Ezen a napon született 1929-ben a Somogy vármegyei Kaposmérő községben Fodor András (1947-ig: Fodor Andor) Kossuth- (1992-ben), József Attila- (1956-ban, 1973-ban és 1981-ben) és Radnóti-díjas (1975-ben) magyar költő, esszéíró, könyvtáros, a Magyar Írószövetség alelnöke (1981 és 1986 között).
Budapest, Terézváros — 2024. június 14.
Versei egyetemi évei alatt váltak ismertté az Illyés Gyula (1902—1983) által szerkesztett Válasz című folyóiratban. Alkotói elhallgattatása után 1953-ban jelentkezik újra versekkel. Józan reggel című kötetét politikai indíttatású, ellenséges bírálat érte, évekre ismét kiszorult az irodalmi életből. Sokoldalú, nagy műveltséggel rendelkező alkotó volt. (Külső hivatkozás: Wikipédia)
„Amiben egészen kivételes értéket teremtett, amiben összehasonlíthatatlanul egyénit alkotott, az a naplója és közvetítő — saját szavaival: révkalauz — szerepe” — olvasható abban a laudációban, amely Fodor András Pannon-líráját és példás működését az irodalmi közjóért Magyar Örökség-díjra terjeszté fel az Úr 1999. évében. Ezen rangos elismerés a költő számára már csak posztumusz érkezett. A díjátadás ünnepsége a nevezett esztendő álom havának (december) tizennyolcadik napján vala. A Budapest XI. kerületében található Magyar Szentek-templomban.
Fodor András 1997. június 27-én hunyt el a Somogy vármegyei Fonyód városában. Végső nyugalomra a fővárosi Farkasréti temetőkertben helyezték. A budapest-terézvárosi emléktáblájára felvésett idézet („Kín és öröm egymásba lép nyugalmas arcomon...”) Fodor András Pannónia című verséből vétetett. (Külső hivatkozás: Jelenkor – Irodalmi és művészeti folyóirat; 1962. év; 4. szám; 6. oldal)
Fényképezte: Martinek Imre
