Még mindig a magyarok alkotják Szerbia legnagyobb számú nemzeti közösségét a kisebbségek közül, a tavalyi népszámlálási adatok szerint azonban most 69 457 fővel kevesebben vannak, mint tíz évvel korábban, amikor még 253 899 ember vallotta magát magyarnak a tartományunkban. Előtte, 2002-ben 293 299 fő, 1991-ben pedig 343 800 fő nyilatkozott úgy a népszámlálási kérdezőbiztosnak, hogy ő magyar. Harminc év elteltével tehát 159 358 fővel csökkent a vajdasági magyarság száma, ám ez idő alatt az ország lakossága is csaknem 1,17 millióval lett kevesebb, köztük a többségi nemzetet alkotó szerbek száma is mintegy 900 000-rel.

Szerbiában egyébként 1948-ban, a II. világháború utáni első népszámláláskor a magyarok száma még 433 701 fő volt, a következő évtizedben még gyarapodott is a közösség, így 1961-ben voltunk a legnépesebbek 449 587 fővel. Tíz évvel később 20 000-rel, még tíz évvel később további 40 000-rel, újabb tíz évvel később 46 000-rel, 2002-re pedig még 50 000-rel csökkent a magyarok száma az országban. 2011-re egy újabb 39 000-es fogyás következett be, a legújabb népszámlálásra pedig a már említett 70 000 fős csökkenés jellemző.

Százalékban kimutatva Szerbiában a magyarok száma 1948-ban volt a legnagyobb, akkor az összlakosság 6,64 százaléka volt magyar, 1991-ben 4,39%, 2002-ben 3,91%, 2011-ben 3,53%, míg a 2022-beli népszámlálás szerint ez a szám 2,77 százalékra csökkent, miközben a szerb nemzetiségű lakosok az összlakosság 80,64 százalékát teszik ki.

Területi megoszlás

Vajdaságban 182 321 magyar él, Belgrádban 1386 ember vallotta magát magyarnak, az ország déli részén pedig összesen 735 magyar van: Šumadija térségében és Nyugat-Szerbiában 374, míg Dél- és Kelet-Szerbiában 361 fő. 

A legnépesebb magyar közösség a Szabadka, Topolya és Kishegyes községeket felölelő Észak-Bácskában él, 56 973 fő, eszerint itt a többséget a magyarság alkotja, mivel ez a szám az összlakosság 35,57 százaléka, miközben itt a szerbek 30,39 százalékát teszik ki az összlakosságnak. Az észak-bánáti körzetben a magyarok száma 50 643, ez az itt élő összlakosság 42,96 százaléka, itt a többségi nemzet jelenléte 43,98 százalék. Dél-Bácskában 35 356 magyar él, ez a lakosság 5,82 százaléka, Közép-Bánátban 15 765, ami 10 százalékot eredményez, Nyugat-Bácskában 11 846, ami 7,67%. Dél-Bánátban 8782 magyar él, ez 3,37 százaléka a lakosságnak, Szerémségben pedig 2956, ez 1,05 százalékot tesz ki. Az összeírásból az is kiderül, hogy a vajdasági magyarok közül 108 722 ember él városban, közülük 48 993 a férfi és 59 729 a nő. A nem városi környezetben élő magyarok száma 75 720 fő, 36 533 férfi és 39 187 nő.

Zomborban 70 818 ember él, közülük 6539 magyar. Apatinban 23 155, ebből 1870 a magyar. Kúlán a 35 592 emberből 2660 fő, Hódságon a 24 926 emberből 777 vallotta magát magyarnak. Pancsován 115 454 lakosból 2412 a magyar. Alibunar község 17 139 lakosából 197 magyar. Fehértemplom 14 451 ember otthona, közülük 279 magyar. Versecen összesen 45 462 ember él, 1571 magyar. Antalfalva 21 178 polgárából 1597 magyar. Kevevára község 28 141 lakosából 1778 magyar. Ópáva község teljes lakossága 9462 fő, ebből 35 a magyar. Zichyfalva község 8957 ember otthona, közülük 913 ember vallja magát magyarnak.

Újvidéken 368 967 ember él, itt a magyarság száma 10 000 fő alá csökkent, pontos száma 9792. Bács községben 11 431 polgár él, a magyarok száma itt 632. Palánka községnek 48 265 lakosa van, ebből 1045 magyar. Petrőcön 11 512 ember él, itt 75 magyar van. Belcsény községben az összlakosság száma 13 875, ebből 217 magyar. Becsén 30 681 fő él, ebből 12 482 a magyar. Verbászon 36 601 ember lakik, köztük 1949 magyar. Zsablyán a 23 853 polgárból 19 magyar. Szenttamás 14 357 polgára közül 2609 magyar. Karlóca község 7872 lakosa közül 146 a magyar. Temerinben 25 780 fő lakik, közülük 5607 a magyar. Titelen 13 984 a lakosság száma, ebből 612 magyar.

Nagykikindán 49 326 fő az összlakosság, 4856 magyarral. Adán 13 293 fő él, itt a magyarok száma 9666. Magyarkanizsán a 20 141 polgárból 16 740 magyar. Törökkanizsa 8627 ember lakóhelye, ebből 1956 magyar. Zentán 17 953 ember él, közülük 13 590 fő vallotta magát magyarnak. Csóka 8556 lakosa közül 3835 embernek magyar az anyanyelve.

Nagybecskerek községben 105 722 fő él, ebből 81 066 a szerbséghez tartozik, a magyarokhoz pedig 8174 fő. Begaszentgyörgy községben összesen 13 412 ember él, ebből 2286 magyar. Magyarcsernyén 8147 fő él, ebből 1247 magyar. Törökbecse összesen 19 886 fő otthona, közülük 2915 magyar. Torontálszécsány községben összesen 10 544 ember él, köztük 1143 magyarral. Szerémségben pedig Szávaszentdemeter, Ingyia, Ürög, Pecsince, Ruma, Ópázova és Sid községekben összesen 2956 magyar van, miközben a felsorolt hét községben összesen 282 547 ember él.

Szabadka többé már nem magyar többségű város

Szabadkán 123 952 fő él, ebből 38 174 szerb nemzetiségű, 37 200 magyar. A horvátok száma itt 10 431 fő, számottevő a bunyevác lakosság is 9060 fővel. Ebben a városban egyébként 13 380 fő nem kívánt nyilatkozni nemzeti hovatartozásáról, és további 5901 embernek ismeretlen a nemzetisége. Az Észak-bácskai körzetből Topolya lakossága 26 228 főt tesz ki, itt a magyarok száma 14 599, a szerbeké 8185. Kishegyesen pedig az összlakosság 9983 fő, a magyarok itt 5174-en vannak, a szerbek száma pedig 2313.

A népszámlálási adatokra rányomta bélyegét a külső és a belső migráció is

Az 1960-as évekig lehetett népszaporulatról beszélni, azóta csupán népességcsökkenés tapasztalható. Ezért a népességfogyás nem, inkább annak mértéke okozott most meglepetést — véleményezte az adatokat Barlai Jenő szociológus. Mint mondta, a negatív folyamatok most halmozódnak: azok a vajdasági magyarok, akik a ’90-es években és azután születtek, majd időközben elhagyták az országot, most értek abba a korba, hogy családot alapítsanak és gyermeket vállaljanak. Ezzel duplázódott a fogyás, most ugyanis nem csupán azok okozzák a hiányt, akik elmentek, hanem az ő gyermekeik sem ide születtek. További elemzésre ad majd lehetőséget, ha megjelennek a részletes adatok település- és korosztályszinten. A szakember továbbá arra is rávilágított, hogy a városokból nagyobb az elvándorlás, mint a falvakból, a városiakat ugyanis nem hátráltatta a röghözkötöttség. A ’90-es években, tehát az első elvándorlási hullámban a lakosság mozgékony része távozott leggyorsabban, tehát a városiak, a fiatalok, a jómódúak és a középosztálybeli lakosok. Most az összesített adatok szerint egyébként csaknem félmillió lakosnak nem ismerjük a nemzetiségét, ebből több mint 300 000 az ismeretlen kategóriába tartozik. Egyelőre a szakemberek ezt nem tudják értelmezni.

Az MNT 35 tagú marad

A most közzétett népszámlálási adatok nem befolyásolják hátrányosan az MNT működését. A nemzeti tanácsokról szóló törvény szerint egy nemzeti közösség nemzeti tanácsa legalább 15, legfeljebb pedig 35 tagot számlálhat. A Magyar Nemzeti Tanács 35 taggal működik, és ez a most közzétett adatok tükrében sem fog változni, hiszen a hatályos törvény rendelkezése szerint az a nemzeti közösség, amelynek létszáma a legutóbbi népszámlálás eredménye szerint meghaladja a 100 000 főt, 35 tagú nemzeti tanácsot működtethet.

VMSZ: A SZÁMOK TÜKRÉBEN

A Vajdasági Magyar Szövetség Elnöksége is elemezte és értékelte a népszámlálásnak a nemzeti hovatartozásra vonatkozó adatait. A VMSZ az adatokat valósnak tartja — áll a párt állásfoglalásában. Mint írták, ténykérdésként kezelték a lélekszám csökkenését, de ezzel a mértékkel nem számoltak. Azt feltételezték, hogy még mindig 200 000 feletti lesz a vajdasági magyarok száma. Hozzáteszik, hogy a számok alakulásának okait keresve semmiképp sem kell elfelejteni, hogy a vajdasági magyar közösség elöregedőben van, hosszú évtizedekre visszamenően a demográfiai mutatók negatívak, a mortalitás számai többszörösei a születéseknek, ami egy tizenkét éves periódusban számarányaiban jelentősre duzzad, a nagy fogyás jelentős részét kitéve.

A közleményben rámutattak arra, hogy többen a nemzetegyesítést, a magyar állampolgárságot kiáltották ki főbűnösnek a számok alakulásáért. A VMSZ ezt az álláspontot a lehető leghatározottabban elutasítja. A párt szerint a vajdasági magyarok elsősorban érzelmi okokból, a nemzethez való érzelmi tartozás közjogi megerősítése miatt igényelték a magyar állampolgárságot. Hozzáteszik, kilenc évtized után közjogi értelemben is magyarnak lenni végre előny.

Kiemelik továbbá, hogy a tízes évek közepén elindult egy harmadik, az utolsó három évtizedet figyelembe vevő erőteljes elvándorlási hullám. Az emberek közül sokan úgy döntöttek, Magyarországon vagy még távolabb folytatják életüket. A VMSZ fájdalommal szembesült a jelenséggel, de emiatt soha senkit nem szólt meg, az egyéni és a családi döntéshozatali szabadság megvalósulásaként élte meg ezeket a döntéseket. „Láttuk a folyamatot, de mi tagadás, mivel oly erős volt, részben már közhangulattá vált, megállítani nem tudtuk, megállításához gyengék voltunk. Láttuk a foghíjasan lakott utcákat, a csappanó létszámú osztályokat és sokak könnyes szemeit, amikor különösen ünnepek idején a téma szóba került. Merthogy szóba került, soha nem söpörtük a témát szőnyeg alá, nem hallgattuk el, de soha nem is sirattuk el önmagunkat.”

Mint írják, a VMSZ azokért politizál, akik úgy döntöttek, itthon kívánnak boldogulni. „A 184.442-ért! És várjuk vissza azokat, akik úgy döntenek, visszajönnek. Itthon is sok minden megváltozott és változik. Álláspontunk nem politikai szólam! Az elmúlt évek bizonyították az állítást! A gazdaságfejlesztési program 14 000 sikeres pályázója, az oktatási-nevelési támogatások több tízezer kedvezményezettje, az óvodák fejlesztése, a magyar osztályok tanulói, akikért egyenként megküzdünk, hogy anyanyelvükön tanuljanak, a templomok több tízének felújítása, az életkörülmények javítását szolgáló infrastrukturális fejlesztések felsorolhatatlan sora, a művelődési egyesületek munkája és teljesítménye, az ösztöndíjprogram, az újvidéki egyetemi kollégium lehetőségei, a rászoruló idősek támogatását szolgáló tanyagondnoki rendszer, kulturális intézményeink nemzetmegtartó erőfeszítése és még annyi minden más, a cselekedetünk általi bizonyíték. A VMSZ soha nem menekült a felelősségtől, soha nem tartotta önmagát hibátlannak és tökéletesnek, de nem érzi magát a népszámlálási adatok okozójának. Legerőteljesebben elutasít minden ilyen jellegű támadást, legyen annak a felületesség, az irántunk való politikai gyűlölet, a kárörvendés vagy akármi más az indítéka. Meggyőződésünk, azért vagyunk még ma is 184.442-en, mert a fentebb említett politikát folytattuk, csináltuk, segítve oly sok embernek. Eddig se úgy keltünk reggel, hogy a feltételezett lélekszám határozta volna meg eltökéltségünket, politikai szándékunkat, a közösség tagjainak segítését, és ezután se a szám ismerete fogja mindazt befolyásolni. Mint eddig is, ezután is minden eszközzel azon leszünk, mindenki, aki magyarként kíván boldogulni szülőföldünkön, annak abban a politika eszközeivel, bármennyire is nehéz a feladat, minden segítséget megadjunk. Az új, segítő eszközöket is folyamatosan kutatjuk, keressük, a Magyar Nemzeti Tanáccsal és a nemzetpolitika sok szereplőjével összhangban és karöltve. Dolgozni fogunk, mint eddig is. Rengetegen a 184.442-ből. Még így, 184.442-en is túl sokan vagyunk ahhoz, hogy megadjuk magunkat, lemondjunk önmagunkról, közösségi és egyéni boldogulásunk alakításának és alakulásának jogáról” — áll a VMSZ közleményében.