home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Fegyverből sosem elég?
Tóth Péter
2022.08.29.
LXXVII. évf. 34. szám
Fegyverből sosem elég?

A hírösszefoglalók alapján azt hihetnénk, jelenleg csak Ukrajnában dúl fegyveres konfliktus a világon. Sajnos azonban több száz olyan pontja van bolygónknak, ahol tartósan dörögnek a fegyverek. Az emberek pedig általában elítélik az agressziót.

Fajunk a látszat ellenére viszonylag békésnek mondható, azt is állíthatnánk, hogy rendkívül érzékeny az agresszivitás különféle megnyilvánulásaira. Megfigyelhető, hogy az emberek többsége általában az áldozattal érez együtt, de egy jogosnak ítélt támadás esetén az agresszorral is képes szimpatizálni. Az efféle érzékenységet használja ki gyakran a média a figyelem felkeltésére.

Az élőlények közül csak az ember képes előre megtervezett módon, „ipari eszközökkel” a fajtársai irtására, különféle okokból. Az emberi agresszió viszont az állatokhoz viszonyítva rendkívül ritkán előforduló jelenség, annak ellenére, hogy zsúfolt társadalomban élünk. Etológusok szoktak azzal példálózni, hogy ha egy városi buszt megtöltenénk egymást nem ismerő „közeli rokonainkkal”, csimpánzokkal, közülük kevés élné túl az utazást. De még ennél kisebb mértékű zsúfoltságot sem lennének képesek agresszió nélkül elviselni. A médiában megjelenő hírek alapján ugyan más lehet a benyomásunk, de az ember valójában az egyik legbékésebb „állat”: az agresszív cselekedetek száma naponta vagy egy főre kivetítve a legalacsonyabb a főemlősök között.

Érdekes, és látszólag ellentmondásosnak tűnik, de ez a legbékésebb faj az, amely képes volt fajtársai módszeres irtását megszervezni és végrehajtani, tömegpusztító fegyvereket előállítani, és azokból állítólag annyit felhalmozni, hogy az többször is elegendő lenne a bolygó elpusztítására. Most is éppen ott tartunk, hogy ha nem is egészen közel, de egy lépéssel biztosan közelebb kerültünk ahhoz, hogy akár atomfegyvereket is bevessenek. Ez azért reményeink szerint mégsem következik be, de ahogyan az államelnök is megjegyezte a napokban, a most legyártott fegyverek iránt akkora a kereslet a világban, hogy minden gránátra tíz vevőt lehetne találni, illetve hogy a fegyverek három napon belül biztosan elkelnek, ha elkészültek.

Közben pedig arra is figyelmeztetnek, hogy a háborús övezetbe küldött fegyverszállítmányok egy része a feketepiacon köt ki. Nyílt titok például, hogy a délszláv háborúban felhasznált fegyverek egy része még ma is az illegális kereskedők kezében van. De sajnos valószínűleg egy-egy kézifegyvernél vagy kalasnyikovnál sokkal nagyobb tűzerejű eszközökkel is kereskednek illegálisan. A most odaküldött fegyverek egy része a várva várt békekötés után még nagyon sokáig „kísérteni” fog Európában és a világ más részein is. Ezzel azonban a jelek szerint keveset foglalkoznak, mert miközben a társadalmak középosztályát világszerte egy régóta nem látott gazdasági válság sújtja, vannak, akik igen jól keresnek az ukrajnai háborún. A fegyvergyártók részvényeinek árfolyama óriási mértékben növekedett az orosz—ukrán konfliktus kirobbanása óta. A trendek pedig arra utalnak, hogy a fegyvergyárak a megrendeléseik további növekedésére számíthatnak. A világban kialakult bizalmatlanság most rengeteg országot arra sarkall, hogy növelje katonai kiadásait. Fajunkra jellemző „intelligens” tulajdonság az is, hogy nem a puszta testi erőnkkel, hanem emberi életek kioltására alkalmas találmányokkal harcolunk a vélt vagy valós ellenségeinkkel.

Felmerülhet a kérdés: vajon a mostani helyzet a fejlődésnek milyen fokával azonosítható?

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..