
Viktória, Anglia híres királynője másfél évszázaddal ezelőtt addig harcolt szülése alatt — és fájdalmai közepette —, míg meg nem kapta az olyannyira áhított kloroformot. Ezzel a tettel minden asszony előtt megnyílt a lehetőség a fájdalomcsillapításra, és a szülés fő színterévé a kórház vált. Az akkori — a higiéniát teljesen nélkülöző — körülmények azóta sokat változtak, és a fájdalomcsillapítás módszerei is korszerűbbek lettek.

Arról, hogy valóban szükség van-e ezeknek az eljárásoknak az alkalmazására, megoszlanak a vélemények. Vannak, akik szerint a nagymértékű fájdalom egyáltalán nem szükséges velejárója a vajúdásnak, és sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük vagy teljesen kiküszöböljük a szülés alatt. Hogy az édesanya végül él-e a kórház nyújtotta „lehetőségekkel”, az függ a szüléshez való hozzáállásától, a fájdalomtól való félelem és szorongás mértékétől, a vajúdás hosszától, lefolyásától, valamint az intézmény szülészeti protokolljától, általános szemléletétől. Mindenesetre fontos tudni, hogy napjainkban a fájdalomcsillapításnak már számos alternatívája elérhető a nők számára. Vegyük sorra a lehetőségeket!
Gyógyszeres fájdalomcsillapító eljárások
Kábító fájdalomcsillapítók:
Ez esetben az érzéstelenítő anyagot izomba fecskendezik, vagy intravénásan adagolják. Körülbelül 3-4 óráig tart ki a hatása. Viszonylag hamar enyhül a fájdalom, a méhszáj is gyorsabban tágulhat. Legnagyobb hátránya, hogy bekerül az újszülött szervezetébe, mivel átjut a méhlepényen. Számos mellékhatással lehet számolni: hányingerrel, hányással, a fájástevékenység gyengülésével.
Kéjgáz (nitrogén-oxidul):
Egy készülék segítségével a szülő nő a nitrogénoxidul-oxigén 50-50 százalékos keverékét lélegzi be. A szer nem halmozódik fel a szervezetben, kiürül a légutakon keresztül. Hatása gyors, de átjut a lepényen, ezért a magzatra is hat. Nem nyújt teljes fájdalommentességet.
Epidurális érzéstelenítés / EDA:
Hatékony, az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer. Ha megfelelő időben adják, szinte teljes fájdalommentességet ad a szülés egész idejére, vagy akár az azutáni időszakra is. Két csigolya között vezetik be a katétert egy tű segítségével, és azon keresztül adagolják a fájdalomcsillapítót. Az érzéstelenítés feltételeit, megkezdésének idejét pontos szakmai szabályok írják elő. Az esetek többségében ágyhoz kötöttséggel jár, de most már alkalmaznak „sétáló EDA-t” is, mellyel a kismama tud mozogni. Ez a módszer jelenleg sajnos kevéssé van elterjedve. Bizonyos kóros szülészeti állapotok, mint a koraszülés, terhességi mérgezés, vagy krónikus betegség fennállása esetén az EDA-nak elsősorban orvosi, nem pedig fájdalomcsillapítási javallata van. Vannak betegségek (gerinctorzulás, ferdülés, egyéb, műtéttel járó gerincbetegségek), melyek kizárják a módszer alkalmazásának lehetőségét. A kismama alacsony vérnyomása vagy a nem megfelelően felkészült személyzet szintén kizáró ok lehet. Epidurális érzéstelenítés után is felléphetnek mellékhatások: vizelettartási gond, a kitolási szak megnyúlása, a nyomási inger csökkenése. Ritkábban előfordulhat vérnyomásesés, remegés, zsibbadás, átmeneti, foltos érzékeléskiesés, szédülés, hányinger, viszketés, hátfájás, szakszerűtlen beadás esetén kínzó fejfájás (a szülés után 36—48 órával).
Alternatív fájdalomcsillapító módszerek
Pszichoprofilaxis:
Úgy tűnhet, ez a kifejezés valami roppant bonyolult folyamatot takar, holott csak a félelem és a szorongás csökkentéséről van szó, a szülés körülményeinek és lefolyásának ismertetésén keresztül. Az édesapa jelenléte már önmagában is szorongáscsökkentő hatású. A módszer hatására nő a vajúdók biztonságérzete, de fájdalommentességet nem nyújt. Ehhez a módszerhez tartozik még a szülésfelkészítő tanfolyam. Ide sorolhatók a relaxációs gyakorlatok, a kismamajóga, a légzőgyakorlatok és a terhestorna is.
Aktív szülés:
A kismama a fájdalommal úgy tud sikeresen megküzdeni, ha megpróbál szembenézni, együttműködni vele. Ilyenkor aktivizálódhatnak az ősi női, anyai ösztönök. Akkor kivitelezhető, ha adva vannak hozzá a körülmények, és hagyják a kismamát, hogy belső megérzése alapján alakítsa a vajúdást és a kitolási szakaszt, valamint hogy azt a pozíciót válassza, amelyet a legjobbnak érez.
TENS – elektrostimuláció:
Alkalmazása során a csigolyák közelében két elektródapárt helyeznek el, melybe egyenáramot vezetnek. Ez a tágulási szakaszban megfelelő fájdalomcsillapítást nyújt. Mellékhatása nem ismert, de tapasztalatok szerint a kitolási szakasz fájdalomcsillapítására nem elég hatásos.
Vízben vajúdás:
A vízben való vajúdás alatt gyorsul a tágulási szakasz, és a meleg víznek jótékony méhszájlazító hatása is van.
Hipnózis:
A lényege a megváltozott tudatállapot, mely lehetővé teszi a fájdalom átértékelését. Csökken a szorongás és a félelemérzet, rövidül a tágulási szakasz. Hatására a kismama nem fárad el annyira, a szülés kellemesebb élmény marad. A siker függ a szakembertől (jól képzett hipnoterapeutából sajnos kevés van), valamint a kismama fogékonyságától is.
Akupunktúra:
A hagyományos kínai orvoslás lényege az akupunktúrás pontok stimulálása. Nem terjedt el kellően a nyugati országokban, kevés a módszert jól ismerő szakember is.
Egyéb, természetes fájdalomcsillapító praktikák
A támogatás és a szeretet ereje:
A biztonság érzése, a szeretettel teli és támogató légkör nagyon sokat tud segíteni abban, hogy a kismama jól érezze magát szülés alatt, és könnyebben el tudjon lazulni.
Nyugalom és pihenés:
A vajúdás kezdetén, a kevésbé aktív szakaszban fontos, hogy a kismama minél többet pihenjen, így könnyebb tud majd gazdálkodni az erejével a szülés későbbi részében.
Meleg:
A melegnek a lazító, fájdalomcsillapító hatása közismert, ezért az alkalmazása is ajánlott vajúdás alatt.
Vajúdási testhelyzetek váltogatása:
A szülésben való előrehaladás, a kontrakciók erőteljesebbé, hosszabbá válása helyzetváltoztatásra késztetheti a kismamát. Ha van rá mód, ilyenkor keljen ki az ágyból, szálljon le a kanapéról, sétáljon, guggoljon, üljön a labdára, ringassa a csípőjét.
Helyes légzés:
Az a helyes légzési technika, ha a levegőt orron át, hosszan szívja be a szülő nő, majd a nyitott, lazán tartott szájon keresztül, hosszan fújja ki. Ezzel csökkenthető a fájdalomérzet, hiszen ha laza, ernyedt a szánk és a torkunk környéke, a méh és a gát tájéka sem „feszül meg” a kontrakciók alatt.
Masszázs:
Az érintés, a masszírozás fájdalomcsillapító, endorfinokat szabadít fel a szervezetben. Ezért nagyon kedvezően hathat a vajúdásra, ha a kísérők gyakran simogatják, masszírozzák a kismamát. A keresztcsontra gyakorolt nyomás is igen hatékony.
Meleg vizes, muskotályzsályás borogatás:
A muskotályzsálya lazító és fájdalomcsillapító hatása közismert, dúlák előszeretettel használják szüléskísérés alatt.