Bizonyára emlékeznek még a Grimm testvérek Békakirály című meséjére. A sztori mindenkinek megvan: golyó le, golyó fel, a béka egyre követelőzőbb: tessék engem megcsókolni!, és mit csinál a királylány? Megcsókolja. A békából herceg lesz, és mindenki baromi boldog. A mese szabadabb magyarázatát Zacher Gábor toxikológus osztotta meg a XI. Vajdasági Szabadegyetem közönségével. És hogy mégis miért? Mert a legtöbb ember számára valószínűleg ez az első közvetett találkozás a droggal. Ha belegondolunk, hogy milyen béka szerepel a mesében, akkor nem nehéz kitalálni a mese valódi végét. A varangyos békának a módosult fültőmirigyei ugyanis egy bufotenin nevű anyagot termelnek, mely a száj nyálkahártyájáról felszívódva (a békáról lecsókolva, lenyalva) erős hallucinációt okoz.

Zacher szerint nem lehet elég korán kezdeni valakit felkészíteni arra, hogy jó döntéseket hozzon, azt viszont már az ötéves gyerek is megérti, hogy a drog megváltoztat. A toxikológussal a ma használatos, divatos és kevésbé divatos drogokról, függőségről és ezek következményeiről beszélgettem.

* Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy naponta jelennek meg új, úgynevezett designer (tervező) drogok a piacon, ezért egy-egy új szer hatásmechanizmusát kiismerni olykor több hónapig is eltarthat. A toxikológus szemszögéből hogyan fest ez a folyamat?
— A designer drogokkal az a legnagyobb probléma, hogy még nem tudjuk, hogyan hatnak, teljesen kiszámíthatatlanok. Épp az elmúlt hetekben fordult elő Magyarországon is bizarr tünetekkel néhány haláleset, melyek ezekkel az új drogokkal hozhatók kapcsolatba. Sokszor fantázianéven említenek egy-egy szert — például vörös playboy vagy ördög lehelete —, és nem tudni, hogy tulajdonképpen miről is van szó, mert egyik utcában ennek hívják, a másik utcába annak, a harmadikban meg amannak. Semmilyen logikai kapcsolat nincs már a szerek között.
Ami a felfedésüket illeti: először is van egy jól működő riadólánc, az Európai Drogmonitorozási Központ (EMCDDA), mely egy európai uniós szervezet, és a következőképp működik: ha a rendőrök találnak egy szállítmányt, vegyvizsgálatra küldik, és ha valami olyan szer van közte, ami a „drogkönyvtár”-ban nem szerepel, akkor feltöltik az EMCDDA honlapjára, és a riadólánc révén 8-10 ezer ember pillanatok alatt értesül róla. Másrészt, ha behoznak hozzánk egy beteget, akinek nagyon bizarr tünetei vannak, akkor kezeljük a tünetét, veszünk tőle vér és vizeletmintát, annak megtörténik az analitikai vizsgálata, és az eredmény ugyanúgy bekerül a riadóláncba.

* Lehet-e különbséget tenni a szintetikus és a növényi eredetű drogok között olyan értelemben, hogy az egyik kevésbé rossz vagy inkább kerülendő?
— Ilyen formában nem tehetünk különbséget. A szintetikus drogokkal csak egyetlenegy baj van: hogy egyre több szemét kerül ki a piacra, ahol nagyon olcsó áron árusítanak. Ha belegondolunk abba, hogy körülbelül 300 növényfajtánk van, ami pszichoaktív szereket tartalmaz, és ezeket az emberiség sok-sok ezer éve használja, ezzel együtt tudtak élni. A sámán sem úgy használt drogot, hogy átment a szomszéd barlangba a díleréhez, vett valami jó kis cuccot, betolta magának és elhallózott a törzs előtt, hanem megtanulta az előző sámántól, aki az előzőtől, és továbbadta a következőnek. A sámán volt az, aki a saját tudásbázisával kiemelkedett a többiek közül, ő volt a legokosabb a törzsben, és ezzel manipulálni is tudott. Boleslaw Prusnak A fáraó című könyvében van az a rész, amikor azt mondják a papok a fáraónak — valamit ki akartak tőle kényszeríteni —, hogy elveszem tőled a Napot. És jött a napfogyatkozás. Ott állt százezer ember meg a fáraó, és egyszer csak sutty, sötét lett. Mit csinált a fáraó? Beszart. Mindent megadott a papoknak, és azt mondta a pap: visszaadom nektek a fényt. Mert ők ismerték a csillagászatot, tudták, hogy lesz napfogyatkozás, és tudták, hogy ezzel baromi jól lehet manipulálni.

* A fiatalok sok esetben könnyelműen nyúlhatnak valamiféle szerhez egy jobb buli érdekében. Milyen következményei lehetnek a fiatalkori droghasználatnak a későbbiek során?
— Nagyon sok embernek úgy zajlik le az életében a saját kábítószeres karrierje, hogy ebből soha semmilyen baj nem történik. A magyarországi adatokat ismerve egy hétvégén körülbelül 350 ezren használnak kábítószert. Nagyon fölfelé becsülöm, ha azt mondom, hogy ebből 500-nál többen nem kerülnek kórházba — ebben benne van az is, aki nagyon rosszul van, meg az is, akinek egy spanglitól lesz pánikrohama. Ez a szám arányaiban nem annyira vészes. Ettől a pillanattól kezdve viszont nem tudni, hogy ki lesz a következő. Ha oda lenne írva annak a szernek a csomagolására, hogy minden tízezredik ember meghal kábítószer-használatban, eddig 9999-en használtak kábítószert, akkor lehet, hogy elgondolkodnának ezen a drogfogyasztók.

* Sokkoló hatással volt a közvéleményre a krokodildrog megjelenése, aminek a következményeiről nagyon felkavaró képek és videók jelentek meg az interneten. Ez a szer Oroszországból származik. Magyarországon felbukkant-e már?
— Nincs Magyarországon krokodildrog. Az orosz lakosság 1 százaléka, vagyis 1,4 millió ember intravénás kábítószer-használó. Ez nagyon sok. Elszegényedtek, perem alá csúsztak az emberek, és tulajdonképpen arra sincs pénzük, hogy a viszonylag olcsón hozzáférhető afgán heroint használják. Ezért állítanak elő dezomorfint, amit kodeinből nyernek, de van benne például vörös foszfor és kőolaj is. Csakhogy ennek a kémhatása (PH értéke) 2-es, és ez körülbelül olyan, mintha háztartási sósavat használna valaki. A dezomorfinnak egyrészt van a fájdalomcsillapító, euforizáló, másrészt van a szövetkárosító hatása. Hát igen, ez magas kockázattal bír, de a függőség az baromi nagy motiváció.

* Jelenlegi körülmények között — akár Magyarországon vagy nálunk — azért nem látjuk olyan súlyosnak a helyzetet, hogy idáig süllyedjen a drogipar, nem?
— Biztos, hogy nem, már csak azért sem, mert heroint használni ma nem divat. Ha most 15 évvel ezelőtt lennénk, akkor valószínűleg ön is trapéznadrágban és emeletes talpú papucsban ülne itt, mint ami akkor volt divat, de ma csőgatyában, tornacipőben van, mert most ez a divat. Magyarországon körülbelül 700 olyan beteg van, aki függő, de helyettesítő, úgynevezett szubsztitúciós kezelésen van, és van 200-250, aki időnként szúr vagy nem szúr, de ettől függetlenül a heroin ma nem trendi, és valószínűleg nem is lesz már az.

* Az előadásában említette, hogy nagyon fontosak a praxisa során a kihívások. Ezt egészen pontosan hogy érti, az orvostudomány oldaláról megközelítve vagy a probléma megoldásának kulcsát keresve?
— Számomra fontos, hogy legyen ott velem szemben a beteg, akit meg kell fejtenem, mert az egy rejtvény. De nem úgy, hogy holnapután, hanem van rá két percem, mert meghalhat. Ez rettenetesen motiválja az embert. De megmondom őszintén, amilyen intenzív munkát végzek bent, én ezt csak úgy tudom végezni, hogy otthon semmit nem csinálok. Persze kiviszem a szemetet, meg időnként kipakolom a mosogatót, bevásárolok, de ebből a szempontból nincsenek elvárások. Amikor otthon vagyok és nincs feladat, lekapcsol az agyam és olyankor hiába szól hozzám a feleségem is, van hogy nem hallom, csak ülök, pipázgatok. Így tud az ember igazán koncentrálni munka közben. Mi 30-35 beteget látunk el naponta. Ügyelek egy hónapban nyolcszor. Minden nap bent vagyok a kórházban, hétvégén is bejárok. Nagyon sok a meló, de én ezt élvezem, nekem a család mellet ez a hobbim. Ez a két legjobb dolog a világon: a munkaalkoholizmus meg a családfüggőség.