Többen vehetik igénybe a programot

Az Európai Parlament a brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az Erasmus+ 2021 és 2027 közötti időszakra szóló oktatási programját, jóváhagyva az előző hétéves időszakhoz képest csaknem kétszer akkora, több mint 28 milliárd eurós költségvetését — közölte az uniós parlament. Az EP-képviselők kiemelték: az Erasmus+ programot a következő hét évben a megnövelt költségvetésnek köszönhetően az eddiginél sokkal több diák és oktató veheti majd igénybe. Többen is sürgették annak kidolgozását, hogy azok is elutazhassanak tanulni, akiknek erre eddig kevesebb lehetőségük volt, például a fogyatékossággal, a szegénységben és a távol eső helyeken élők, valamint a bevándorló hátterű és más hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjai. A megújult Erasmus+ keretében mostantól a felnőttoktatásban részt vevők is eltölthetnek akár hat hónapot egy másik uniós országban. A program ezenkívül ingyenes utazási igazolványt nyújt a fiataloknak ahhoz, hogy tanulás céljából eljussanak az oktatási intézményekbe, például intenzív nyelvtanfolyamokra vagy múzeumi műhelyfoglalkozásokra.

Történelmi mélyponton az EU és Törökország kapcsolata

Ha Törökország nem változtat az irányvonalán, akkor az Európai Bizottságnak hivatalosan is az ország csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztését kellene javasolnia — szögezték le az Európai Parlament képviselői a brüsszeli plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban. A 480 szavazattal, 64 ellenszavazattal és 150 tartózkodással elfogadott dokumentumban az EP-képviselők hangsúlyozták: az Európai Unió és Törökország közötti viszony olyan mértékben megromlott, hogy Brüsszelnek az alapoktól kell átértékelnie a kapcsolatait Ankarával. Véleményük szerint a török kormány az elmúlt években eltávolodott az uniós értékektől és normáktól, ennek következtében a két fél közötti kapcsolatok történelmi mélypontra jutottak. A képviselőket különösen a jogállamiság törökországi állapota és az alapjogok helyzete aggasztotta. Kijelentették: nem független az igazságszolgáltatás, megszilárdult a tekintélyelvű elnöki rendszer és a hatalom továbbra is az elnökség kezében összpontosul.

Júniustól nem oltanak többé az AstraZenecával Ausztriában

Ausztria az első országok között volt, ahol márciusban felfüggesztették az AstraZeneca használatát. Akkor egy negyvenkilenc éves nő véralvadási komplikációk miatt halt meg, egy harmincöt éves nő pedig vérrög okozta tüdőembóliával került kórházba. Jelenleg Dánia és Norvégia után Ausztria lesz a harmadik ország, mely végleg nemet mond az AstraZenecával való oltásra. Az osztrák egészségügyi miniszter szerint a második dózisokat még beadják június elejéig, de például a későbbi emlékeztető oltásokhoz már más vakcinát használnak majd. A tárcavezető mindeközben továbbra is biztonságosnak nevezte az oltóanyagot, hangsúlyozva, hogy a kivonása mellett egyéb okok — a népesség körében való bizalomvesztés, az oltóanyag rossz híre, valamint a szállítási problémák — miatt döntöttek.