Az akció nagyon népszerű, rövid idő alatt az állatkert több lakója talált gazdára, támogatóra. Sok szülő, nagyszülő lepi meg a gyereket egy örökbefogadással — mondja Jánosi Tibor, az intézmény állatorvosa. A kezdeményezés meghirdetése után két hét alatt 30 állatot fogadtak örökbe. Jótevőik azóta is támogatják, látogatják őket. A legnépszerűbbek az oroszlánok, a tigrisek és a leopárdok voltak, de csimpánz, zebra, farkas, strucc, ló, medve és kakadu is gazdira, azaz támogatóra lelt.

— Régebben is volt ilyen akciónk, de abba is maradt, viszont az európai országokban ez nagyon népszerű. Mi is újrakezdtük. Én nem igazán hittem benne, de nagyon nagy érdeklődés övezte. Az állat, amelyet örökbe fogadnak, természetesen nálunk marad, nem hagyja el a ketrecét vagy a kifutóját, de a lakóhelyénél kiteszünk egy táblát az örökbefogadó nevével, adataival, és ez egy évig ott marad. Ha az örökbefogadók eljönnek a rokonaikkal, barátaikkal, elmondhatják, hogy ez az én oroszlánom, tigrisem. A magánszemélyeknek 5000 dinárt kell fizetniük az örökbefogadásért, de ha szeretnék, nagyobb összeggel is támogathatják kedvencüket. Ehhez természetesen éves belépő is jár. A vállalatok 20 000-től 120 000 dináros összegig adományozhatnak. Itt három kategória van: bronz-, ezüst- és aranyplaketten tüntetik fel a cég nevét, adatait, attól függően, mekkora összeget fizetett be. A magánszemélyek és a vállalatok így támogathatják az állatkertet. Ezt a pénzt teljes egészében az intézmény lakóinak jólétére fordítjuk, a takarmányuk pótlására, a helyük biztosítására. Mi állandóan próbálunk újítani, de viszonylag szegények vagyunk. Az európai állatkertekhez, vadasparkokhoz képest sokkal kevesebb pénzből gazdálkodunk.

Mint minden állatkertben, a tavasszal Palicson is bővült az állomány. Sok más új jövevény mellett négy láma jött világra az elmúlt időszakban, és az amerikai bölénypár is egy kisborjú szüleivé vált.

— A lámák például nagyon szépen szaporodnak, nincs velük semmi gond, tíz nap leforgása alatt ellett meg a négy lámánk. A napokban kaptak a kicsik csipet. Az amerikai bölényünk is megellett, de aggódtunk, mert az apuka idegesen fogadta a kicsit, szinte támadta. Nyugtató lövedéket kapott másfél napig, és mire magához tért, elfogadta a kisborjút, melyről gyanítom, hogy nőstény, de ebben még nem vagyunk biztosak. Még nem tudtunk bemenni hozzájuk, mert támadnának, de egy kedvező pillanatban megnézzük, nőstény-e vagy hím a kis jövevény. A majmoknál is volt szaporulat, az egyik dél-amerikai fajnál született egy kicsi. Sajnos már nem az anyukája neveli. Súlyos sérülést szenvedett, nem tudjuk pontosan, mi történhetett, talán az apuka sebezte meg féltékenységből, vagy egy ág szúrta meg az oldalát a bordák között. Elvettük az anyukától, elláttuk, és attól kezdve mesterségesen tápláljuk.