home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Fókuszban a magyar folklórkutatás
Juhász Petra
2023.02.28.
LXXVIII. évf. 8. szám
Fókuszban a magyar folklórkutatás

Megjelent a Létünk folyóirat idei első és második száma

A folyóirat első számában a magyar népköltészettel kapcsolatos kutatásokat olvashatunk, melyekben hosszúnóta-énekesről, vallási költeményekről, népi históriás versekről, ünnepköszöntőkről és a magyarországi szerbek történetéről van szó, míg a másodikban a keresztes háborúk korát ismerheti meg az olvasó. A botanika kedvelői pedig a növényzet fenológiai fázisának vizsgálatával kapcsolatban tájékozódhatnak.

Az első számban Klamár Zoltán, Besnyi Károly, dr. Silling István, Fehér Viktor, Raffai Judit, Silling Léda, Tóth-Glemba Klára, Kónya Sándor és Kurcz Ádám István jegyzik a szövegeket. A második számba Bata Dorián, Fodor Máté, Rekecki Tibor és Polyák Gabriella írásai kerültek be.

A teljesség igénye nélkül a következő írásokat ajánljuk az érdeklődők figyelmébe.

A tudományos folyóirat első lapszámában Klamár Zoltán Balladás idők — Egy topolyai hosszúnóta énekesről címmel arról értekezik, hogy ötven éve jelent meg a Forum Könyvkiadó jóvoltából Bori Imrének a jugoszláviai magyarság népköltészetét reprezentáló folklóranyaga, mely a témával kapcsolatos kutatások alapja lett. A szerző megemlíti Magó Jusztina (1912—1990) topolyai lakost, aki egyike volt azoknak az adatközlőknek, akik a legtöbb balladát énekelték el a gyűjtőknek. 

A népi vallásosság költészetének kutatása a Vajdaságban című írást Silling István írta, akitől a következő gondolatokat idézzük a munkája kapcsán. „Az elmúlt század hetvenes éveiig kevés vajdasági folklóranyagunk van a népi, avagy laikus vallásosság területéről. Folkloristáink figyelme jobbára a népdalok és az epikus népköltészet begyűjtése felé irányult.” Silling István tollából olvashatunk a Vajdaságban gyűjtött népdalok, népénekek, betlehemesek, népi imádságok, népmondák, népmesék és proverbiumok származási helyéről és arról, kik foglalkoztak a múlt században velük.

A második számban Bata Dorián egyetemista szövegéből tudhatja meg az olvasó, milyen volt a keresztes háborúk kora. Az első keresztes háború kora — A XI. század politikai elemzése és eseményeinek leírása az első keresztes hadjárat szempontjából című írásban A bizánci vallási viták és az arab bizánci kapcsolatok a XI. századig alcím alatt a következőket olvashatjuk: „A császárok szándéka az volt, hogy népeiket egy isten és egy császár uralma alá hajtsák, tehát a centralista törekvések egyik tartóoszlopa volt a kereszténység.” A továbbiakban a keresztes hadjáratok lefolyásáról van szó Róma, Konstantinápoly és más birodalmak szempontjából.  

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..