Ha addigra meg is nyitják a határátkelőket, a szakemberek azért még mindig óvatosságra intenek, arra kérik a lakosságot, ne utazzon külföldre. A csíksomlyói búcsút minden bizonnyal most is élőben közvetítik, így a televízión vagy az interneten figyelemmel követheti bárki, aki szeretné.

A csíksomlyói kegytemplom

A Mária Rádió munkatársaként 2015-ben én is jártam ezen a csodálatos vidéken. Nem magán a pünkösdi búcsún, hanem egy utána szervezett, kisebb zarándoklaton. Az Erdély ezen szakaszán tapasztalt csodákat mindmáig emlegetem.

Maga a csíksomlyói kegytemplom a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke. A templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, ez ma is a templom búcsúnapja. A Szűz Máriát a Kisjézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része. A szobrot hársfából faragták, valamikor 1520 körül, alkotója ismeretlen. Magassága 2,27 méter, ezzel a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika, mely a Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt holdsarló, a feje körül pedig tizenkét csillagból álló koszorú. Fején korona, jobb kezében jogar, bal kezében a Kisjézust tartja. A szoborhoz monda fűződik: 1661-ben, a nagy török támadás és tűzvész idején a török vezér el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy a befogott nyolc pár ökör sem tudta megmozdítani. A török vezér dühében előkapta a kardját, és megsebezte a szobor arcát meg nyakát. Ennek nyomai ma is láthatóak. A szobornál azóta is számos imameghallgatás történt, melynek emlékét a két oldalon kifüggesztett fogadalmi tárgyak, táblácskák őrzik.

Isten jelenlétét azonban nem csak a templom és nem is csak maga a falu, Csíksomlyó érezteti: mindenütt tapasztalható. A zarándoklat maga egynapos volt, ennek keretében 16 kilométert tettünk meg Csíksomlyóból kiindulva, a környékbeli települések templomait érintve. Csíkszeredán például megtekinthettük a millenniumi templomot, mely 2003-ra készült el, abban az évben, október 18-án, Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére szentelték fel. Csíkszereda első római katolikus temploma egyébként sokkal korábban, 1751 és 1758 között épült, a műemlékké nyilvánított barokk templomot a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelték fel 1784-ben. Csíkszereda a XIX. század végére megyeszékhellyé vált, az ott élő hívek számára ez a templom már szűkösnek bizonyult. A XX. század elején így elkészült egy új templom terve, de csak egy évszázaddal később teljesült az ott élők vágya: Darvas-Kozma József plébános 2001 januárjában kérte fel a világhírű magyar építészt, Makovecz Imrét a templom megtervezésére. A munkát bérmentve vállalta, és tanítványára, Bogos Ernő csíkszeredai építészre bízta a részletes terv kidolgozását. A régi, kicsinek bizonyult templom bővítése volt a cél, ezt azonban csak a régi mellett épülő új templom formájában lehetett megvalósítani. A kettő most kiegészíti egymást, és látogatásunk során mindkettőt megtekinthettük 2015-ben.

A millenniumi templom

A csíkszeredai hívek közül azonban sokan élnek a távolabbi városrészekben, így szükségessé vált még egy templom, ennek építése 1993-ban kezdődött el a Kalász lakónegyedben. 1995-ben a gyulafehérvári érsekség megalapította a város második plébániáját, melynek védőszentjéül Szent Ágostont választották. Az új templom építése körülbelül tizenöt évig tartott. Tervezője Albert Homonnai Márton csíkszeredai műépítész volt. A főegyházmegye fennállásának 1000. évfordulóján, a templom búcsúünnepén, 2009. augusztus 29-én szentelték fel. Az objektum a székely építkezés jellegzetes stílusjegyeit ötvözi a modernnel. Két tornya van, egyedi módon fémszerkezetesek, egyenként 43 méter magasságúak. A csíksomlyói kegytemplom után a Szent Ágoston-plébániatemplom a második legnagyobb temploma Székelyföldnek, szinte katedrális méretű, egy magaslaton állva vigyázza a várost.

Szent Ágoston-templom

Ha tehát egyszer újra megnyitják a határátkelőket, egy ideig még maradjanak otthon. Most az a legfontosabb, hogy mindenki vigyázzon magára és egymásra is. Viszont egy napon, amikor a ma gondjait már elfelejtik az emberek, és lesz rá lehetőségük, szívből tudom javasolni Erdély szépségeit. Ha pedig Istenhez is közelebb szeretnének kerülni ezen az utazáson, mindenképp keressék fel nemcsak a csíksomlyói kegytemplomot, hanem a környékbeli települések (itt fel nem sorolt) templomait is.

(Forrás: Lexikon.adatbank.transindex.ro, Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó Képes Története, Szentagoston.ro)