Petar Karađorđević 1844-ben született, 1921-ben, száz évvel ezelőtt hunyt el. 1903- és 1918 között Szerbia királya, majd 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, a majdani Jugoszlávia uralkodója volt. I. Péternek száz éve is szerettek volna szobrot állítani a városban, de akkor gazdasági okokból nem került rá sor. Zoran Ivanović szobrászművész közel 10 méteres alkotását Darija Kisić Tepavčević munkaügyi, foglalkoztatási, harcos és szociális ügyekkel megbízott miniszter és Stevan Bakić, Szabadka polgármestere leplezte le. A miniszter hangsúlyozta, az emberek emlékezetében I. Péter szerény emberként maradt meg, aki együtt harcolt a hadseregével, akikkel együtt élte át a borzalmakat 1915-1916 őszén és telén. Szabadka polgármestere kiemelte, büszke arra, hogy a városban élő nemzetek együtt őrzik Petar Karađorđević emlékét. A szobor állításáról is teljes egyetértésben döntött a városi-képviselő testület.
Az előző mandátum végén döntött úgy a szabadkai VKT, hogy három szobrot állít a város a három legszámosabb nemzetének kérésére. Ivan Antunović püspök emlékművét 2020 őszén, dr. Bíró Károly városépítő polgármester egészalakos szobrát pedig idén június 4-én, a nemzeti összetartozás napján avatták fel.
Dr. Pásztor Bálint, elnök, VKT:
-Én azt gondolom, hogy a szabadkaiság esszenciája az, hgy egymás személyiségeit tiszteletben tartjuk, bármit is gondolunk róluk, illetve bármilyen szerepük is volt a történelemben. Ezen kívül mindegyik szobor a három közül kifejezi azoknak a nemzeteknek a képviselőinek a világnézetét, ízlésvilágát, amelyek kezdeményezésére ezeket a szobrokat felállította a városi képviselő-testület. Én azt látom, azt érzékelem az elmúlt fél év alatt, hogy a Bíró Károly szobrát nemzeti hovatartozástól függetlenül elfogadják a szabadkaiak, azt mondják, hogy az egyik legszebb köztéri szobor. Az összes szoborról Szabadka város polgárai mondanak ítéletet.
