Minszkben megszületett a tűzszünetről szóló megállapodás

Maratoni hosszúságú csúcstalálkozót tartottak a fehérorosz fővárosban a német, a francia, az orosz és az ukrán államfő részvételével. A megbeszélést a felek egy nyilatkozattal fejezték be, mely szerint támogatják az ukrán válság rendezésére irányuló folyamatot. Ezenkívül Vlagyimir Putyin orosz elnök azt is közölte, hogy Oroszország és Ukrajna február 15-étől tűzszünetet kötött. A négy államfő abban egyezett meg, hogy az ukrán kormányzati erők a jelenlegi frontvonaltól, a délkelet-ukrajnai felkelők pedig a tavaly szeptember 19-én Minszkben megkötött megállapodásban rögzített vonaltól vonják vissza a nehézfegyvereket. Az előző fegyverszüneti megállapodás ellenére azonban folytatódtak a harcok a kelet-ukrajnai fronton. Az oroszbarát szakadárok ugyanis újabb támadásokat indítottak az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk városánál. Mindeközben Brüsszelben Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója azt jelentette be, hogy az IMF 40 milliárd dolláros segélycsomagban részesíti Ukrajnát.

Rohamléptekben gyarapszik az Iszlám Állam sorállománya

Az amerikai hírszerzés információi szerint az elmúlt időszakban több tízezer külföldi dzsihadista csatlakozott az Iszlám Államhoz. Mintegy négyezren amerikai, illetve nyugat-európai állampolgárként léptek be a szervezetbe. Nick Rasmussen, az amerikai terrorelhárítási központ vezetője szerint az Iszlám Állam harcra kész szimpatizánsai jóval többen vannak, mint ahányan az elmúlt húsz évben Afganisztánba, Irakba, Jemenbe vagy Szomáliába utaztak, hogy a dzsihád szellemében harcolhassanak. Washingtont továbbra is aggasztja, hogy az Iszlám Államhoz az utóbbi időszakban mintegy 90 országból csatlakoztak új tagok. A dzsihadisták a kiképzés után visszatérnek Európába vagy az Egyesült Államokba, és terrorcselekményeket követnek el.

Koszovói válasz a menekültkérdésre: „Küldjék őket haza!”

Skënder Hyseni koszovói belügyminiszter arra kérte osztrák kollegáját, Johanna Mikl-Leitnert, hogy küldje haza a menekülteket. Hyseni a bécsi tárgyalás után kijelentette: „Azt mondták nekem, hogy az illegális bevándorlók többsége nem kap tartózkodási engedélyt, vissza fogják őket küldeni. Azt szeretném, ha minderre a lehető leggyorsabban kerülne sor.” Mikl-Leitner szintén az illegális bevándorlók kitoloncolásának lehetőségéről beszélt: „A koszovóiak menedékkérelmét a jövőben gyorsított eljárással, tíz napon belül szeretnénk elbírálni, és az elutasított kérelmezőket kéthetente repülőgépen küldenénk vissza a hazájukba.” Az év eleje óta egyébként 1029 koszovói állampolgár nyújtott be menedékkérelmet Ausztriában. De szinte esélytelen, hogy az osztrák hatóságok szerint a koszovóiakat megilleti a menekülteknek járó nemzetközi védelem joga, mivel Koszovó „biztonságos” országnak számít.