A lakosok 2026-ig fizetik a helyi hozzájárulást, melyből a helyi közösség éves szinten mintegy 3 millió dinár bevételhez jut. Horvát Gergely, Martonos Helyi Közössége Tanácsának elnöke elmondta, ebből az összegből nem könnyű gazdálkodni.

— A helyi járulék mellett a nyertes pályázatok — melyekből egyre kevesebb van — hoznak még bevételt a település számára. Tavaly egyetlen pályázatunk bizonyult sikeresnek, melynek köszönhetően a falu több pontjára kétnyelvű útbaigazító táblákat helyeztünk ki. Az illetékes tartományi titkárságtól 120 000 dinárt nyertünk, melyhez önrészként 40 000 dinárt tettünk hozzá. Az idén is pályázunk, hiszen összesen harmincöt utcánk van, és szükség lenne további táblákra. A kultúrház felújítása a pályázati pénzek mellett községi és helyi közösségi eszközökből valósult meg, és nyáron, a martonosi művelődési élet százéves fennállása alkalmából szervezett ünnepségen már teljes fényében tündökölt az objektum. A toaletteket, a zuhanyzókat és a színpadot teljesen felújították, megtörtént a külső és a belső festés, padlófűtést építettek be, az épületben játszóház és könyvtár létesült. Az egyik öltöző be lett padlózva, a másikban pedig hamarosan én fogom elvégezni a munkálatokat. A hatalmas épület működtetése a helyi közösség feladata. Ez azonban nem egyszerű, ahogy az épület tartalommal való feltöltése sem, hiszen egyre kevesebben vagyunk, a gyerekekre csak addig számíthatunk, amíg a helyi általános iskolába járnak. Szerencsére a Magyarkanizsai Alapfokú Zeneiskola kihelyezett tagozatot működtet a faluban, és az ide járó fiatalok középiskolai éveik alatt is itthon maradnak — mondta Horvát.

Horvát Gergely 

Az idén a helyi közösség épületén az udvar felőli homlokzatot újítanák fel, nyílászárókat cserélnének az épületen, és az udvart is rendbe tennék. A közösségi házzal, a valamikori Sárgaházzal is szeretnének valamit kezdeni, ám az épület emeletének kétharmada magántulajdonban van. Ígéretet kaptak a helyi általános iskola több mint százéves épületének felújításával kapcsolatban. A faluban nagyon sok a Koszovóról betelepült személy, akiknek mindössze egyetlen százaléka dolgozik, a többiek a szociális eset kategóriába tartoznak, vagy a külföldön élő rokonok tartják el őket. Ők a déli óráktól késő estig a falu központjában múlatják idejüket, viselkedésükkel nem kis bosszúságot okozva a helyieknek. A migránsok szintén jelen vannak a településen, ők azonban főleg a határ menti erdősávban tartózkodnak.

A kultúrházban kapott helyet a könyvtár, a játszóház és a baba-mama klub is

— A Horgoson történt lövöldözés óta délutánonként egy biztonsági őr jelenik meg a faluban. A rendőrség és a csendőrség összegyűjti a migránsokat, elviszik őket, majd egy hét múlva ugyanazok az emberek újra megjelennek. Egyes martonosi polgárok elmondták a taxisoknak, hogy a falu mely részén vannak kihelyezve kamerák, ezért azóta ezeket az utcákat elkerülik — hallottuk Horvát Gergelytől.

A civil szervezetekkel kapcsolatban az elnök kiemelte, A Mi Kis Falunk civil szervezet a Testvériség-egység utcában fákat ültetett, Kishomokon megrendezte a falunapot, a horgászegyesület sikeresen megszervezte a halászléfőző versenyt, a Testvériség Művelődési Társulat a martonosi művelődési élet százéves fennállása alkalmából tartott ünnepséget, az önkéntes tűzoltók pedig újabb gyártmányú tűzoltóautóhoz jutottak.

A Mária Neve katolikus templom

A katolikus templomban az utóbbi időszakban jelentős felújítások mentek végbe.

— Az elmúlt években előbb az épület szigetelése és külső vakolása történt meg, majd a villanyhálózat cseréje és az új reflektorok felállítása, valamint befejeződött a templom külső és belső festése is. Roppant értékes stációink vannak, felújítottuk a szobrokat, a templomban a padokra új szivacsok kerültek. Az ötven-hatvan évig nem működő templomóránk újra dolgozik. A technológiai fejlesztésekkel igyekszünk tartani a lépést. A parókián nyílászárókat cseréltünk. A temetőben a kálváriát, a papi sírokat és az eltűntek sírját szeretnénk felújítani, illetve terveink között szerepel a ravatalozó kibővítése is — tudtam meg Savelin Zoltán martonosi plébánostól.

Savelin Zoltán

Demus Ágnes tavaly október 13-án vette át Szél Jánostól a Testvériség Művelődési Társulat elnöki tisztét. Az egyesület céljai nem változtak, továbbra is a hagyomány ápolására és a következő nemzedékeknek való átadására helyezik a hangsúlyt.

— Két néptánccsoportunknak összesen 34 gyerek a tagja. A kisebbekkel és a nagyobbakkal is Bagi Valentina foglalkozik, aki örömöt és vidámságot lopott a gyermekek szívébe. A népdalkórust idősebb személyek alkotják, ők évente több meghívásnak eleget tesznek, és népdaltalálkozókon, a Durindón, a Gazdag Ágon és egyéb eseményeken öregbítik egyesületünk hírnevét. Június 24-én házigazdái lesznek az Él a népdal Martonoson elnevezésű népdaltalálkozónak, melyen a község művelődési egyesületei mellett testvértelepüléseink népdalénekesei is jelen lesznek. A gyerekeknek gyakran különféle kézműves-foglalkozásokat, gyöngyfűzést, papírhajtogatást, tojásfestést, mézeskalács-készítést szervezünk. A zeneiskola kihelyezett tagozatán a gyerekek harmonikázni, zongorázni, furulyázni tanulnak. Céljaink közé tartozik a tömegesítés is, ám a nagyobbakat nagyon nehéz bevonni a művelődési életbe — mondta Demus Ágnes, hozzátéve, hogy a nyáron néptánctábort és kézműves-foglalkozásokat szerveznek a gyerekek számára.

Az említett népdaltalálkozó mellett több esemény várható a faluban. Július utolsó hétvégéjén Kishomokon falunapot tartanak, augusztus első hétvégéje a halászléfőző versenyé, szeptember vagy október folyamán pedig megrendezik a körömpörköltfőző versenyt. Jelen állás szerint, az utóbbi évek mérsékelt érdeklődése miatt, az idén nem tartanak aratóünnepséget és falunapot.

A helyi közösség épülete