A 27 összejövetelen a gazdák mindennapi gondjai is szóba kerültek, valamint számos kérdést is tisztáztak. A terepbejárás végeztével megkértük a politikusokat, hogy összegezzenek és értékeljenek.

— Fontosnak tartom, hogy az elmúlt tizenhárom évhez hasonlóan az idén is bejártuk a terepet. Minden évben kétszer elmegyünk a magyarlakta falvakba. Voltak jó évek, amikor jó hírekkel érkeztünk, de voltak kevésbé pozitív esztendők is. Ahhoz, hogy ma is, és holnap is előbbre tudjuk vinni a közös ügyeinket, nélkülözhetetlen, hogy folyamatosan járjuk a terepet, és elmondjuk, mik az újdonságok. Lényeges, hogy a gazdák kellő időben megkapják a fontos információkat, ha van valamilyen változás, arra megfelelő módon tudjanak reagálni. Mi azért vagyunk ott a végrehajtó hatalomban, hogy segítsük a gazdákat, információkkal lássuk el őket, hogy sikeresen vezessék a gazdaságukat. Azokat a kritikákat és ötleteket, amelyeket a terepen hallunk, továbbítjuk a minisztérium felé — összegezte Juhász Attila, a Szerb Köztársaság Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztériumának államtitkára. Hozzátette, hogy az állattenyésztőket minden évben pluszpénzeszközökkel támogatják, hogy az idei tejkrízishez hasonló eseteket közösen könnyebben át tudják hidalni.

Mindenütt telt ház fogadta az előadókat (a szerző felvételei)

Tóbiás József, a parlament Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke elmondta, hogy minden lakossági fórumra egy köztársasági és egy tartományi illetékes ment, hogy minél pontosabban tudják prezentálni a hatalom két szintjén elérhető pályázatokat, hiteleket.

— Ez egy régi jó gyakorlat, mivel emberközeli kapcsolatot tudunk létesíteni a gazdákkal. Mi megosztjuk az információkat, ők pedig kérdéseket tesznek fel, és elmondják a problémáikat, melyeket mi továbbítunk a megfelelő helyekre. Február 10-én, amikor elkezdtük a terepbejárást, a feje tetejére állt a tejpiac a Kína és az Európai Unió közötti nézeteltérés következtében. Ez a téma végig jelen volt a fórumokon. Időközben volt egy mezőgazdasági bizottsági ülésünk, ahol a miniszter vázolta a megoldástervezetet, mely szerint az Imlek tejgyár újra megkezdi a tejfelesleg felvásárlását, a Lidl kiskereskedelmi üzletlánc jelentős mennyiségű hazai tejet fog árusítani, bizonyos mennyiséget exportálni fognak Észak-Macedóniába, és a továbbiakban állami beavatkozással vásárolják majd fel a felesleget tejpor vagy sajt készítésére. Ezt mi rögtön át tudtuk adni a gazdáknak, és a frissinformáció-áramlás folyamatos volt. Úgy látszik, a tejtermelők problémái stabilizálódnak, és bízom benne, hogy ez nemcsak átmeneti, hanem hosszú távú megoldás is. A másik gyakori téma az élősúlyú sertés alacsony felvásárlási ára volt. A juhtenyésztőket érintette az izraeli piacra szánt bárány kivitelének meghiúsulása. Sok kérdés érkezett a hektáronkénti területalapú támogatással kapcsolatban is. Itt nagy változások voltak a tavalyi elszámolási rendszerhez képest. A médiumokban más-más információk jelentek meg, melyek bizonytalanságot és már-már pánikot keltettek, de minden kérdést tisztáztunk. Fontos kiemelnem, hogy a hektáronkénti 18 000 dinárt nem kell mindháromféle (vetőmag, növényvédő szer, műtrágya) számlával igazolni. A lényeg, hogy meglegyen ez az érték. Nem volt egyértelmű, hogy a here- és a lucernaföldek támogatásával kapcsolatban mi fog történni. Ezek évelő növények, ebből adódóan jár-e utánuk a támogatás minden évben? Utánanéztem, és kiderült, hogy ezeket a területeket nem kell lefedni számlákkal. Olyan tempóban változott a helyzet napról napra, hogy nagyon felkészültnek kellett lennünk, sok mindennek napi szinten kellett utánajárnunk.

A fórumok sok érdeklődőt vonzottak

Tóbiás József megerősítette, hogy a területalapú támogatások feldolgozása és ezzel együtt a kifizetés is nagyon gyors. Arra biztatja a gazdákat, hogy kérjék a 18 000 dináros támogatást a teljes területre. Ha valami gond adódna, még mindig egyszerűbb néhány hektár után visszafizetni, mint lemaradni a támogatásról.

— Vajdaság 27 településén jártunk február 10-e óta. Számos kérdés érkezett hozzánk a fórumok során. Leggyakrabban a támogatási lehetőségekkel kapcsolatban tisztáztuk a felmerült kérdéseket. Voltak megválaszolandó dolgok mind a pályázatokkal, mind a hitelnyújtással kapcsolatban. Sok esetben felmerültek olyan helyi jellegű problémák és problémás helyzetek, amelyekhez útmutatást tudtunk adni, illetve bizonyos szervektől vagy önkormányzati tisztségviselőktől konkrét válaszokat kaptak a termelők — emelte ki dr. Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap igazgatója. Elmondta, hogy már több idei tartományi pályázatot kiírtak. Az idén 27 pályázat lesz összesen, melyekből számos beruházást tudnak megvalósítani a vajdasági gazdák. A fejlesztési alap már oda is ítélte az első idei hiteleket. Minden 15—20 napban bírálják el a beérkezett kérelmeket, tehát gyors és hatékony az ügyintézés.

Az összejöveteleken hasznos információk hangzottak el

Tóth Zoltán, a Tartományi Mezőgazdasági Titkárság titkárhelyettese elmondta, hogy a mezőgazdasági fórumsorozatok célja mindig az, hogy az illetékesek közvetlenül eljussanak a gazdákhoz, és kellő időben tájékoztassák őket a köztársasági és a tartományi támogatási, illetve pályázati lehetőségekről. Viszont legalább ilyen fontosnak tartják azt is, hogy meghallgassák a termelők véleményét, tapasztalatait és gondjait, hiszen ezek a visszajelzések alapjában segítik a jövőbeli intézkedések alakítását.

— Örömmel mondhatom, hogy sok gazda élt a lehetőséggel, hogy személyesen tegyen fel kérdéseket és ossza meg tapasztalatait. Mintegy 1100 részt vevő gazdával folytattunk beszélgetést a fórumsorozaton, amelyet a VMSZ és a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége keretében működő falugazdász-hálózat szervezett. Ez számunkra megerősítés abban, hogy szükség van az ilyen közvetlen párbeszédre. A legtöbb kérdés a területalapú támogatások feltételeivel és a jóváhagyott területalapú támogatási összegek számlával való igazolását illetően volt. Ugyanakkor sok más, az aktuális piaci és termelési kihívásokra vonatkozó probléma is terítékre került. Sok szó esett a termelési költségek növekedéséről és a kis- és közepes gazdaságok versenyképességének megőrzéséről is. Sok gazda felvetette a tartomány által megfizettetendő vízlecsapolási díj kérdését, ahol elmondtuk, hogy 2024-től nincs vízlecsapolási illeték a mezőgazdasági termőföldekre, de ennek előfeltétele, hogy az adott mezőgazdasági parcella szerepeljen az eAgrar platform nyilvántartásában mint termőterület, amelyen mezőgazdasági termelés folyik. Úgy gondolom, hogy ezek a fórumok hidat alkotnak a gazdák és a döntéshozók között. A helyben elhangzott észrevételeket és javaslatokat továbbítjuk a megfelelő szintekre, hogy beépülhessenek a szakpolitikákba. Célunk, hogy a mezőgazdasági termelők valódi támogatást kapjanak, és olyan környezetben dolgozhassanak, amely lehetővé teszi számukra a fejlődést és a megmaradást. A pozitív visszajelzések alapján szeretnénk ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatni, hiszen a mezőgazdaság folyamatosan változik, és a gazdáknak mindig szükségük van naprakész információkra és támogatásra — nyomatékosította Tóth Zoltán.

A fórumsorozat temerini állomása (Varga Zoltán felvétele)