Az árak további növekedésére kell számítani

Noha a gazdasági növekedés a téli lassulás után várhatóan ismét lendületet vesz, az energiaárak további emelkedése magasabb inflációs nyomást és fékeződő gazdasági növekedést okoz — közölte az Európai Bizottság a legutóbbi gazdasági előrejelzésében. Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az előrejelzés szerint a 2021-beli jelentős, 5,3%-os bővülés után az EU gazdasága 2022-ben 4,0%-kal, 2023-ban pedig 2,8%-kal fog növekedni. Az euróövezetben az idén is 4,0%-os növekedés várható, mely 2023-ban 2,7%-ra mérséklődik. Az EU egészének GDP-je 2021 harmadik negyedévében érte el a világjárvány előtti szintet, 2022 végére várhatóan valamennyi tagállam túllépi ezt, amit a magas energiaárak és az ellátási láncok folyamatos zavarai befolyásolhatnak. A gazdasági növekedést továbbra is a koronavírus okozta világjárvány alakítja — tette hozzá az uniós biztos.

Kibertámadásra készülnek az európai bankok

A bankok kibertámadás-szimulációt futtatnak le, amivel felmérik, mennyire képesek visszaverni egy ilyen támadást. Az Európai Központi Bank (EKB) felkészíti a bankokat egy lehetséges, Oroszország által támogatott kibertámadásra az Ukrajnával szembeni feszültségek fokozódása miatt — írja az ügyet ismerő névtelen forrásokra hivatkozva a Reuters. A korábbi IMF-elnök, Christine Lagarde által vezetett EKB riadókészültségben van az Oroszországból indított, bankok elleni kibertámadások veszélye miatt — állítják a Reuters forrásai. A bankok kiberháborús szimulációkat tartottak, hogy teszteljék, mennyire képesek kivédeni egy támadást. Az EKB, mely a kiberbiztonsági sebezhetőség kezelését jelölte meg egyik prioritásaként, nem kívánt nyilatkozni. Nem az EKB az első, mely orosz támadástól fél: a New York-i pénzügyi hatóság január végén adott ki riasztást a pénzintézeteknek, melyben megtorló kibertámadásokra figyelmeztetett arra az esetre, ha az Ukrajna elleni orosz támadás amerikai szankciókat idézne elő.

Orbán Viktor évértékelője

Ötven nappal a magyarországi választások előtt évértékelőt tartott a magyar miniszterelnök Budapesten, a Várkert Bazárban. Ez a beszéd volt egyúttal a választási kampány hivatalos kezdete is. „Mi, akik ma itt összejöttünk, különböző emberek vagyunk, de egy dolog közös bennünk: magyarok vagyunk, akiknek közös szenvedélye Magyarország” — mondta Orbán a beszéde elején. A miniszterelnök a járvány elleni sikeres küzdelem felvázolása mellett kitért a gazdaságra, a határok védelmére, a családok fontosságára és támogatására is. „A külhoni magyarok is megtapasztalhatták, hogy nemcsak napsütésben, de baj idején is hozzánk tartoznak” — fogalmazott, és hangsúlyozta, a határon túli programok folytatódnak. Orbán Viktor az első évértékelőjét 1999-ben, az első miniszterelnöki ciklusa alatt tartotta meg, és ezzel hagyományt teremtett: azóta minden esztendő elején áttekinti az elmúlt évet, és ismerteti a következő időszak feladatait.

Svédországban is megszűntek a COVID-korlátozások

Svédországban feloldják szinte az összes korlátozást, az ország ezzel Dániát és Norvégiát követi, ahol szintén visszaáll az élet a járvány előtti kerékvágásba. Az észak-európai államban ezáltal új szakasz kezdődött a koronavírus-helyzet kezelésében, mivel az omikron-variáns erősen fertőzőnek bizonyul ugyan, de nem okoz olyan súlyos egészségügyi terhelést, mint a korábbi mutációk. Ennek köszönhetően a bároknak és az éttermeknek már nem kell este 11-kor bezárniuk, és a társas összejövetelekre, a közintézmények látogatására vonatkozó szabályok is enyhébbek lettek. Nem kell többé védettségi igazolvány a nyilvános helyekre való belépéshez, és a maszkviselési ajánlás is megszűnik a tömegközlekedési eszközökön. „A járványnak még nincs vége, de teljesen más szakaszba lépett. Már sokat tudunk róla, és több tanulmány bizonyítja, hogy az omikron-variáns kevésbé súlyos tüneteket okoz” — mondta Magdalena Andersson miniszterelnök.