Szerbiában ugyanis annyira rossz a demográfiai helyzet, hogy egy adott környezetben az első osztályba induló gyerekek számának már a stagnálása is sikernek számít. Jómaga is a stagnálásért szurkol, és őszintén szorít a 200-as létszám eléréséért, noha a születési statisztika azt sugallná: az idén fölösleges izgulni, nem lesz diákfogyatkozás. Csakhogy intézményvezetőként azt is látja, tapasztalja — folyamatos az elvándorlás. Az idei iskolaévben is több diákot írattak ki az iskolából a szülei. Az elmúlt időszakban pedig sok kisgyerekes család is elköltözött, amelynek a gyerekei most indulnának első osztályba. Nincs hát mit tenni, csak várni.

Szerbiában április 1-jén kezdődött — és május 31-éig tart — a gyerekek beíratása az általános iskolák első osztályába. Az idén a 2007. március elejétől a 2008. február végéig születettek korosztályát iskolázzák be. Előre tudni, hogy országos szinten szeptemberben sajnos 2500 gyerekkel kevesebb ül majd be az iskolapadba, mint tavaly. Az elsősök száma a 2014/2015-ös tanévben 68 500 lesz. Szerbiában 2009 szeptemberében mintegy
72 000 elsőst köszöntöttek a tanévnyitón. 2002-ben pedig még több mint 84 000 első osztályos gyereket fogadtak az iskolák. Ez azt jelenti, hogy Szerbiában az elmúlt tizenhárom évben 15 500-zal csökkent az elsős diákok száma. S ha valaki nem érezné át, mekkora demográfiai drámának vagyunk tanúi, akkor hadd mondjuk el: tavaly a fővárosban 16 000 gyereket írattak be az iskolák első osztályaiba. Vagyis a tizenhárom év alatt majdnem egy egész Belgrádra való elsős tűnt el. A fővárosból érkező hírek alapján azt kell mondani, hogy Belgrád nagyon is érzi a teher súlyát, és akcióba lépett, elsőstoborzásba kezdett.

A diákfogyatkozás, a tanulók létszámának a csökkenése miatt a mi vidékünkön, Vajdaságban még évekkel ezelőtt a középiskolák kezdték meg a diáktoborzást. Az iskolában folyó munka ismertetését a nyolcadikos diákok körében. A gimnázium, technikum, szakmunkásképző népszerű-sítését nyílt napok szervezésével, iskolabörzék tartásával stb. Nos, Belg-rádban a középiskolákon kívül már az általános iskolák is reklámkampányba fogtak. Mivel egyre kevesebb a gyerek, az általános iskolák a leendő elsősök kegyeinek megnyerését tűzték ki célul: nyílt napokat tartanak, hogy népszerűsítsék magukat. Ellátogatnak az óvodákba, hogy minél több gyereket bevonzzanak. Hogy megpróbálják meggyőzni a szülőket: nem biztos, hogy a gyerekük a lakásukhoz legközelebbi iskolában kap olyan pluszokat, amelyekre nagy szüksége van a testi-lelki és értelmi fejlődéséhez. Persze ezeknek az intézményeknek elemi érdekük a diáktoborzás, hiszen elegendő diák esetén nem kell tagozatokat megszüntetniük, nem kell a munkaerő-felesleggé váló tanítókat és tanárokat elbocsátaniuk. Ettől függetlenül: a gyerekekért való versengés jó dolog. Mert az a minőségi plusz (több vagy jobb), melyet egy-egy intézmény nyújtani tud, a diákok érdekét szolgálja. Legyen az az iskola jó számítógépes felszereltsége, az iskolában működő kreatív műhelyek, a bizonyítottan sikeres tehetséggondozás stb.

Szóval, Belgrád is csomós bükkfába vágta a fejszéjét. Olyan munkába, amelynek az a lényege, hogy meg kell harcolni minden gyerekért. Belgrád is, mondom, hiszen ebben a munkában a vajdasági magyaroknak már van tapasztalatuk. Az MNT oktatási stratégiájának elfogadása óta minden évben elindul a beiskolázási kampány. Ennek a kampánynak az a célja, hogy lehetőleg minden kisdiák anyanyelvén kezdje meg tanulmányait, másfelől hogy településeinken, iskoláinkban fennmaradjon a magyar nyelvű oktatás. „Minden évben egy-egy gyermekkel többet sikerül beíratnunk Újvidéken, és ez annál is inkább figyelemre méltó, mert a városi demográfiai adatok azt mutatják, hogy évente száz, sőt van olyan év is, amikor kétszáz gyermekkel kevesebb első osztályos van, és ehhez képest nagyon szép eredmény, hogy mi meg tudjuk tartani, sőt növelni tudjuk a magyar osztályok létszámát” — nyilatkozta néhány hete Vicsek Annamária, a Vajdasági Pedagógiai Intézet Fejlesztési Osztályának vezetője, és a 2009-ben indított, Az újvidéki magyar oktatásért projektum vezetője. Annamáriáék az idén is már februárban megtartották azt a szülői értekezletet, amelyen arról beszéltek: miért kell és érdemes anyanyelvű tagozatra íratni a gyermeket. Ezen az összejövetelen kiderült, hogy Újvidék területén jelenleg negyvenhét gyerek jár magyar tannyelvű iskola-előkészítőbe — ebből negyvenöt gyereket már biztosan magyar első osztályba íratnak a szülők.