* Mi okozza a folyamatos földrengéseket Horvátországban?

— Elsősorban az, hogy ez a térség az európai és az afrikai kőzetlemez ütközésének, avagy frontvonalának az egyik pontja. Az, amit mi Adriai-tengerként ismerünk, valójában még az afrikai kőzetlemez egy része, mely folyamatosan nyomódik össze Európával. Ennek az összenyomódásnak a zónája egészen Görögországtól a Dinári-hegységen, Bosznián, Horvátországon, Szlovénián és Észak-Olaszországon át húzódik, majd azután onnan fordul vissza az olasz csizma irányába. Ezen a vonalon folyamatos a nyomás, és ezáltal időről időre földrengések pattannak ki, attól függően, hogy mennyire mozognak a kőzetlemezek, a mozgás akár 4-5 milliméteres is lehet időnként. Van, amikor folyamatos a mozgás, most ez történhet Horvátországban is. Egy nagyobb földrengés után szinte bizonyos, hogy többször is meg fog mozdulni a föld, utórengésből akár több száz is lehet. Az viszont, hogy az utórengéseket egy újabb hatalmas földrengés kövesse, nem zárható ki ugyan, de kicsi a valószínűsége. Legutóbb egyébként Horvátország és Montenegró határszakaszán volt egy hasonló erejű rengés a ’80-as években. De volt a ’60-as években Szkopjéban, illetve Zágráb környékén több is. Viszont ahogyan távolodunk ettől a zónától, abban az esetben egyre ritkábbá válnak a földmozgások, mindaddig, amíg egy másik veszélyes zónába nem futunk, ez pedig Románia közepe és Erdély egy része, Háromszék környéke.

Dr. Timár Gábor

* Az egymást követő horvátországi események arra is rávilágítottak, hogy térségünk mégsem annyira biztonságos a földrengések szempontjából? Mi a helyzet a teljes Kárpát-medencét illetően?

— A biztonság kérdése mindig relatív. Van egy veszélyesebb szakasz, mely a Balaton keleti végétől Komáromig húzódik mintegy 50 kilométer hosszan. Itt az elmúlt évszázadok folyamán többször előfordultak talajmozgások. A Zágrábhoz közeli déli részek szintén érzékenyebbek. Budapest déli, illetve délkeleti erőterében is bekövetkeztek kisebb földrengések. Mindezt egyébként úgy kell elképzelni, hogy a mai Magyarország területén — és ebből a szempontból Szabadka környéke, valamint Vajdaság is nagyon hasonló — körülbelül emberöltőnként egyszer fordul elő erősebb földrengés. Magyarországon Berhidán (Veszprém környékén) volt nagyobb talajmozgás 1985-ben. Ezután történt egy kisebb 2011-ben Oroszlányban és legutóbb Budapest környékén Gyömrőnél. A horvát és a szlovén területeken azonban akár minden tíz évben előfordulhatnak jelentősebb földrengések.

Földrengéspontok

* Melyek Európa legveszélyeztetettebb részei? Hol alakulhatnak ki nagyobb földmozgások és rengések a közeljövőben?

— Afrika és Európa ütközési zónája mindenképp veszélyes, főként a görög—török határvidéket emelném ki. Olaszországban az appennini zónában szintén gyakoriak a rengések, és ehhez a területhez kapcsolódnak a déli, balkáni területek is, beleértve Macedóniát és Albániát. Emellett, mint már említettem, Románia közepe. Meglepő módon Európában a kontinens belsejében is vannak ütközőzónák. Például Bázel környéke és a Rajna völgye. Érdekességként kiemelhető, hogy a manapság népszerű gázbányászattal szintén előidézhetnek földrengést. Volt erre példa Hollandiában.

* Mennyiben változtak, illetve modernizálódtak az előrejelzései eszközök és módszerek?

— Sajnos nem nagyon változott semmi sem, mert nem igazán vannak előrejelzési módszerek. Csakúgy mint a zivatarok és a nagyobb viharok esetében, azt meg tudjuk mondani, hogy hol fordulhatnak elő gyakrabban, de azt már nem tudjuk előre jelezni, hol fognak lecsapni a villámok. A jelzési eszközök kapcsán olyan kísérletezések folynak, amelyek a Föld elektromágneses terében történő változásokat érintik, de ezek még gyerekcipőben járnak. Inkább még mindig az állati ösztönre támaszkodhatunk, azaz arra, hogy egyes állatok megérzik a földmozgásokat. De egyelőre arra sajnos nem számíthatunk, hogy rövid időn belül olyan előrejelzések legyenek a rádióban vagy a televízióban, hogy 7 órakor ebben vagy abban a térségben földrengés lesz, és tegyék meg az óvintézkedéseket.

Hidrogeológia — a budapesti Molnár János-barlang

* Eltekintve a földmozgásoktól, térségünk talán sokkal inkább érdekes hidrogeológiai szempontból. A hidrotermikus vizek kapcsán folyamatosan felmerülő, már-már örökzöld téma, hogy kincs van a Kárpát-medence felszíne alatt. Ez valóban igaz?

— Elég jelentős mennyiségű felszín alatti víz rejlik a Kárpát-medence alatt. És mivel a kőzetlemezek ütközése miatt a Kárpát-medence nyomás alatt áll, kisebb-nagyobb fúrások után könnyen felszínre törhet a víz. Mindez elsősorban azért van így, mert az Alföld, melyhez Szabadka és környéke is tartozik, a Kárpát-medencével egyetemben vékony kőzetlemezként jött létre 10 millió évvel ezelőtt. Ez a réteg folyamatosan tágult az Alpoktól Ukrajnáig. Az Adria azóta is nyomás alatt tartja a térséget, viszont az úgynevezett ukrán pajzs ellensúlyozza. Emiatt az említett vékony kőzetlemez meggyűrődött, egy része lefele fordult, itt alakult ki az Alföld, a másik része viszont felfele fordult, ezt a részt nevezzük Erdélyi-középhegységnek. Az Alföldet a folyók egykor telehordták hordalékkal, és ebben a rétegben jelentős mennyiségű üledékvíz halmozódott fel az évezredek folyamán. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a földfelszín alatti vízmennyiség is véges, szóval ezt sem lehet az idők végezetéig kiaknázni. Régebben azt gondolták, hogy a mennyiség végtelen, ezért rövid idő leforgása alatt rengeteg fúrást végeztek, aminek az lett a következménye, hogy az Alföld leülepedett, illetve lesüllyedt. Szóval óvatosabban kellene bánni a természeti kincsekkel.

* Mire lehetne még hasznosítani a termálvízforrásokat a gyógyfürdők mellett?

— Természetesen másra is lehet használni, például házak vagy a mezőgazdaságban a fóliasátrak fűtésére, de nem nagyon éri meg, mert eléggé költséges. Nem igazán térül meg ugyanis a befektetett munka.