Egyáltalán nem túlzás kijelenteni, hogy az emberiség talán az egyik legnagyobb energiaválságát éli, sőt talán még nagyobb kihívások előtt áll. Az árak folyamatosan emelkednek, miközben egyre több régió és ország válik egyre kiszolgáltatottabbá. Az ukrajnai helyzet pedig jelentős mértékben súlyosbítja a jelenlegi és a jövőbeli helyzetet. Arról, hogy mik lehetnek a kilátások az energetika és az energiapolitika területén, Litkei Mátét, a Klímapolitikai Intézet igazgatóját kérdeztem.
* A kiteljesedő energiakrízis miatt egyre többször hallunk az energiatakarékosság, illetve az energiahatékonyság fogalmáról. Mit takarnak valójában ezek a kifejezések? Hogyan lehetnek energiatakarékosak az egyszerű polgárok (figyelembe véve, hogy minden háztartás más-más energiaproblémával küzd), és hogyan a kormányok, államok?
— Az energiahatékonyság egy műszaki fogalom, mely arra ad választ, hogy a befektetett energia milyen arányban hasznosul. Egy modern kondenzációs kazán az elégetett földgáz majd 100%-át hőenergiává alakítja, míg egy régebbi konvektorral jelentős részben az utcát fűtjük. Az energiatakarékosság ezzel szemben egy köznyelvi szófordulat, melyet minden olyan megoldásra használunk, amely kisebb fogyasztást eredményez. Például a rövid zuhanyzás fürdés helyett energia- és víztakarékos, de a csapok vízfelhasználása és a meleg víz előállítása nem lesz hatékonyabb. Fontos kiemelni, hogy az energiatakarékosságnak és -hatékonyságnak együtt kell megvalósulnia.
Litkei Máté (fotó: Magyar Hírlap/ Hegedűs Róbert)
* Az atomenergiát az utóbbi időben, főként Nyugaton, igyekeznek rossz színben feltüntetni. Bizonyára van is igazság a kritikákban, viszont tartós, a távolabbi jövőt illetően megbízható alternatív energiaszolgáltató megoldások nem igazán rajzolódnak ki. Mindennek megvan ugyanis a hátránya. Mi lehet a hosszú távú megoldás?
— Minden országnak a saját földrajzi adottságait figyelembe véve kell összeállítania az energiamixét. Sok államnak, köztük Magyarországnak és Szerbiának sincsenek olyan adottságai, hogy jelenleg és a közeljövőben csupán megújuló energiával fedezze az energiaszükségletét. Ebben az esetben a nukleáris energia egy jó alternatíva, mert nagyon koncentráltan, kevés hulladékkal tudunk energiát előállítani. Globális szempontból is igazak a korábbi megállapítások, számos, sok napsütéses órával és állandó széljárással megáldott ország fog tudni jelentős megújuló kapacitást kiépíteni, viszont már az energia éjszakára való eltárolása is gondot okoz, így más módon kell gondoskodni az éjszakai áramellátásról.
* Az orosz—ukrán konfliktus tovább súlyosbítja a nemzetközi helyzetet az energiaellátás, elsősorban a gázellátás kapcsán. Oroszország még inkább befolyásolhatja a jövőben Európa energiakiszolgáltatottságát. Mi várható e téren?
— Energiaellátási szempontból az ukrajnai konfliktus enyhülése lenne a legkedvezőbb szcenárió. Ezen optimista forgatókönyv megvalósulása esetén a nyárra a 2021-ben jellemző magas, de nem extrém árazás lenne várható az energiaszektorban. A legtöbb elemző az év második felére a geopolitikai helyzet normalizálódását várja, de Moszkva lépéseit nehéz előre kiszámítani. Valószínű, hogy Oroszország a hosszú távú gázszállítási szerződéseket a jövőben is rendben teljesíti, erre utal a 2022. február 22-én megtartott dohai gázexportőri konferencián Nikolaj Shulginov orosz energiaügyi miniszter üzenete is, mely szerint az oroszok észszerű körülmények között mindenképp teljesíteni akarják a hosszú távú szerződéseiket, hogy a megbízható szállítói státuszukat ne sodorják veszélybe. Így például a magyar lakosság ellátása várhatóan zavartalanul folyhat, de a spot piacon minden fosszilis energiahordozó tekintetében magas ár fog uralkodni.
* Ha a jövőbe tekintünk, akkor elegendő csak napelemekről, szélerőművekről, hőszivattyúkról és különféle megújuló energiát termelő egységekről beszélni, vagy ezeknél sokkal összetettebb megoldásokat kellene kidolgozni, kiépíteni?
— Az emberi találékonyság mindig is határtalan volt, meg lennék lepődve, ha a következő évtizedekben nem jelennének meg teljesen új megoldások az energiaszektorban. Mind a nap-, mind a szélenergia hasznosítása radikális fejlődésen ment át már az elmúlt évtizedben is. A most kapható fotovoltaikus panelek hatékonysága már elérte a korábbi elméleti maximumot, és folyamatosan látunk újabbnál újabb innovációkat. Emellett újra felélénkült a nukleáris ipar is, amellett, hogy minden eddiginél biztonságosabb és hatékonyabb erőművek építésébe kezdtek az országok, megkezdődött a negyedik generációs alapokon nyugvó, zárt üzemanyag-ciklusú, előre gyártott moduláris elemekből álló kis és közepes erőművek kifejlesztése. Ezek a létesítmények a várakozások szerint szakképzett személyzet nélkül a világ bármely pontján képesek energiát előállítani, még ott is, ahol nincs lehetőség a megújuló energia termelésére.
* Az egyre növekvő energiaköltségek és a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele, úgy tűnik, mind inkább egy feloldhatatlan kettősséggel fog járni. Szóval a világban zajló jelenlegi események inkább azt mutatják, hogy a két tényező együtt egyre nehezebben oldható meg. Mi erről a véleménye?
— Magyarország, Franciaország és számos más állam, ahol nem érhető el nagy számban az olcsó vízenergia, atomenergiából kívánja fedezni a zsinóráram-szükségletét. A Paks II. beruházással nemcsak Magyarország energiabiztonsága lesz magasabb fokú, hanem a rezsiköltségek alacsonyan tartásában is segít, hiszen a fűtőelemek számos forrásból évtizedekre előre beszerezhetőek, így a nukleáris energia árát függetleníteni lehet a piaci folyamatoktól. A mostani energiaár-robbanás idején például a Paksi Atomerőmű 5 eurócent/kWh körüli áron állítja elő az energiát, míg a német piaci ár jelenleg majdnem a tízszerese.