CSABAI Zsolt, a Szegedi Természettudományi Egyetem molekuláris, immunológia és mikrobiológia szakának végzős hallgatója:
— Kutatási munkámat a Szegedi Orvosi Biológiai intézetben végzem, kutatási témám pedig egy komplex szabályozási mechanizmus tanulmányozása, melyhez modellorganizmusként egy neurotróp (idegrendszerre ható) herpeszvírust használunk. A kutatás folyamán a vírus replikációját (sokszorozódását), valamint génjeinek kölcsönhatását vizsgáljuk, és a kapott eredményeket figyelembe véve állítunk fel szabályozási hipotéziseket. Ez egy svájci—magyar közös projekt és igen sok tudományos publikációt eredményezett. Véleményem szerint a fiatalokban a kíváncsiságot kell felkelteni, hogy merjék feltenni a kérdést: miért?, hiszen ez viszi előre a tudományos életet, az ember ugyanis mindent meg akar magyarázni — a válaszkeresésből azonban néha egy életen át tartó küszködés lesz, de számos példát látunk a rendkívüli felfedezésekre is. Nagy szükség van egyébiránt a természettudományi tárgyak fiatalkorban való megszerettetésére: szerintem ezt inkább látványos kísérletek bevonásával lehet elérni, mintsem az adathalmazok tanulásával. Ami az érvényesülést illeti, Közép-Kelet-Európában nehéz érvényesülni, de nem lehetetlen, sok múlik a talpraesettségen, mi több, a szerencsén is. Válassza bárki ezt az utat a jövőben, nagyon sok kitartást és sok szerencsét kívánok neki!

Mgr. NÁMESZTOVSZKI Zsolt, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar informatikatanára:
— Úgy gondolom, hogy egy vajdasági magyar fiatalnak minden lehetősége megvan arra, hogy feltalálja magát a szülőföldjén. A gátakat sokszor saját magunk hozzuk létre egy rossz példa vagy megnyilvánulás hatására. Azt is ki kell azonban mondani, hogy a környezet (vagy ha úgy tetszik, a többségi nemzet) nyelvének ismerete nélkül lehetetlen egy átfogóbb, nagyobb területen érvényesülni.  Káich tanárnő úgy fogalmaz, hogy emiatt sajnos egy képzeletbeli gettóba kerülünk: nem megyünk a legközelebbi boltba, mert nem tudunk szerbül, majd később ugyanebből az okból nem iratkozunk szerb nyelvű egyetemi karra. A magyarországi egyetemeken való tanulás sokak számára vonzó a magyar nyelvű oktatás és a szinte testre szabott szakirányok jóvoltából, de a problémát nem oldja meg, mivel ha ezek az emberek itthon helyezkednek el, a diplomájukat honosítaniuk kell, sokszor nem ismerik az itthoni viszonyokat, törvényeket, azonkívül visszatér az előző probléma: hogyan olvadjanak be a közösségbe, miként vállaljnak szerepet vagy hogyan informálódjanak, ha nem beszélik a szerb nyelvet? Szerencsére az elmúlt években egyre határozottabb lépést tesznek a probléma megoldására, de már magának a problémának a felismerése és kimondása is hatalmas előrelépés volt. Úgy vélem, hogy a sport, a közösséghez tartozás, valamint az iskolai kötelező és fakultatív oktatás mellett az internet is megfelelő hely a nyelvtanuláshoz. Hatalmas élmény és jóleső érzés volt, amikor már nemcsak magyar és angol nyelven tartottam előadást, hanem elkezdtem szerb nyelven is tanítani. Én nem tapasztaltam azokat a sztereotípiákat, amelyek szerint magyarok nem taníthatnak szerbeket. Kevesen és keveset beszélnek arról, hogy a vajdasági magyarság számára mekkora potenciál a plusz egy nyelv ismerete. Nekem nagyon sokat segít a magyarországi tapasztalatok és eredmények ismerete a kutatómunkámban. Úgy gondolom, hogy aki manapság jó valamiben, azt megtalálják a világ másik részén is, persze elsősorban az internet segítségével. A munkavégzést el tudom ugyan képzelni az interneten, de a családdal, a barátokkal és az ismerősökkel való kapcsolattartást nem „költöztetném” át a virtuális térbe a munka miatt. Szerintem a szorgalommal, folyamatos önfejlesztéssel (önmagunkba fektetni mindig a legjobb befektetés) és elszántsággal itthon is feltalálhatjuk magunkat, és meglelhetjük a boldogságot a munkában és a magánéletben is.

ROZSNYIK Szabolcs, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium matematika szakos tanulója:
— Sajnos napjainkban a fiatalok és a tudomány közti viszony nem mondható túlságosan fényesnek. Az előző évekhez képest egyre kevesebben akarnak valamelyik egyetem természettudományi karán továbbtanulni. Az előállt helyzet azonban a természettudomány iránt érdeklődő fiataloknak igen érdekes lehetőségeket teremt: az egyetemek is látják a hiányt, ezért különféle programokkal próbálják vonzóvá tenni a középiskolások számára a természettudományi karokat. Nyílt napokat szerveznek, melyeken bárki bemehet a laboratóriumokba körülnézni. De ami ennél is érdekesebb: egyre több egyetem vagy kutatóintézet szervez egyhetes nyári gyakorlatot, melynek során megtapasztalható, milyen is ott az élet. E nyári tanfolyamok részvevői komoly kísérletekben vehetnek részt, és e kutatások mérési adatai akár tanulmányi versenyeken is felhasználhatóak; azonkívül a laboratóriumi munkát az ösztöndíjpályázatokon is pluszpontként veszik figyelembe, sőt akár az egyetemre való bejutáshoz is hasznos lehet. Én a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett gyakorlaton az ionos folyadékok tanulmányozásával vettem részt az idén júliusban, és a dolgok jelenlegi állása szerint jövő nyáron a Szegedi Tudományegyetemen tölthetek majd egy hetet, és a gyógyszerkutatásba kapcsolódhatok be egy rövid időre. Ezek fényében minden középiskolásnak, akit kicsit is érdekel a tudományos pálya, ajánlom, hogy a világhálón nézzen szét hasonló pályázatok után, hiszen egy érdekes új világ tárul fel a kutató diákok előtt. Ezenkívül ajánlom a különböző tanulmányi versenyeket, melynek díjazottjai értékes ajándékokban részesülnek, sőt  külföldi jutalom kirándulásokon is részt vehetnek, pl. minden évben egy tanuló elutazhat Stockholmba a Nobel-díj-átadó ünnepségre Magyarország képviselőjeként. Már vajdasági diákok is bekerültek az utazásra esélyesek közé. Ezenkívül egy tavalyi felmérés szerint Európában több ezer új kutatóra (fizikusra, kémikusra) lenne szükség a folyamatban lévő kutatások elvégzéséhez, tehát a végzett természettudósokra szinte biztos munkahely vár.