Ötven-hatvan évvel ezelőtt az újszülött világrajövetele alkalmával a közeli hozzátartozók, komák, szomszédok több hétre elegendő ételt vittek a kismamának és az egész családnak. Ezt a ma már szinte teljesen feledésbe merült hagyományt elevenítette fel a zentagunarasi Mag Hagyományápolók Egyesülete. Harmadszor szervezték meg az Enni vittem! elnevezésű rendezvényt, melyen a házigazdák mellett két tornyosi és egy felsőhegyi csapat vett részt.
A tájház nyári teraszán a gazdagon terített asztalok a több évtizeddel ezelőtti szokásokat idézték fel. Levesek, sült húsok (a legtöbb helyen kisgalamb), rétesek és egyéb régi, ma már ritkán látható sütemények csábították kóstolásra a jelenlévőket.
— Ma már az újszülött családjához odaköltözik a nagymama, és segít a főzésben, takarításban, mosásban. Évtizedekkel ezelőtt a rokonok és a szomszédok megbeszélték, ki melyik napon visz gyakran három-négy napra elegendő ételt az újszülöttnek és családjának. Tették mindezt addig, amíg az anyuka nem épült fel annyira, hogy önállóan süssön-főzzön, takarítson. Mi annak idején teljes ebédet vittünk, tehát kisgalambból készült levest, idénytől függően szármát vagy töltött paprikát, sült kisgalambot, csirkét, tortát és rétest — mondta Pásztor Zoltán fő szervező, a Mag Hagyományápolók Egyesületének tagja.
A házigazda Mag csapata
A tornyosi Ady Endre Művelődési Egyesület csapatának asztalán sült kisgalamb, hájaskifli, kuglóf, pogácsa, erőleves és sok más finomság szerepelt.
— A szülőfalumban, Keviben főleg a komák vitték az ételt az újszülöttnek és az anyukának. A testvér mellett a koma volt úgyszólván a leginkább rokon, hiszen ő a komasággal vállalta a gyerekek felnevelését abban az esetben, ha a szülőkkel történne valami. A komák általában a gyerekágyas anyának egy héten át vittek enni, majd következtek a sógornők, a szülők, az anyós, a közvetlen szomszédok. Az ételek között általában húsleves, borleves, különféle sültek, fasírt, meggykompót, rétes és kuglóf szerepelt. Laktatósabb ételeket kellett készíteni, melyektől az anyuka gyorsan felerősödött — mondta Miklós Aranka.
Az Ady Endre ME csapata
Kovács Káli Gizella, a Felsőhegyi Könyvtár Kör tagja a régmúlt világba tekintett vissza. A tanyákon, ahol ő is meglátta a napvilágot, még bábaasszony segítségével szültek egészen 1960-ig, amikor az állam ezt betiltotta.
— Anyukám nem akart bemenni a kórházba, mert már hozzászokott a bábaasszony segítségével történő szüléshez. A környékünkön lévő tanyákon a komák általában távolabb laktak, így a szomszédok voltak azok, akik ételt készítettek az újszülöttnek és az egész családnak. A komatál a ’60-as években szűnt meg, amikor az asszonyok már a kórházban szültek. Ma már babalátogató alkalmával főleg ruhával és játékkal lepjük meg az újszülöttet, akkoriban azonban az anyukának levest főztek, töltött tyúkot sütöttek, rétest, buktakalácsot készítettek, az apukát pedig borral örvendeztették meg, hogy ő se szomorkodjon. Volt még egy érdekes hagyomány, mely szerint a fiú újszülöttnek kakast vittek ajándékba, s a csőrébe egy szem kukoricát vagy meggyet helyeztek, kislány születése esetén pedig a töltött galambra és csirkére helyezték a hangsúlyt. Ilyenkor sok ember megfordult az újszülöttnél. A szomszédok az egyik kezükben pénzt, a másikban üveget tartottak, és az újszülöttnek a kettő közül kellett választania. Ha a baba a pénzért nyúlt, akkor azt mondták, hogy gazdag és fukar lesz, ha viszont az üvegért, akkor már biztosak voltak benne, hogy részeges felnőtté válik — elevenítette fel a szokásokat Gizella.
A Felsőhegyi Könyvtár Kör tagjai
A tornyosi nyugdíjas-egyesület nőaktívájának asztalán az erőleves, a sült hús, a pogácsa, a meggyszósz és a rétes mellett dobostorta is helyet kapott.
— Paraszti ételeket hoztunk, hiszen régen azt vitték, ami otthonról, a tanyáról és a konyháról került ki. Az emberek nem voltak gazdagok, általában nem vittek sok mindent, hiszen otthon is sok volt az éhes száj. Egyebek között sült gyöngyöshúst, meggyszószt, mely lehúzta a bölcsőlázat, és dobostortát is hoztunk, hiszen régen úgy tartották, hogy az édestől jön meg az anyuka teje. Én 1989-ben szültem, és a szomszédasszonyok a szülés utáni első héten láttak el étellel. Abból főztek, ami otthon volt, azzal a különbséggel, hogy nem négy, hanem hat személyre készítették az ételt — mondta Bakos Etelka, aki nem tagja a nőaktívának, viszont sokat segít a csapatnak.
A tornyosi nyugdíjas-egyesület nőaktívája
A terített asztalokat és az étkeket dr. Szőke Anna néprajzkutató véleményezte. Háláját fejezte ki a csapatoknak, hogy milyen sok hiteles, eredeti ételt készítettek, egyúttal sajnálattal állapította meg, hogy sok, a régmúlt időket idéző étel lassacskán elveszőfélben van.
— Örülök, hogy minden csoport kíméletes ételeket tett az asztalra, valóban azokat, amelyeket annak idején a kismamáknak vittek. Nem látok hurkát és kolbászt, hiszen az erős és fűszerezett étek, de minden csapat hozott töltött galambot, mely akkoriban elterjedt ételnek számított. Az emberek áldoztak arra, hogy mit vigyenek az újszülöttnek, lelkesen készülődtek, hiszen mindennek a készülődés a lényege. Elképzelem önöket, ahogy ezt a sok finomságot elkészítették, a gyöngyöző húslevestől a rétesekig — mondta dr. Szőke Anna.
Az értékelés után a helyi Október 18. Általános Iskola tanulói és a Gracza János IME asszonykórusa, majd gyermek-citerazenekara lépett közönség elé. Az esemény a köszönőlevelek kiosztásával és a terített asztalokon lévő ételek elfogyasztásával ért véget.
