat érinti, négy hullámban lehet szedni őket, mert folyamatosan növekednek. Az első és a második hullámban terem a legtöbb, a harmadikban már igencsak kevés. A negyedik hullámot pedig némelyik termelő kivárja, némelyik nem. A zsákok ezután eldobhatóak, én eladom őket aprópénzért a fóliás termesztéssel foglalkozó ismerőseimnek, hogy feljavíthassák velük a termőföldjüket. Arra még visszatérnék, hogy amikor frissen elhelyezzük a zsákokat a teremben, akkor tartani kell a komposzt hőmérsékletét, mely egyébként magától növekszik. Emiatt nyáron hűteni kell, hogy semmi esetre se érje el a 33 fokot, mert akkor tönkremehet a micélium. A legideálisabb, ha 27-28 fokon tartjuk, ezért a teremben 22-23 Celsius-fok van, 4-5-tel kevesebb, mint a termőzsákban. Két hét után gyűrűket húzunk a zsákokra, hogy könnyebben tarthassák majd meg a tőzegföldet. Ahogy rátettük a komposztra, a 16., 17. napon elkezdjük adagolni a levegőt, és lehűtjük 16 fokra. Ez persze télen igencsak egyszerű, hiszen mondhatni, csak friss levegőt kell befújatnunk, nyáron azonban őrületesen nehéz, mivel a gombának oxigénre van szüksége, és szén-dioxidot bocsát ki, a meleg levegőnek pedig nem megfelelő az oxigénszintje, vagyis több levegőt kell mesterségesen bepumpálnunk a helyiségekbe.
* Eszerint nyáron a termelés sokkal drágább?
— Egyrészt igen, másrészt pedig borzasztóan strapás, olyannyira, hogy a szakirodalom azt is megemlíti, hogy a kezdők ne ebben az évszakban vágjanak bele. A gomba főszezonja, mely ténylegesen ideális, szeptembertől májusig tart.
* Említette, hogy kéthetente cseréli a zsákokat. Ezt hogyan kell elképzelni?
— Mivel hat termem van, az egyesbe az első héten rakodok be, két hét múlva a kettesbe, és így tovább. Sokkal kevesebb ideig tudok gombát szedni a zsákokból, mint amennyit a termelésre való helyiségekben vannak. A csere alatt fertőtleníteni is kell a gombák helyét. Ilyenkor újrameszelem a falakat, és gázpörkölővel a zsákokat tartó polcokon is átmegyek. Öt hét múlva kezd teremni a gomba, a hatodikon már szedhető, a kilencediken viszont már dobjuk is ki a zsákokat.
* Említette, hogy az ötödik héten már terem a csiperke. Kell-e közben öntözni a tőzeget?
— Igazából ez a föld elég nedves, de nem árt neki egy kevés víz, viszont a túllocsolás, illetve a kiszáradás bajokat okozhat, azaz meg kell találni a középutat. A termek páratartalmára is oda kell figyelni, mert az sem jó, ha túl magas, de az sem, ha alacsony. Amikor még nincs rajta a tőzeg, akkor viszont békén kell hagyni, és csak a belső hőmérsékletre kell ügyelni, arra a bizonyos 27-28 fokra. A micélium előbb átszövi a komposztot, mely befehéredik, majd a felvitt takaróföldet is, melynek mennyisége 10-12 liter, magassága pedig 5 centiméter. Idővel ezt is elárasztják a gombafonalak, olyannyira, hogy a föld tetején tökéletesen kivehetőek lesznek. Ilyenkor hideg levegőre van szükségük, mert mint tudjuk, a természetben is hajnalban nő a gomba, valamint teljes sötétségben. Magyarán, ha nem kapcsolnánk fel a villanyt, akkor a termést sem találnánk meg vakon tapogatva. A csiperkével ellentétben a laskagombának félhomályra van szüksége, ez az egyik legfontosabb feltétele a termelésének. Ismerjük azt a mondást, hogy valami gomba módra szaporodik. Ez azért lényeges, mert amikor elkezdjük fokozatosan ráengedni a friss levegőt, akkor tűfejek jelennek meg a micéliumfonalakkal átszőtt takarótőzegen, ezek a picike gombácskák. Ha nagyon sok a hideg levegő — ami télen könnyedén előfordulhat —, akkor elszaporodik, és sok-sok pici gomba jelenik meg. Ezt szerencsére jól lehet szabályozni a levegővel. Ha mindent jól csináltunk, akkor rengeteg szép csiperkét kapunk majd.
* Mostanság mennyibe kerül a gomba?
— A nagykereskedelmi ára lényegesen alacsonyabb, mint a bolti. Ha például 100 kilogrammról beszélünk, akkor 200, ha 10 kilóról, akkor 250, ha pedig fél kilóról, akkor 300 dinár az ára. Itt azt is meg kell említeni, hogy aki nagy mennyiségben adja el, annak szinte ki sem kell mozdulnia az otthonából, viszont a piaci értékesítésnél már a fuvart, az asztalbérletet és sok más egyebet is bele kell számolni.
