home 2024. december 05., Vilma napja
Online előfizetés
Finnország csatlakozik
Talpai Lóránt
2023.04.06.
LXXVIII. évf. 14. szám
Finnország csatlakozik

A NATO 1000 kilométeres új, Oroszországgal határos szakasszal bővül

Magyarország helyzete igencsak bonyolult a NATO és Oroszország közötti viszonyrendszer függvényében. Hogy mindezt mennyiben nehezíti majd a jövőben a lehetséges svéd, illetve a finn NATO-csatlakozás, arról Horváth József tábornokot, a polgári elhárítás és a katonai titkosszolgálat volt műveleti főigazgató-helyettesét és az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadóját kérdeztem. Az interjúból megtudhatjuk Kína mint nagyhatalom jelenlegi taktikáját is, továbbá hogy mely tagországok soraiból kerülhet majd ki az új NATO-főtitkár.
 

* Az orosz—ukrán háborút lefordíthatjuk úgy is, mint Oroszország és a NATO, avagy az Egyesült Államok közötti geopolitikai háborút. Valóban Ukrajnáról szól ez a küzdelem több mint egy éve?

— Úgy fordíthatjuk le, hogy ez egy orosz—amerikai háború. Azaz a két atomnagyhatalom Ukrajna feletti vetélkedése. A világ jelenleg változóban van, és egyfajta „szülési” folyamatnak vagyunk a tanúi, a ’90-es évek elején kialakult egypólusú világot ugyanis legalább kettő, de inkább három pólus váltja fel. Ennek a folyamatnak a legújabb ütközési pontja az orosz—ukrán háború. Mi Európában a világháborúk után azt gondoltuk, hogy már nem lesz több, klasszikus értelemben vett háború, sajnos azonban erre az élet rácáfolt.

* Most úgy tűnik, hogy Finnország előbb csatlakozhat, mivel Törökország egyelőre továbbra is ellenzi Svédország NATO-hoz való közeledését. Melyek a legújabb fejlemények e téren, és mi várható, ha csatlakoznak a svédek és a finnek a NATO-hoz?

— A svéd NATO-csatlakozás kapcsán Törökország álláspontja meglehetősen merev. Ezáltal a közeljövőben nem látok arra lehetőséget, hogy a törökök megváltoztassák az álláspontjukat. Annál is inkább, mert Törökországban nemsokára választások lesznek, és nem gondolom, hogy Erdoğan elnök puhítana álláspontján. Tekintettel arra, hogy Svédország másként ítéli meg a Kurdisztáni Munkáspártot, mint a törökök, megmerevedtek a frontvonalak a svéd felvételt illetően. Egyébként a NATO északi szárnya azzal, hogy Finnország belép, több mint 1000 kilométeres új, Oroszországgal határos szakasszal bővül. Ez biztonsági szempontból mindenképp új kihívásokat fog eredményezni. Azzal együtt, hogy a finnek hosszú évtizedeken át a semlegesség politikájával egyfajta kompként üzemeltek a hidegháború idején. Ennek sokáig az anyagi hasznát is élvezte Finnország. Most viszont úgy érzik, hogy sokkal fontosabb lenne számukra a NATO védelmi ernyője alá húzódni. A finn és a svéd hadsereg egyébként eléggé erős. Ennek fényében kijelenthetjük, hogy a NATO számára 1000 kilométerrel nő a kockázati felület, viszont újabb hadseregekkel erősödhet.

* Kína szerepe egyre inkább felerősödni látszik a térségünkben zajló háború kapcsán. Putyin elnök egyre többször találkozik a kínai elnökkel. Ön szerint Kína milyen taktikát folytat jelenleg?

— Abszolút mértékben erősödik Kína szerepe. Ha megnézzük, hogy a kínai gazdaság milyen ütemben zárkózott fel az Egyesült Államok mellé, illetve milyen rohamos mértékben erősödött a hadsereg, akkor ez a tény egy cseppet sem meglepő. Azzal, hogy a kínai elnök nemrég ellátogatott Moszkvába, egy nagyon határozott és egyértelmű üzenetet küldött a világnak a tekintetben, hogy ha katonailag nem is, de politikailag és gazdaságilag mindenképp támogatja Oroszországot. Ez az üzenet meg is érkezett Európába, hiszen mind a francia elnök, mind a spanyol miniszterelnök a közeljövőben Pekingbe kíván látogatni. Szóval Peking orosz—ukrán béketervét komolyan veszik az európai államok. Azt se felejtsük el, hogy nemrégiben Kína volt az a fél, amely békemegállapodást ért el Irán és Szaúd-Arábia között is. A kínai diplomácia nagymértékben felértékelődött e sikeres békemissziója után. Mindez azt mutatja, hogy a világ középhatalmai is egyre inkább respektálják és komolyan veszik Kínát. Azt is érdemes még hozzáfűzni, hogy a kínai hadsereg jelenleg a világ második legerősebb hadereje, az Egyesült Államok után. Mint ismeretes, az amerikai hadsereg a világ számos pontján képes akár egy időben is beavatkozni az amerikai érdekek védelmében.

* Magyarország huszonnégy esztendeje tagja a NATO-nak. Figyelembe véve a rendkívül bonyolult hármas, azaz a magyar—orosz—észak-atlanti viszonyrendszert, mit tekinthetünk az eddigi NATO-tagság legfontosabb eredményeinek?

— Magyarország 1999-ben vált a NATO tagjává, és most, az elmúlt évek történései után érkezett el oda, hogy modernizálja hadseregét. Emellett a GDP-jének most már 2 százalékát fordítja védelmi ügyekre. Úgy gondolom, hogy az elmúlt huszonnégy évben Magyarország stabil és megbízható tagjává vált a NATO-nak. Számos olyan misszióban vett részt, például Afganisztánban, amelyen a magyar katonák bebizonyították, hogy velük erősebb a NATO.

* Végezetül, arról lehet-e valamit tudni, hogy brit vagy esetleg román főtitkár kerülhet-e a NATO élére? Mivel elindultak a találgatások arról, hogy ki lesz Jens Stoltenberg utódja.

— Hogy ki lesz a főtitkár utódja, azt egyelőre nem tudhatjuk. De valóban erős lobbi indult meg Románia részéről is. Nyilvánvaló, hogy az eddigi gyakorlat szerint nem a legerősebb tagországok jelöltjei futnak majd be, mivel eddig is közepes erősségű országok jelöltjeiből váltak NATO-főtitkárok. Ebből a szempontból kijelenthetjük, hogy akár esélyes is lehet a román jelölt. Azzal együtt, hogy pillanatnyilag már több név is forog a köztudatban.

Finnország NATO-tag

Az interjú elkészülte után, de még lapunk nyomdába kerülése előtt érkezett a hír, hogy Finnország április 5-én az Észak-atlanti Szerződés Szervezete teljes jogú tagjává vált. A csatlakozás megerősítését Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, valamint a finn elnöki hivatal Helsinkiben jelentette be.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..