„Szerzetesi életének java részét a rend anyaházában, Buda mellett, a hatalmas és népes Szent Lőrinc-kolostorban élte le. Buzgóságával csakhamar példaképe lett társainak. Mátyás király is többször fölkereste a kolostort. Talán e látogatások elől is menekülve László engedélyt kért, hogy kiköltözhessen a közeli nagyhárshegyi barlangba. A kolostorral továbbra is kapcsolatot tartott, napjait azonban a remeték életrendje szerint osztotta be: imádság, elmélkedés, kétkezi munka. Munkájának legbecsesebb gyümölcse a jóformán teljes első magyar bibliafordítás volt. Mátyás király saját könyvtárában adott helyet a műnek, mely később sok más Corvinával együtt eltűnt. Nem maradt ránk az a Szentek élete sem, melyet valószínűleg latinból fordított. Élete utolsó szakaszát ismét a kolostorban töltötte. Halála napján még misézett. A kolostor templomában, a Szent István-oltár előtt temették el. Sírja a kolostorral és a templommal együtt elpusztult a török időkben. Egykori barlangját 1911-ben mint Bátori-barlangot ünnepélyesen megnyitották. 1929-ben oltárt is építettek benne. Ünnepe a pálosoknál: február 27.” (hivatkozás: ITT)

A Bátori-barlang bejáratára, amit egyébként egy masszív vaskapu zár el gondosan a betolakodóktól, a Nagy-Hárs-hegyen bukkantunk rá párommal legutóbbi vidékjáró barangolásunk alkalmával. Aprócska kőhajításnyira a Kaán Károly-kilátótól induló lejtőn. A szomszédos Makovecz-kilátó felé igyekezvén. S ha már megleltük, magától értődően annak történelmére is rákerestünk utóbb.

„...úgy tartják, hogy ezen barlang egykor a Pálosok kolostorával, délre a Szép-Juhásznétól [...], összeköttetésben állott. E barlangot Tomola Nándor egykori műárus Pesten 1830-ban fedezte fel, s időről időre tovább hatolt bele, sőt rajzát is megkészítette. [...] A két világháború közötti időszakban az elhanyagolt bejárat többször megsérült, s a belső szakaszok szeméttel töltődtek fel. Újabb tervszerű kutatása 1961-ben indult meg. [...] A barlang hosszúsága 1977-ben elérte a 300 m-t, mélysége pedig a 60 m-t. [...] A barlang közelében lévő kolostort 1290-ben kezdték építeni, és 1310 körül fejezték be. Mátyás uralkodása idején a rendház és a hozzátartozó templom, valamint a gazdasági épületek tovább bővültek, s a kolostor ebben az időben élte fénykorát. A budaszentlőrinci kolostor az ország legnagyobb rendháza volt.”

(a teljes szöveg ITT olvasható)

A legelső, dátumilag 1911. augusztus 6-án leleplezett Bátori-emléktáblát ma már sajnos hiába keresnénk.

Jelen-idő

A mostani, kőbe vésett emléktábla 2014-ben rögzíttetett fel. Odakünn, a Budai-hegységben, az elébb már megnevezett helyszínen. Odafönn.

A Bátori-barlang geológiai, régészeti, valamint vallás-, település- és ipartörténeti értékei alapján 1982 óta fokozottan védett formáció. A budaszentlőrinci kolostort mint látogatható romtemplomot többszöri régészeti feltárás után állították helyre.

...

A pálosok napi imája — Mindenható, örök Isten, mindenekfölött akarunk szeretni; téged akarunk szolgálni minden embertársunkban. Hálát adunk az elmúlt évszázadok szenvedéseiért, üldözéseiért és névtelen áldozataiért, melyeket kegyesen fogadtál szent őseiktől a lelkekért. Köszönjük, hogy korunkban bennünket választottál ki tanúságtételre, s kérünk, növeld a minden áldozatra kész választottaid fehér seregét. Szent pálos hivatásunkhoz te adj rendíthetetlen hűséget. Adj erőt, hogy keressük az egyszerűséget, és ne engedd, hogy a kényelem és anyagiasság elsekélyesítsen bennünket. Add, hogy életünk imádság és apostolkodás legyen, az irántad való szeretetből pedig tudjunk mindig tiszták és alázatosak lenni. Krisztus, a mi Urunk által. Amen

(Budaszentlőrinc, 2005. aug.7.)

A szerző helyszíni fotói 2022. február 16-án és 20-án készültek.