Ennek lényege, hogy a világ minden tájáról összegyűjti az egyetemistákat, akik bemutathatják kultúrájukat akár prezentációkkal, illetve ételeikkel vagy népviseletükkel nyűgözhetik le a közönséget. Az újvidéki szervezetnek ebben az évben sikerült először megszerveznie az eseményt, ahová a szabadkaiakat hívták meg, egy héttel később pedig a szabadkai székhelyű AIESEC vendégelte meg az újvidéki önkénteseket és a külföldi diákokat. A két városból együttes erővel segítette egymást a két szervezet, és együtt vettek részt az esemény megvalósításában, ezért is kapta a Vajdasági Global Village elnevezést.

A rendezvényen négy török fiatal mutatta be országát és szokásait. Egy fiú Kenyából érkezett, ő prezentációval ismertette országa tájait, és beszámolt az ottani ételekről, a társadalmuk felépítéséről. A török asztalon édességek is sorakoztak, a látogatóknak a fiatalok főztek híres török kávét is, ahogyan azt ők készítik. Finomságként a pişmaniye édesség jelent meg, mely a vattacukor megfelelője törökül. Az eseményen az AIESEC szervezetnek is volt egy standja Szerbiáról, itt a külföldi egyetemisták ízlelhették meg a mi ételeinket, és belekóstolhattak a kultúránkba. Az eseményre nem csak a szervezet tagjait és az egyetemistákat várták, nyitott volt a nyilvánosság számára is, a gyerekektől egészen az idősekig mindenki részt vehetett rajta, megtudhatott új információkat az említett országokról, és az angol nyelvet is gyakorolhatta. Az esemény regisztrációhoz volt kötve, mivel a szervezőknek tudniuk kellett a teljes létszámot. Az esemény lebonyolításában én is részt vehettem a szervezet egyik alelnökeként, aki az önkéntesekkel foglalkozik. Segítségemre volt még a másik szektor alelnöke is, aki az egyetemistákat helyezi el helyi cégekben dolgozni, ahol fizetést is kapnak, ellentétben az önkéntesekkel. Az esemény megvalósítása rengeteg előkészülettel járt, de végül sikerült úgy megszerveznünk, ahogy elképzeltük. A nap végén mindenki elégedett volt: a fiatalok, a közönség és mi, szervezők is. Az esemény nemcsak nélkülünk nem valósult volna meg, hanem az egyetemisták odaadása, illetve a többi tag és a diákszervezet elnök asszonya, Milana Nikoletić segítsége nélkül sem. Az esemény végén beszédet tartottak az alelnökök, akik az egyetemistákkal foglalkozó szektorokban dolgoznak, megköszönve minden résztvevőnek az országa bemutatását és a látogatóknak, hogy eljöttek, végül, de nem utolsósorban pedig az újvidéki AIESEC közreműködését és a közös munkát.