Visegrádi négyek - Lengyelországé az elnökség

Lengyelország átvette Csehországtól a V4-ek vezetését. A csoport elnökeként a visegrádi ország európai uniós fellépésének összehangolásával egyidejűleg a térség védelmi együttműködésének erősítésére összpontosít. Mint ismeretes, a visegrádi négyekhez Lengyelországon és Csehországon kívül Magyarország és Szlovákia tartozik. Az egyéves elnökség kiemelt feladataként Donald Tusk kormányfő a négy ország szorosabb együttműködésének megalapozását nevezte meg a ,,smart defence' (okos védelem) területén. Véleménye szerint eljött az ideje annak, hogy a szövetségesek erőforrásainak közös igénybevétele már nemcsak írásos megegyezésként, hanem ,,gyakorlati, valódi védelmi projektként működjön, amely észlelhető módon növeli a védelmi lehetőségeket'.

Ciprus és Szlovénia esetében előfordulhat-e a görög forgatókönyv?

Július elsejétől Ciprus vette át Dániától az Európai Unió soros elnöki tisztjét. A szigetország azonban nagy gondban van. Hiszen akár 10 milliárd euróra is szüksége lehet, hogy talpra állítsa ingatag helyzetben lévő bankjait és teljesíteni tudja fizetési kötelezettségeit. ,,Tragikus egybeesés, hogy Ciprus július 1-jén veszi át az unió soros elnöki tisztjét'' - mondta Giannakis Omirou, a ciprusi parlament elnöke. A ciprusi vezető politikusok mellett Janez Jansa szlovén miniszterelnök is kétségbeesését fejezte ki országa gazdasági helyzete kapcsán. Szerinte ha az ellenzék nem támogatja a költségvetés stabilizálását szolgáló törvénymódosításokat, az ország nemzetközi segítségre szorulhat, és a görög forgatókönyvvel nézhet szembe. A parlament júliusban szavaz arról, hogy bekerüljön-e az alkotmányba a költségvetési aranyszabály, és hogy módosítsák-e a népszavazásokról szóló törvényeket. ,,A szavazás eredményétől függ, hogy a szlovénok önerőből győzik-e le a gazdasági válságot, vagy alkalmazkodniuk kell a mások (az Európai Unió) által meghatározott feltételekhez'' - jelentette ki Jansa, aki szerint a módosítások elutasítása azzal járhat, hogy Szlovéniára a görög sors vár.

Amerikai történész Európa hanyatlásáról

Figyelemre méltó és lesújtó szavak hangzottak el Walter Laqueur amerikai történész szájából Európa jövőjét illetően. Szerinte mindaddig, amíg Európa nem rendelkezik egységes energiapolitikával, nem lehet ura saját sorsának, és a világpiacon sem válhat igazán jelentőssé. Közös védelmi politika híján pedig az eddiginél is csekélyebb lesz Európa súlya a nemzetközi porondon. Nem lesz képes megbirkózni regionális konfliktusokkal, illetve a tömegpusztító fegyverektől se tudja megóvni magát. Sokatmondó tény az is, hogy Ázsiai diplomaták szemében Európa nem több vámuniónál, amelynek soha nem állt szándékában, hogy globális hatalommá váljon. Különösnek találják, hogy Európa nincs tudatában meggyengült világpolitikai szerepének. A nyugati figyelmeztetéseken, amelyek az emberi jogok tiszteletben tartását kérik számon, Ázsiában már meg sem sértődnek, egyszerűen figyelmen kívül hagyják őket. Laquer egyébként már 2007-ben megjelent könyvében megjósolta, hogy Európából rövidesen múzeum vagy olyan kulturális vidámpark lesz, amely tömegével vonzza a pénzes kelet-ázsiai turistákat.

Szlovákia külpolitikai céljai

Szlovákia jószomszédi, kiegyensúlyozott kapcsolatokat igyekszik kiépíteni és fenntartani Magyarországgal, valamint a többi szomszédos országgal. Többek között ezt is tartalmazza az a javaslat-csomag, melyet a szlovák kormány terjesztett elő. ,,El fogjuk mélyíteni kétoldalú kapcsolatainkat a kormányközi vegyes bizottságok jól bevált mechanizmusával, beleértve a kisebbségekre, honfitársakra vonatkozó kérdéseket is'' áll a dokumentumban. A szomszédságpolitika mellett természetesen Szlovákia külpolitikája továbbra is elsősorban az európai politikára és a gazdasági diplomáciára összpontosít, s szerepel a kiemelt célok között a külföldön válsághelyzetbe kerülő szlovák állampolgárok megsegítése is.

Románia - plágiumbotránya keveredett a kormányfő

Victor Ponta román kormányfőt azzal vádolják, hogy doktori disszertációjának több mint a felét máshonnan másolta. Mindezt egy brit tudományos hetilap állítja. A lap szerint Ponta 2003-ban írt 432 oldalas, a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló, román nyelvű doktori disszertációjának több mint a fele plágium. A kifogásolt szövegrészeket két román szerző munkáiból másolta, anélkül, hogy forrásait megnevezte volna. A vádakra reagálva a balközép irányvonalú román kormányfő először kategorikusan kizárta esetleges lemondását, ártatlannak mondta magát, és a plágiumvádat politikai támadásnak minősítette, amelyet szerinte Traian Basescu jobbközép államfő indított ellene. Néhány nap elteltével viszont némiképp változtatott a véleményén, egy interjúban például arról beszélt, hogy hajlandó lemondani a miniszterelnöki posztról, ha az etikai tanács vétkesnek találja. Végezetül a tanács vétkesnek is találta, de Victor Ponta szerint a döntés ,,politikai indíttatású és törvénytelen volt'. Ezért nem nyújtotta be lemondását.