home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Europeana — a jelenhez vezető múltunk rövid története
Gyurkovics Virág
2016.05.22.
LXXI. évf. 20. szám
Europeana — a jelenhez vezető múltunk rövid története

Szerbhorváth György monodrámája, a Van valami bejelentenivalója? sikere után a színész és rendező, ha csak az elismerésre és a tapsra pályázik, hátradőlhet, és lazíthat. Csernik Árpádnak azonban más közlendője is volt/van, ezért újabb előadással lépett a közönség elé. A Patrik Ouředník Europeana — A XX. század rövid története című regényéből készült azonos című előadást (dramaturg: Gyarmati Kata) május 9-én mutatták be a Népszínház Jadran Színpadán.

A regényadaptáció természetesen nem kelhet versenyre egy egyszerű vajdasági ember — az előző monodráma főszereplője, a portás — élettörténetével, a személyes sorssal való azonosulás lehetőségével. Az új darab így óhatatlanul is távolságtartóbb, amit csak tovább erősít az előadásban alakított tanár karaktere, aki — a klasszikus iskolamodell szerint — a katedra 3 x 5 méteres komfortzónájából adja elő a történelmi leckét. De azért véletlenül se olyan tanórát képzeljünk el, amelyen az unalomtól kiesik a diák kezéből a ceruza. Az előadás tartópillérei között van ugyanis az iskolatábla, melyen Európa változó arcát és a hozzá tartozó magyarázatokat saját rajzaival illusztrálja a tanár. Az egyes részek közötti átfedést pedig a videó- és a zenei bejátszások segítik. Mindenekelőtt mégis a produkció humorát kell kiemelnünk, mely legfőképp a tabukra és a groteszkre alapoz.

Persze óriási kihívás egy évszázad történéseit egyetlen előadásban összesűríteni. Mégis követhető a darab, hiszen a már meglevő ismereteinkre építve az előadó azokat a részleteket, anekdotákat emeli ki, amelyek kevésbé ismertek a nyilvánosság előtt, s amelyektől olvasmányosabb lesz a történelem. Ilyen például a gyakoribb tisztálkodás bevezetése, a melltartó feltalálása vagy az, hogyan próbálták egy átveréssel megakadályozni a patkányok okozta járványok terjedését a kontinensen. De számos más olyan leleményes ötletet is kiemel a darab, amelytől az európaiak változást, egy szebb, jobb világot reméltek. A nagy felfedezéseket pedig valamennyiszer örömujjongás és tűzijáték kísérte. Mai szemmel nézve ezt az ujjongást azonban egyre inkább arcunkra fagy a mosoly, hiszen immár történelmi távlatból ismerjük egy-egy ilyen esemény kimenetelét, és tudjuk, hogy sajnos a legtöbb innováció, amelytől az emberek jót reméltek a XX. században, éppen az ellenkezőjére fordult. Végül már félve szemléljük a tűzijátékot, hunyorogva lessük, mit talált ki már megint az ember, melyik alapértéket veszi semmibe saját kényelme kiterjesztése érdekében. Kijózanít ez az egyszerű közlés. De mi mást is adhat egy újabb, immár sokadik összegzés, mint hogy az iskolai próbálkozásoknál nyersebben szembesít a következményekkel? Ha a XI. században csakis a kritikus szemlélet adhat létjogosultságot a történelemtanításnak, akkor ilyen szempontból ez a darab egyértelműen hiánypótló a kulturális palettán.

Az Europeana című előadás a szabadkai Népszínház és a Vajdasági Drámaművészek Egyesülete koprodukciójában valósult meg. Az előadás létrejöttében közreműködött: Matlári Miklós (zene), Baráth Attila (projekció), valamint Bíró Tímea (rendezőasszisztens).


A nyitókép Szilágyi Nándor felvétele 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..