— A 2020-ra előirányzott energetikai mérleg szerint ebben az évben az energiafogyasztás 20 százalékát a megújuló energiaforrásokból szeretnénk megvalósítani. A Vajdaság területén létesült szélerőműparkok további néggyel fognak bővülni, így a cél könnyedén elérhetővé válik. A megújuló energiaforrások kiaknázásakor a tartomány érdeklődést mutatott a geotermális energiában rejlő potenciál felé is, melyet több távfűtési központ létesítésére használna fel, valamint egyidejűleg elektromos áram termelésére is — fejtette ki a tartományi kormány alelnöke.

(A szerző felvételei)

— A globális felmelegedés egyre nagyobb gond. Világviszonylatban egyharmadát teszi ki a fosszilis üzemanyagok égetése által nyert energia, ez viszont Szerbiában 80 százalék — magyarázta Francine Pickup, az ENSZ Fejlesztési Programjának szerbiai képviselője. — A Földön szüntelenül növekszik az igény az energiára, ezért olyan módozatokat kell kifejleszteni, amelyek a megújuló forrásokból táplálkoznak. A megoldás a dekarbonizációban keresendő, azaz a fosszilis üzemanyagok felhasználásának teljes eltörlésében, mely egy hosszabb folyamat eredménye kell hogy legyen. Az európai akcióterv meghatározza, hogy Szerbiának 2020-ig 9 százalékkal kell csökkentenie energiafelhasználását 2009-hez viszonyítva, amit sikeresen teljesített. A számokon tovább kell javítani, mivel 2030-ig 32,5 százalékon kell állnia az unió más országaival egyetemben.

— A Green Deal, vagyis az európai Zöld Megállapodás lényege, hogy harminc éven belül teljesen elhagyjuk a szénalapú üzemanyagok égetésével nyert energiaforrásokat — magyarázta Sem Fabrici, az Európai Unió küldöttségének vezetője. — Mi leszünk az első kontinens, amelyik kibocsátásmentes lesz, egyúttal azzal is tisztában vagyunk, hogy üzleti szempontból nehéz csatlakozni a megállapodáshoz, de attól sem szabad eltekintenünk, hogy mennyi lehetőség rejlik benne. A megvalósításra 1 trilliárd eurót szánunk. A terv öt lépcsőfokból áll, melyeket összefogással könnyedén megvalósíthatunk. Az első lépés a dekarbonizáció, tehát a fosszilis üzemanyagok használatának teljes eltörlése — vagy legalább minimalizálása. A második kérdés az újrahasznosítás, vagyis hogy miként kezeljük a szemetet. A harmadik pont a biodiverzitás, avagy a biológiai sokféleség fogalma, ez a nyugat-balkáni térség természeti adottságainak védelmét taglalja. A negyedik lépcsőfok arra próbál magyarázatot találni, hogy miként javíthatunk környezetünk levegőjének, vizének és talajának minőségén. Az ötödik lépés a mezőgazdaságot érinti, itt egy olyan fenntartható termelési módozatot kell keresni, amely hosszú távon kielégítheti az egyre csak növekvő népesség élelmeztetését. Szerbia nem fog mindent a nulláról kezdeni a természetvédelmi intézkedéseket illetően, hiszen az Európai Unió az elmúlt húsz év alatt csaknem 400 millió eurót folyósított az országnak különféle természetvédelmi tevékenységek végrehajtásához. Az idén csaknem 80 millió eurót szeretnénk Szerbiában ezekre a programokra nyújtani, amivel a lépések megtételét segítenénk.

Az energetikai napokat február 26-án és 27-én rendezték meg.