A mezőgazdasági gépek történelmének kezdete az ókorba vezet vissza, de ezek az eszközök még nem voltak gépi hajtásúak. Az első valódi technológiai változást az ipari forradalom hozta el, mely lehetővé tette a gépi hajtás megjelenését a mezőgazdaságban is.

Az emberi civilizáció legkorábbi időszakában a mezőgazdasági tevékenység kizárólag kézi erőre épült. A neolitikus forradalom (i. e. 10 000 körül) idején már megjelentek a legegyszerűbb eszközök, például a faásók, majd a kapák és a kezdetleges ekék. A Kr. e. III. évezredben Mezopotámiában már használtak állati vontatású faekét. Ezek az eszközök elemi változást hoztak a termelésben, lehetővé tették a nagyobb földterületek művelését. A római korban már fejlettebb eszközöket is alkalmaztak, például a rómaiak által tökéletesített nehézekét, mely mélyebben forgatta meg a talajt.

A középkorban az agrártechnika viszonylag lassan fejlődött. A paraszti gazdaságok alacsony termelékenységgel működtek, a kézi és az állati munka dominált. Jelentős újítás volt azonban a nehézeke elterjedése Európában, mely eszköz különösen a kötöttebb talajokon növelte a termelés hatékonyságát. A háromnyomásos gazdálkodás bevezetése szintén előrelépést hozott. A középkor végére jellemzőek az első gépesített gépek (pl. vetőkerék), de ezek még kézi vagy állati erővel működtek.

A XVIII. század végén és a XIX. század elején, az ipari forradalom hatására jelentek meg az első gőzgépek, melyek forradalmasították a gazdaság szinte minden területét, beleértve a mezőgazdaságot is. James Watt 1769-ben tökéletesítette a gőzgépet, melyet később különféle iparágakban alkalmaztak. A mezőgazdaságban a gőzgépet először vízkiemelésre, majd talajművelésre, aratásra és cséplésre használták. A mezőgazdaságban az első gépi alkalmazások a XIX. század elejére tehetők. Az egyik első sikeres példája a gőzgép alkalmazásának a cséplőgép működtetése volt. A cséplés korábban rendkívül munkaigényes folyamatnak számított, melyet kézzel vagy lovakkal végeztek. Az első gőzhajtású cséplőgépeket Angliában és Németországban kezdték bevezetni az 1830-as évektől.

A XIX. század folyamán több neves gépgyártó jelent meg a világ különböző tájain. Közülük kiemelkedő szerepet töltöttek be az amerikai és a brit vállalkozók. Az Egyesült Államokban John Deere 1837-ben fejlesztette ki az első acélekét, melyet a nehéz prériföldekhez terveztek. Deere vállalata később a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyártójává fejlődött.

Cyrus McCormick 1831-ben találta fel a mechanikus aratógépet, mely lehetővé tette a gabona sokkal gyorsabb betakarítását. McCormick gépe óriási változást hozott az aratásban, nem túlzás azt állítani, hogy forradalmasította az amerikai mezőgazdaságot. Az aratógép későbbi változatai kombinálták az aratást, cséplést és tisztítást, ezzel megjelent a kombájn elődje.

Európában az angol Ransomes & Sims gyár, illetve német területeken a Lanz készített mezőgazdasági gépeket. Ezek a cégek nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a gépek egyre szélesebb körben elterjedjenek a földművelésben.

A mezőgazdasági gépek térhódítása nem volt egyenletes. Az ipari forradalom központja, Anglia, valamint az Egyesült Államok mezőgazdasága már a XIX. század közepére jelentős gépesítést mutatott, míg Kelet-Európában és Ázsiában még a XIX. század végén is döntően a kézi és az állati erőre alapozott munkavégzés dominált. A gépesítés fokozatosan terjedt: először a nagyobb birtokokon, később a közepes méretű és a kisbirtokokon is. A technológia térhódítását az infrastruktúra (pl. vasút) fejlesztése is segítette, mely lehetővé tette a gépek szállítását a vidéki térségekbe.

A mezőgazdasági gépek alkalmazása jelentősen növelte a termelés hatékonyságát. A gépesítés révén csökkent a munkaerőigény, nőtt a megművelhető földterület nagysága, és gyorsabbá, kiszámíthatóbbá vált a betakarítás. A cséplő-, arató- és vetőgépek használatával csökkent a veszteség, nőtt a terméshozam. A gőzgépek lehetővé tették a mélyebb talajművelést, ami hozzájárult a termékenység növekedéséhez. A mezőgazdaság gépesítése továbbá a társadalmi struktúrát is megváltoztatta: a munkaerő egy része a városokba vándorolt, ipari munkát vállalt, ezzel is elősegítve a modern társadalmak kialakulását.

Látható, hogy a mezőgazdasági gépek története a kézi szerszámoktól az ipari forradalom koráig hosszú és fokozatos fejlődést mutat. A gépek megjelenése nemcsak technológiai, hanem gazdasági és társadalmi változásokat is előidézett, melyek alapjaiban alakították át az emberiség élelmiszer-termelését és életmódját. Ez a korszak, mely a gőzgép és az első nagy mezőgazdasági gépgyártók megjelenésével zárult, egy új időszámítás kezdete lett: megindult a mezőgazdaság iparosodása.