1964 tavaszán Szekeres László régész egy Árpád-kori ún. pusztatemplom típusú épület alapjait tárta fel 15 sír kíséretében. A templomot az 1240-es évek elején a tatárok rombolták le.

A padokkal és az egykori templom kövekből kirakott alapjával bővült Templomdombnál Kabók Erika, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tájékoztatásért felelős tagja és Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa község polgármestere tett látogatást. A terület az MNT támogatásának köszönhetően emlékhellyé vált.

Vass Zoltán történész az egykori településről szólva elmondta, az 1960-as években, amikor az almatermelés fellendülőben volt a környéken, az akkori Bácska birtok ezt a területet is szerette volna beültetni, és a kornak megfelelően igyekeztek minden olyan nagyobb dombot egyenessé tenni, amelyről azt gondolták, zavarná az almatermelést.

— A munkagépek megpróbálták eltüntetni a dombot, de olyan épületmaradványok kerültek elő a földből, amelyeket érdekesnek találtak. Szekeres László vezetésével a régészek hamarosan feltárták a területet, és ekkor derült ki, hogy egy templom maradványait találták meg. Már a korábbi térképeken is templomdombként jelölték ezt a területet, amire az 1960-as évekig semmilyen tényleges bizonyíték nem állt rendelkezésre — mondta Vass Zoltán.

1963-ban a régészek nagyon rövid idő alatt mentőásatást végeztek, és a kapott adatokból megállapították, hogy a tatárjárással véget ért az élet ezen a területen, tehát nem csak a templomot pusztították el a tatárok.

— 2021—2022-ben jelentek meg újra a régészek ezen a területen, és arra a számunkra nagyon fontos következtetésre jutottak, hogy noha a templomot már nem építették újjá, de a tatárjárás után újrasarjadt az élet ezen a vidéken, és mindez kitartott egészen a törökök megjelenéséig, tehát a török korig találtak leleteket. A régészeti munka során feltárták, hogy milyen alapja volt az itt állt templomnak, és ennek alapján készült el az első újjáépített része. Eredeti és a környéken található homokkőből újjáépítették az alapot, mely méretpontos, tehát szakmai felügyelet mellett hozták mindezt létre. Szeretnénk, ha a templomdomb olyan szakrális helye lehetne a vidékünknek, amelyre majd méltán büszkék lehetünk — emelte ki a történész.

Fejsztámer Róbert polgármester rámutatott, hogy Magyarkanizsa község 13 települését több száz lelőhely hálózza be, melyek közül 46 olyan van, amely nagyobb területen fekszik, pontosan beazonosítható, és már találtak valamilyen konkrét, megfogható maradványokat, vázákat, szerszámokat, épületdarabokat azokon a területeken.

— Szerbiában még nagyon nehezen megy az ilyen és hasonló lelőhelyek állagmegőrzése, restaurálása, megbecsülése. Ennek a területnek, amelyen most állunk, három tulajdonosa van. Ha ilyen alapvető problémákkal nem tudunk zöld ágra vergődni, akkor nagyon nehéz arról beszélni, hogy milyen beruházásokat kezdeményezzünk itt, milyen szakrális, idegenforgalmi témához kötődő területeket fejlesszünk. Célunk olyan program kialakítása, mely során az idelátogatóknak két-három napos túra alkalmával különböző korszakokból mutatnánk valamit. Nagyon örülök, hogy helyi szakemberek folyamatosan foglalkoznak ezzel a témával, ahogy annak is, hogy időnként olyan pályázati támogatásokhoz jutunk, amelyeket az önkormányzati költségvetéssel kiegészítve területrendezésre tudunk fordítani. Ilyen volt néhány éve a keresztcsere is. A helyszínnek tartalmat kell adni, mert senki sem fog itt üldögélni úgy, hogy nincs egy ismeretterjesztő tábla, amiből tájékozódhat, hol is van pontosan. Ha ezeket a dolgokat apránként, lépésről lépésre fejleszteni tudjuk, akkor jó irányba haladunk.