2009 decemberében a Szerb Képviselőház elfogadta a dohányfüstmentes környezet megteremtéséről szóló törvényjavaslat tervezetét, az idén májusban megerősítésre került, így november 11-étől tilos a dohányzás minden zárt közterületen, a tömegközlekedési járműveken, valamint a taxiban. A törvény megsértése szigorú pénzbírságot von maga után, összege 5000 és 1 millió dinár között mozoghat. A Szerb Képviselőház szintén füstmentes zóna lesz, az iskolákban, kórházakban, egészségházakban pedig csak a kijelölt helyeken füstölhetnek ezentúl a dohányosok. A gyógyszer-, valamint élelmiszer-előállítással és -árusítással foglalkozó üzemekben, üzlethelyiségekben teljes dohányzási tilalom lép életbe. Ugyanez a szabály lesz érvényes minden állami és közintézményben. A vendéglátó-ipari létesítmények esetében meglehetősen rugalmasak a szabályok. A 80 négyzetméternél kisebb területű vendéglátó-ipari létesítmények tulajdonosai eldönthetik, hogy dohányozhatnak-e náluk a vendégek, vagy sem. A nagyobb vendéglátó-ipari létesítményekben pedig dohányzó-, illetve nemdohányzórészt kell kialakítaniuk a tulajdonosoknak. Az egyes országokban korábban bevezetett dohányzási tilalomnak már észlelhetők a kedvező hatásai: a felnőttek körében csökken az infarktus veszélye, és egyre kevesebb gyermeket szállítanak be a kórházakba asztmarohamok miatt. Egyesek minden bizonnyal kitörő örömmel, mások pedig keserűséggel fogadták a holnap életbe lépő rendelkezést. A héten arra voltunk kíváncsiak: füstölnek vagy füstölögnek-e a jövőben olvasóink?
KELEMEN Tamás nagykikindai főiskolai hallgató:
- Maradéktalanul támogatom az életbe lépő, a dohányfüstmentes környezet megteremtését szavatoló törvényt. Nem dohányzó lévén örülök annak, hogy ezentúl senki sem fogja az arcomba fújni a füstöt a zsúfolt autóbuszon vagy épp valamelyik szórakozóhelyen. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy más egészségét veszélyeztesse, én pedig nem vagyok köteles a mások által kibocsátott füstöt szívni. Végső ideje volt, hogy ez a törvény megszülessen, ezzel is egy apró lépéssel közelebb kerülünk talán Európához. Ismerőseim, barátaim nagy része dohányzik, de még ők is örömmel vették tudomásul a tilalom bevezetését. Legjobb lenne azonban, ha minél többen végleg leszoknának a dohányzásról, s akkor nemcsak mások, hanem saját egészségüket is megvédenénk a káros következményeitől.
GABNAI Mónika hajdújárási munkás:
- Nem támogatom ezt a törvényt, jóllehet magam is a nemdohányzók táborába tartozom! A tömegközlekedési eszközökről ki lehet tiltani a dohányzókat, mert ezeken eddig sem lehetett dohányozni! A egészségházakban, a kulturális és egyéb intézményekben ki lehet alakítani erre a célra külön helyeket, s így szerintem megoldható a dohányosok kérdése. De a szórakozóhelyekről nem lehet, mert a szórakozni vágyó fiatalok ötven-hatvan százaléka dohányzik! Ha ezt a törvényt alkalmazzák, akkor a szórakozóhelyek kihalnak, mivel a dohányosok kiszorulnak onnan. Feltenném a kérdést, hogy a szórakoztatóipar, az ország vajon létesít-e külön helyiséget a dohányosok számára, ahol ugyanúgy hódolhatnak a szenvedélyüknek, mint eddig. Vagy a fiatalok többsége kivonul majd az utcára, ha rá akar gyújtani? Ha kimennek, azzal megoldanak valamit? Ugyanúgy lesznek dohányosok, és gyakrabban lehetnek randalírozások. A dohányzáson kívül alkoholt is kint fognak fogyasztani, mert, ugye, a szórakozóhelyről kitiltják őket! Eddig is elfértek a dohányosok és a nem dohányosok egymás mellett, ezzel eddig sem volt különösebb gond...
KOVÁCS János királyhalmi termelő:
- A törvény szükséges, olyan értelemben, hogy a nemdohányzóknak ne okozzanak kellemetlenségeket a dohányzók. Véleményem szerint egy kicsit túlbuzgók voltak a törvény megalkotói, hiszen a dohányzóknak is vannak jogaik. Mindenki vegyen annyi erőt magán, hogy ahol nem illik, ott ne gyújtson rá, tehát tömegközlekedési eszközökön, egészségházakban, nem dohányzók házában... Nem igaz, hogy nem lehet kibírni dohányzás nélkül. Tizenöt éves korom óta dohányzom - volt egy öt és fél éves szünetem -, ma is hódolok a szenvedélyemnek, de a böjt idején nem gyújtok rá. Ha arra az időre abba lehet hagyni a dohányzást, akkor akarattól függően hosszabb távon is van rá mód. Mindenkinek joga van mérgezni magát, de nem a társadalom kárára. A dolgok ésszerűbbé tétele végett az egészségbiztosítónál külön lehetne választani a dohányzókat és a nemdohányzókat.
TÓTH András palicsi gazdálkodó:
- Nem füstölök, hiszen eddig sem füstöltem. Fiatalkoromban néhány évet ugyan hódoltam ennek a káros szenvedélynek, de idejekorán felhagytam vele. Hogy mi a véleményem a holnap életbe lépő intézkedésről? Szükségesnek tartom, hiszen senkinek sincs joga károsítani mások egészségét. Örömmel tölt el, hogy az autóbuszokban sem lehet ezentúl füstölni, azt azonban kétlem, hogy a szórakozóhelyeken betartható lesz a tilalom. Sajnos, a fiatalok nagy része dohányzik, sokuk csak hétvégén, a kávézókban, a szórakozóhelyeken. A szórakozóhelyeknek számolniuk kell azzal, hogy ha betiltják a dohányzást, akkor jelentősen megcsappan az így sem túl nagy forgalmuk, mivel a fiatalok inkább átmennek olyan helyre, ahol engedélyezve van a füstölés. Ez pedig néhány szórakozóhely csődjéhez vezethet. Mindenesetre hasznosnak tartom az intézkedéseket, legalább ezzel is közelebb kerülünk Európához. A szigorú büntetések ellenére azonban megvalósíthatóságukban erősen kételkedem.
BICÓK Géza óbecsei földműves:
- Noha dohányzom, örülök annak, hogy a dohányzás csak egyes helyeken lesz engedélyezve. Eddig is ügyeltem arra, hogy hol és mikor gyújtok rá: ha a társaságban nem dohányzó egyén is tartózkodott, akkor nem gyújtottam rá, családi étkezések alkalmával sem, nyilvános helyeken is csak elvétve. Legtöbbször otthon a szobában, tévénézés közben vagy kint a földön, munkavégzés közben hódoltam szenvedélyemnek. Tisztában vagyok azzal, hogy a dohányzás káros az egészségre, problémám is akadt már emiatt, de képtelen vagyok leszokni róla. Az új évben újra megfogadom, hogy leteszem a cigarettát, hiszen az egészségemen kívül a pénztárcám is bánja füstölésemet, s remélem, végre elérem célomat.