Amikor ma a mesterséges intelligenciáról beszélünk, általában modellekről, chatbotokról vagy robotokról esik szó. Pedig a háttérben azon megy a versengés, ki tud nagyobb számítási kapacitást építeni. Hiszen a modern MI elképesztő mennyiségű energiát, csipet, hűtést és adatközpontot emészt fel. Elon Musk pedig már most arra készül, hogy hamarosan egyszerűen elfogy a számítási teljesítmény.
Erre a (még nem létező) problémára fog választ adni a TeraFab nevű új projektum, melyről a napokban kezdtek el részletesebben beszélni. A terv van annyira grandiózus, hogy versenyre keljen Musk korábbi ötleteivel, mint a Marsra szállás vagy a 10 milliárd humanoid robot legyártása a következő tizenöt évben. A cél most egy olyan csipgyártó és MI-infrastruktúra létrehozása, amely évente egy teljes terawattnyi AI számítási kapacitást tudna előállítani. Ez egy ipari méretű „MI-gyár” lenne. A TeraFab mögött a Tesla, a SpaceX és az xAI neve is felbukkan. Az elképzelés szerint a projektum nemcsak a Grokhoz hasonló MI-modellek kiszolgálására készülne, hanem a Tesla Optimus humanoid robotjaihoz, önvezető rendszerekhez fogják használni. A cél, hogy az MI közvetlenül az eszközökön fusson.
A jelenlegi helyzetet jól mutatja az xAI Colossus nevű szuperszámítógépe. A rendszer eredetileg 100 000 NVIDIA Hopper GPU-val indult, majd rövid idő alatt 200 000 GPU-ra bővítették. Az egész komplexumot mindössze 122 nap alatt húzták fel Memphisben, ami adatközponti szinten már-már hihetetlen tempónak számít. A Colossus azonban valójában csak előfutára lehet annak, amit Musk elképzelt. Az xAI hivatalos oldala 1 millió GPU-s jövőbeli tervekről beszél. A rendszer már most több mint egy exabyte-nyi tárolókapacitással bír (a tera- után jön a peta- és csak az utána az exabyte). A cél pedig egy olyan csipgyártó és MI-infrastruktúra létrehozása, amely hosszú távon akár földi és űrbeli adatközpontokat is kiszolgálhat, például orbitális napelemfarmokra épülő energiaellátással. Fontos megjegyezni, hogy a fent emlegetett „terawattos” szint nem a mai rendszerekre vonatkozik, hanem egy jövőbeli vízió.
A TeraFab ötlete mögött nagy félelmek húzódnak. Hiszen a modern mesterséges intelligencia fejlődése ma már nemcsak a szoftveren múlik, hanem azon is, hogy ki tud elég csipet és áramot szerezni. Egy friss kutatás szerint az ilyen AI-szuperszámítógépek, mint a Colossus is, teljesítménye nagyjából kilenchavonta duplázódik, miközben az energiaigényük évente kétszereződik. A jelenlegi trendek alapján a következő években már gigawattos energiafogyasztású MI-rendszerek jelenhetnek meg, ami már nem a klasszikus adatközponti méret. Inkább egy kisebb város energiaigényéről beszélünk. A TeraFab nem egyszerű csipgyár lenne. A cél inkább egy olyan teljes MI-ökoszisztéma létrehozása, ahol a csiptervezéstől kezdve a gyártáson át egészen az adatközpontokig szinte minden egyetlen ökoszisztémán belül történik. A hírek szerint még az Intel is csatlakozott a projektumhoz, ami azért is érdekes fordulat, mert a vállalat az utóbbi években nehezen tudott lépést tartani az NVIDIA-val és a TSMC-vel.
A háttérben egy új technológiai korszak rajzolódik ki. A nagy MI-cégek már nem egyszerűen szoftverfejlesztő vállalatok akarnak lenni. Saját erőműveket, saját adatközpontokat, saját csipgyártást és saját infrastruktúrát építenek. Persze Musk terveit fenntartásokkal kell kezelni. Van, aki még emlékszik, hogy azt is ígérte, 2026-ra embereket fog a Marsra juttatni. Úgy tűnik, ez az idén nem valósul meg. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy az ősszel ember nélküli űrhajó indul a Marsra, az emberes missziót pedig 2029–2031-re tolták el.
Viszont még ha a TeraFab a Mars-utazáshoz hasonlóan végül csak részben vagy egy kicsit később valósul is meg, akkor is jól mutatja, merre tart az MI-ipar. A következő évek mesterségesintelligencia-versenyét valószínűleg nem az dönti el, kinek van jobb chatbotja, hanem az, kinek van több csipje, nagyobb áramtermelő kapacitása vagy óriási MI-gyára.
