Az 1976-ban épült, impozáns kultúrotthon színháztermének falain mindmáig kék színű szőnyegborítás volt, melyet négyzet alakú lámpák díszítettek. Mindezt azonban az elmúlt negyvenöt évben nem újították, aminek következtében megkopott a fal, sőt hiányossá váltak a fehér színű világítótestek is. A közintézmény igazgatóbizottságának döntése alapján a 330 férőhelyes színházterem nemrégiben teljes egészében új arculatot kapott. A falakról lekerültek a régi beltéri dekorációk, a helyüket pedig nagy méretű fekete-fehér fényképek foglalták el, melyek nemcsak rendkívül hangulatosak, hanem a közintézményre jellemző kulturális tevékenységet is bemutatják. Koszorús Zsuzsanna, a Törökbecse Községi Művelődési Ház igazgatóbizottságának tagja elmondta, annak ellenére, hogy az újításba ő is beleszólhatott, a látvány mégis elbűvölte.

— Szó nélkül maradtam. Én tudtam, hogy mit várok, sőt azt is, hogy mit beszéltünk meg, a fenséges fényképektől azonban szó nélkül maradtam. A színházterem arról tanúskodik, hogy itt jelentős munka folyik, és pozitív üzenettel is bír, hiszen az alkotni vágyókat munkára serkenti. A fotótapéták a művészet négy ágazatát mutatják be. Aki ide belép, az egyúttal arról is értesül, hogy itt milyen tevékenység folyik. A nézőtér közvetlen közelében lévő két ajtót is újakra cserélték, melyek fekete színűek, és nem olyan szembetűnőek, mint amilyenek a régi, piros vasajtók voltak. Ezzel a kis változással azt üzenjük, hogy az ajtók továbbra is mindenki előtt nyitva állnak, s a Tisza menti városkánkban a jövőben is él majd a képző-, a zene- és a táncművészet, valamint a színjátszás is. Ezekben mindenki lelki nyugalomra lel, hiszen ez nemcsak egy ház, hanem egy családias otthon is, melynek bejáratát a kultúra kulcsa nyitja meg.

— A színházteremben két, míg az emeleti csarnokban egy ajtót cseréltek ki — nyilatkozta Novica Blažin, a Törökbecse Községi Művelődési Ház igazgatója. Hozzáfűzte, jelenleg annyit újítottak, amennyit az intézményük büdzséje lehetővé tett. — Az újítást illetően nem beszélhetünk forradalmi változásokról, a költségvetésünkhöz mérten azonban törekszünk, hogy a színháztermünk belterét szebbé, korszerűbbé varázsoljuk. Mondhatom, hogy egy igazán szép épületünk van, több mint négy évtized után azonban a teremre is ráfér a renoválás. A kultúrotthonunk tevékenysége sokrétű, hiszen a művészet több ágazatával foglalkozunk, mindemellett pedig a történelmet és a hagyományokat ápoljuk, népszerűsítjük. A zökkenőmentes munkához az alkalmazottainknak, a művészeknek, de a nézőknek is megfelelő és kellemes környezetet kell nyújtanunk annak érdekében, hogy a tevékenységek még sikeresebbek legyenek. Az igazgatóbizottság ülésén úgy döntöttünk, hogy a színházteremben a régi vasajtókat új PVC-nyílászárókra cseréltetjük, hiszen amellett, hogy esztétikusabbak, modernebbek, kellő módon szigetelnek is, a régiek ugyanis erre már alkalmatlanná váltak, és nem is csukódtak megfelelően. Az új ajtók feketék, ami igazán jól illeszkedik a környezetbe, sőt, a régiekkel ellentétben nem is olyan feltűnőek. A falak felújítási munkálatait közbeszerzési eljárás által egy helyi magáncégre bíztuk. Az alkalmazottak eltávolították a régi szőnyeget, illetve az itiszonréteget, a lámpákat, a villanyvezetéket, majd pedig jól lealapozták azokat a felületeket, amelyekre a fotótapétákat ragasztottuk. A színház belterét most négy 2,5 x 5,5 méter nagyságú, fekete-fehér fénykép teszi érdekesebbé. Ezek azt a négy művészeti ágat mutatják be, amely az intézményünk munkásságát tükrözi. Az egyiken egy színházi előadás, a másikon a már hagyománnyá vált Tiszai Pirkadatok — Josif Marinković-napok, a Ricsaj — Bánáti Népművészeti Találkozó, valamint egy jubileumi műsor pillanatképe látható. Vannak, akik bejönnek, és megcsodálják a gigászi fényképeket, akadnak azonban olyanok is, akik a fotókon magukat ismerhetik fel, hiszen ezek a helyi rendezvényeken készültek. A posztereket egy nagybecskereki vállalkozónál nyomtattattuk ki. A három új ajtóra, valamint a fotótapétákra a községi művelődési házunk költségvetéséből összesen 420 000 dinárt költöttünk. Reméljük, hogy ezzel a kis újítással több embernek is örömet szerezhettünk, amire a jövőben is törekedni fogunk.

A közintézmény igazgatója végszóként azt is megjegyezte, hogy vannak további terveik, álmaik, mindazok megvalósítása azonban a keretösszegtől függ. Arról viszont, hogy mik ezek a tervek, egyelőre nem beszélt. Csupán annyit mondott, hogy meglepetésnek szánják, és mindenkit idejében tájékoztatnak majd.