„Élt valamikor Gyergyóban egy csodaszép lány, Fazekas Eszter”- kezdődik a ballada a Gyilkos-tó 1837-es keletkezéséről. A világ sokat változott azóta, a gyergyószentmiklósi önkormányzat közigazgatási területén ma már turistaparadicsom várja az Eszter tekintetét visszatükröző tóra kíváncsi turisták ezreit. Éppen ez lett a veszte a természeti ritkaságnak számító tengerszemnek.

„Behatárolható sajnos az az idő, amikor a tó feltelik és mocsárrá alakul – húzza meg a vészharangot Nagy Attila, önkéntes, a gyergyószentmiklósi Naturland alapítvány munkatársa. -  Ez a folyamat felgyorsul azzal, hogy a gyűjtőmedencében levő erdőket kivágják, és így a hordalék mennyisége is hatványozottan nő.”

A tó körüli éttermek, panziók legtöbbször csak a bevétellel foglalkoznak, a tó védelméért nem sokat tettek az elmúlt időszakban. Csatornahálózat hiányában nem csak az erdők törmeléke, de a vendéglők, szállodák szennyvize is gyakran a tóba kerül. A Térkép augusztus 6-ai adása átfogó képet ad a tó állapotáról, s szakembereket is megszólaltat a környék védelme érdekében.

A magazin az öreg fák sorsával is behatóan foglalkozik. Mi teszi a világon egyedülállóan értékessé Dél-Erdély öreg fáit? Miért fontos a romániai öreg fák összeírása, esetleg hogyan segíthet mindez felvenni a versenyt az egyre nagyobb kihívást jelentő klímaváltozással? – teszik fel a szerkesztők a költői kérdést. „A következő évtizedben nagyon sok fás legelő eltűnhet, ami óriási veszteség egész Európa számára, ezért szívügye a fás legelők megmentése” – adja meg a választ Hartel Tibor, a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense.

A tudós egy kezdeményezést is megoszt a nézőkkel. A projekt keretében közel 2300 öreg fát térképeztek fel Romániában. Az évelő növények ökológiai értéke felmérhetetlen, emellett a tájnak is fontos elemei.