Történelmi oka is van a magyar—szerb—osztrák gazdasági hármas találkozónak, hiszen 123 évvel ezelőtt ez a három gazdaság együttműködött — emelte ki Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a magyar üzleti kapcsolatok bővítése céljából Szabadkán megtartott gazdasági fórumon.

A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara erős kapcsolatban van a vajdasági vállalkozókkal, de ezt szeretnék javítani — nyilatkozta lapunknak a szervezet elnöke.

— Több oka van, történelmi, geopolitikai és személyes is, hogy ezt a rendezvényt megszerveztük. Mivel intenzív kapcsolatot építettünk ki az itteni politikai és gazdasági vezetőséggel, megérett az idő arra, hogy gazdasági delegációval eljöjjünk. Kértük a magyar Külügyminisztérium osztrák reparatúrájának a kereskedelmi vezetőjét, hogy ő is jöjjön el, és beszéljen az esetleges háromoldalú kapcsolatok kiépítéséről. Ez egy kísérlet, most próbálunk először a Kárpát-medencében ilyen hármas találkozót összehozni, és ha ez sikeres lesz — és miért ne lenne az —, akkor folytatjuk a többi külhoni magyar területen is.

Radetzky Jenő elmondása szerint már tucatnyi nagyvállalatnak van vajdasági kapcsolata, de ez még nem elég. Sokkal több a lehetőség, és jobban örülnének, ha a vajdasági vállalkozók még intenzívebben vennének részt a magyar gazdasági életben. Együttműködési esélyt látnak elsősorban a mezőgazdaság terén, az élelmiszer-, továbbá az építő-, a beszállító- és a gépiparban. Például már régóta gondolkodnak az adai öntödével való kapcsolatfelvételen Szeged, Székesfehérvár és Bicske térségéből. Mindezek a vállalati megbeszéléseknek az eredményei lesznek.

A jól működő gazdaság előfeltétele a biztonság

— Az, hogy Szabadka lett a házigazdája ennek a gazdasági fórumnak, a város szempontjából mindenképp jó, hiszen olyan vállalkozókkal rendelkezünk, akik már kinőtték magukat arra a szintre, hogy akár külföldi befektetésekben is gondolkodhatnak. Természetesen a magyarországi és ausztriai befektetőket is várjuk itt Szabadkán — fejtette ki lapunknak dr. Pásztor Bálint, Szabadka Város Képviselő-testületének elnöke. — A három országnak az együttműködése új szintre lépett a közelmúltban, és ezt is ki kell emelni, hiszen nagyon aktuális kérdésről van szó: az illegális migránsok elleni küzdelemről. A gazdaság működésének a feltétele a jogbiztonság meg az általános biztonság is. Általános biztonságról nem lehet addig beszélni, amíg az illegális migráció ilyen méreteket ölt, mint amit mi tapasztalunk évek óta ebben a térségben. Ezért nagyon jó az, hogy a szerb köztársasági elnök, a magyar miniszterelnök és az osztrák kancellár az elmúlt hónapokban közösen konkrét lépéseket tettek annak érdekében, hogy a migránsokat a mi területünkről ki lehessen szorítani, és a migráció elleni védelemnek az első vonala a déli határnál legyen, ne pedig itt, a mi településeinken. Ezenkívül pedig az is aktualitást ad a háromoldalú gazdasági fórumnak, hogy ezekben a napokban tárgyal a szerbiai parlament a Magyarország és Szerbia közötti baráti kapcsolatokról és a stratégiai együttműködésről szóló egyezményről. Egy olyan dokumentumról van szó, amilyet Szerbia eddig mindösszesen hat országgal kötött, tehát mindenképp kiemeli a jó kapcsolatokat, és lehetőséget ad arra, hogy ez a kapcsolat a konkrétumok mentén elmélyüljön.

Pásztor Bálint továbbá arról is beszélt, hogy a Prosperitati Alapítvány támogatásainak köszönhetően kialakult egy olyan magyar vállalkozói réteg Vajdaságban, amely esetében nem utópia az, hogy akár Ausztriában, Németországban vagy más nyugat-európai, gazdaságilag erős és kiemelkedő országokban fektessen be.

— Ott tartunk, hogy nem kizárólag a külföldi befektetőket várjuk itt, hanem a mi vállalkozóink is gondolkodhatnak abban, hogy beruházzanak nyugat-európai országokba — tette hozzá a vkt elnöke.

Hozzáférés a mintegy 1 milliárd embert számláló piachoz

A magyar—szerb—osztrák gazdasági együttműködés hatalmas lehetőségeket rejt a vajdasági magyar vállalkozók számára. Különösen azért, mert létezik egy kulturális, nyelvi kapocs, melyet ki lehet használni — értékelte a sajtónak nyilatkozva Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője.

— Szerbia és Magyarország gazdasági együttműködésének erősödése hihetetlen fejlődésen ment át az elmúlt időszakban, hiszen korábban Magyarország az első 15-ben sem volt, ma pedig a 3. legjelentősebb külkereskedelmi partner. Ausztria is benne van az első 10-ben, de korábban az ausztriai cégek jelenléte erőteljesebb volt, mára ez egy picit visszahúzódott. Van lehetőség az együttműködés fejlesztésére, annál is inkább, mert Vajdaság mintegy 1 milliárd embert számláló piachoz nyújt hozzáférést, könnyített vagy teljesen vámmentes kereskedés, illetve hozzáférés formájában.

A gazdaságfejlesztési programnak is köszönhetően hatalmas külpiaci lehetőségeket tudtak kihasználni a vajdasági magyar cégek, de ugyanígy a gazdaságfejlesztési program azt is eredményezte, hogy fontos magyarországi vállalatok jelentek meg Vajdaságban — tette hozzá Juhász Bálint, aki jó példaként említette a csantavéri Gebi takarmánykeverő gyárat és a szabadkai Masterplast szigetelőanyag-gyártó és nagykereskedelmi vállalatot.

— Ezek a cégek vajdasági gyártási központtal a Nyugat-Balkán több mint 20 milliós vagy az exjugoszláv térség piacához nyújtanak jó logisztikai és egyéb hozzáférést, egyúttal az EU is már egy határátlépéssel elérhető piac innen, Vajdaságból. Véleményem szerint számunkra az a legjobb megoldás, ha a külföldi befektetők itteni vállalkozókkal közösen hoznak létre üzletet, vállalkozást, terméket, és hódítják meg akár az EU, akár más piacokat, melyekkel Vajdaságnak jó a gazdasági kapcsolata — tette hozzá a Prosperitati ügyvezetője.

Osztrák lehetőségekkel itthon gyarapodni

A tanácskozáson az osztrák piac aktualitásairól és a vállalkozási környezet jellemzőiről dr. Tefner Nóra, a bécsi magyar nagykövetség külgazdasági attaséja beszélt. Sajtónyilatkozatában elmondta, munkája során a magyarországi exportvállalatok ausztriai tevékenységét támogatja.

— Tartottam tavaly egy országjárást, elmentem különféle magyarországi kamarákhoz, ahol a helyszínen tájékoztattam az osztrák lehetőségekről a magyar cégeket. Ennek keretében találkoztam a Fejér megyei kamarával, ahonnan felajánlották, hogy esetleg elmehetnék a határon túlra is, hiszen Vajdaságban, Erdélyben, Felvidéken nagyon sok olyan magyar cég tevékenykedik, amely nem magyar jogi személy, de a helyi magyarok a tulajdonosai, és őket is érdeklik ezek az osztrák lehetőségek.

Az osztrák piacról és az ottani lehetőségekről beszélve a külgazdasági attasé elmondta, a korábbi globális beszállítói láncokat egyre inkább a regionális beszállítói láncok váltják fel, aminek az az oka, hogy a válság miatt nyilvánvalóvá vált, hogy milyen mértékben kiszolgáltatott az osztrák piac a nemzetközi viszonyoknak, ezért egyre jobban szorgalmazzák, hogy a közelebb lévő piacokkal működjenek együtt.

— Ezenkívül Ausztria arra törekszik, hogy piacvezető szerepet töltsön be európai és világviszonylatban is mindenben, ami a klímavédelemmel, az innovációval, a digitalizációval, a high-techhel és az IT-szektorral kapcsolatos. Az a szándékuk, hogy ezeken a területeken odavonzzák magukhoz a környező országok, illetve a világ valamennyi tudását, és együttműködjenek ezekkel a cégekkel. A mi célunk pedig nem az, hogy az itteni tudást Ausztriába exportáljuk, hanem az, hogy az osztrák lehetőségeket kihasználva a vállalkozások itt tudjanak gyarapodni, és az itteni körülményeiket tudják még tovább javítani.

A szabadkai Studio Present számára Németország és Ausztria is célpiac, a cég mindkét országban megpróbál jelen lenni, ezért a gazdasági fórumon az IT területén való kapcsolatépítés reményében vett részt Koza Andor, a vállalat társtulajdonosa. A cég a szolgáltatásait és az okosotthon termékét tervezi bevezetni az említett piacokon. Az előadások után a részt vevő vállalkozások képviselőinek lehetőségük nyílt az országok külgazdasági attaséival, a fórumon jelen levő vállalkozásokkal tárgyalni konkrét üzleti lehetőségekről, partnerkeresésről, együttműködésekről.