Ellopta a járvány az évet
Talpai Lóránt
2021.01.07.
LXXVI. évf. 1. szám
Ellopta a járvány az évet

Tizenkét hónap a koronavírus árnyékában

Emlékeznek még Zlatibor Lončar év eleji kijelentésére, mely szerint a szerbiai kutatók képesek lesznek a koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésére? Vagy amikor Branimir Nestorović a legviccesebb járványról beszélt, illetve Predrag Kon véleményére, mely szerint csupán két fontos hetet kell még kibírnia a társadalomnak?


Fotó: Alo.rs

 

Bezárkózott az ország

Ezekhez hasonló vélemények, közlemények és kijelentések sora jellemezte az év kezdetét. Mégpedig annak a furcsa esztendőnek a kezdetét, amely főként márciustól a koronavírus árnyékában telt. Az első fertőzött megjelenése után rövid idő múlva Szerbia polgárai új fogalommal ismerkedtek meg, amely nem volt más, mint az úgynevezett policijski čas. A szigorú korlátozásokkal és a kijárási tilalom bevezetésével a hatóságok az olasz, illetve a spanyol forgatókönyvet szerették volna megelőzni. Ezután megjelentek a PCR-tesztek, és elkezdődött a lakosság egy részének a tesztelése. Minél több ember került sorra, annál többnél mutatták ki a vírust.

Kora tavasztól szinte minden vállalat átállt a home office-ra, elkezdődött az általános és a középiskolások számára az online oktatás, a határok lezárultak, az utazások, nyaralások elmaradtak, és a vendégmunkások is egyre kevésbé térhettek vissza. A félelem és a bizonytalanság időszaka kezdődött el. A karantén sokakat arra késztetett, hogy életmódot váltsanak. A hírek hónapokon keresztül a fertőzöttek számáról, a védőoltás kidolgozásáról és a koronavírus utáni életről szóltak. „Egyértelmű volt, hogy a félelem játékát játszottuk. Kezdetben hősködve, minket nem lehet elpusztítani, mi nem félünk senkitől és semmitől, végül pedig jött a feketeleves, azaz bebújás az egérlyukba. Az ismeretlen halálos kór hosszú távon megváltoztatta az életünket. Egy kicsit elveszítettük a hitünket a tudományban és a vakcinában, mindenben, ami addig körülvett bennünket” — vélekedett a járványról Zoran Musterović pszichológus.

 

Virtuális oktatás

Predrag Kon, Szerbia legismertebb járványügyi szakértője először még annak a véleményének adott hangot, hogy a távoktatás nem megfelelő, mert hosszú távon nem tartható fenn, a koronavírus ugyanis nemcsak egy-két hétig vagy hónapig lesz velünk, hanem évekig, és a védőoltás kifejlesztése sem hoz azonnali megoldást. Szerinte a kis csoportokban történő oktatás válhat be, úgy ugyanis kisebb az átfertőződés veszélye. Ennek ellenére a válságtörzs rövid idő múlva úgy döntött, az iskoláknak teljesen át kell térniük az online módszerre, és Szerbiában március 17-én megkezdődött a távoktatás. A rendkívüli törvény szerint az oktató-nevelő munkát a tanulókkal és a szüleikkel valósítják meg, aminek során figyelembe veszik az iskola teljes emberi és műszaki erőforrásait, miként a tanulók családjának technikai kapacitásait is. A minisztérium által szervezett távoktatásban az iskolák kötelesek lehetőségeikhez mérten a távoktatást támogató saját erőforrásaik és az elérhető, tanulásra alkalmas felületek felhasználásával megtervezni a tartalmak megvalósításának módszereit valamennyi tantárgyra és programra vonatkozóan az előírt terv és tanmenet alapján.

A sok-sok nehézség ellenére szeptemberben újra normális keretek között kezdődött el a tanítás. November végétől azonban ismét virtuális oktatást vezettek be az általános iskolák felső osztályai, valamint a középiskolák számára, és a felsőoktatási intézményeknek is azt javasolta a kormány, hogy ha lehetséges, online keretek között valósítsák meg a képzést, hogy minél kisebb legyen az átfertőződés lehetősége.


Fotó: Beta.rs

 

A nyár is más volt

Az egyre súlyosabb járványhelyzet miatt már a nyár elején bejelentették, elmarad az összes nyári fesztivál, valamint betiltották a tízfősnél nagyobb rendezvényeket. Bizonytalan időre elhalasztották a palicsi nemzetközi filmfesztivált, korábban pedig a szervezők lemondták a kishegyesi Dombos Festet, az újvidéki Exit fesztivált, a belgrádi Belgrade Beer Festet, a niši Nišville fesztivált, valamint a gučai trombitafesztivált is. 4000 rendőrt bíztak meg azzal, hogy ellenőrizze, az emberek betartják-e a korlátozó intézkedéseket, illetve a karantént.

 

Választások: április helyett júniusban

A korábban áprilisra tervezett parlamenti választást a koronavírus-járvány miatt június 21-én tartották meg. A voksolást elsöprő többséggel nyerte meg a Szerb Haladó Párt, melynek 188 képviselője lett a 250 tagú belgrádi parlamentben. A második helyen a Szerbiai Szocialista Párt végzett 32 mandátummal. Az országgyűlésbe a nemzetiségi és a kisebbségi, valamint a két nagy párton kívül csupán egyetlen politikai tömörülés jutott be: Aleksandar Šapić olimpiai ezüst- és bronzérmes vízilabdázó Győzelem Szerbiának elnevezésű listája 11 mandátumot szerzett. A Vajdasági Magyar Szövetségnek a korábbi 4 helyett 9 képviselője lett. Emellett a képviselőházba további három nemzeti kisebbségi lista is bekerült: az albán kisebbségnek 3, a két bosnyák kisebbségi pártnak pedig 3, illetve 4 politikusa ülhetett be a parlamenti padsorokba.


Fotó: Beta.rs

 

Tüntetések a kormány intézkedései miatt

Erőszakos tiltakozásba torkollott a koronavírus-járvány miatt meghozott intézkedések ürügyén kialakult demonstráció Belgrádban, de Újvidéken és Nišben is tüntettek. A tiltakozók a kordonokkal védett parlament épületéhez vonultak, palackokkal, kövekkel és égő szurkolói fáklyákkal dobálták meg a rendőröket, valamint kukákat borogattak és gyújtottak fel. A rendőrség könnygázgránátokkal igyekezett szétoszlatni a tömeget. Az ellenzéki politikusok a közösségi médiában is utcára szólították az embereket, hogy kifejezzék elégedetlenségüket Aleksandar Vučić államfővel, valamint a szerb kormánnyal szemben. Szerintük manipulálták a hivatalos járványügyi adatokat annak érdekében, hogy megtarthassák a június 21-ei parlamenti választást, és hogy az államfő még inkább kiterjeszthesse hatalmát.


Fotó: Beta.rs

 

Végre megalakult az új kormány

Négy hónappal a választások után megtartották ez első ülést a belgrádi parlamentben. A képviselők megszavazták az Ana Brnabić vezette új kormányt. A 250 fős szerb törvényhozásban egy ötórás vita végén a jelen lévő 232 képviselő közül 227 biztosította támogatásáról és 5 ellenezte a jobbközép Szerb Haladó Párt, a baloldali Szerbiai Szocialista Párt, a Győzelem Szerbiának lista gerincét adó jobbközép Szerb Patrióta Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint a bosnyák Igazság és Megbékélés Pártja koalíciós kormányát. Programja ismertetése során Ana Brnabić kiemelte: „A következő időszak legfontosabb feladatai között az egészségügyi rendszer fejlesztése és az emberek életének védelme, a szervezett bűnözés elleni harc, a jogállamiság erősítése, az európai integráció felgyorsítása, valamint Szerbia gazdasági megerősítése szerepel.”   


Fotó: Aleksandar Slavkovic-RAS Srbija

 

Újabb választások 2022 tavaszán

Aleksandar Vučić államfő bejelentése szerint 2022 tavaszán az elnökválasztással egyidejűleg előre hozott parlamenti választást is tartanak, így a köztársasági elnök várakozása szerint a következő körülbelül másfél év az intenzív munkáról fog szólni. Az új kormánynak huszonegy minisztériuma van, hárommal több, mint az előzőnek, megalakult ugyanis a falu- és vidékfejlesztési, a családügyi, valamint az emberi és kisebbségi jogi minisztérium. A kabinetnek így a miniszterelnök mellett huszonegy tárcavezetője, illetve két tárca nélküli minisztere van. A Vajdasági Magyar Szövetség hét államtitkárral vesz részt a minisztériumok munkájában.


Fotó: Tanjug

 

270 eurós átlagnyugdíj 2021 végéig

Az államelnök abban bízik, hogy 2021-ben a gazdasági növekedés 6%-os lesz, a teljes államadósság pedig 60 százalék alá csökken. Az életszínvonal további javítása kapcsán évről évre visszatérő téma a bér- és a nyugdíjemelés. Az idei esztendőre az elnök céljai igencsak ambiciózusak: azt szeretné, ha az átlagbér elérné az 560-570 eurót, azzal, hogy Belgrádban még magasabb, 690-700 eurós lenne. Emellett a minimálbér 6,6 százalékos növelését tervezi, illetve azt, hogy 2021 vége előtt az átlagnyugdíj összege 270 euró lesz. Fontos még kiemelni, hogy január 1-jétől az egészségügyi dolgozók fizetése 5 százalékkal, a közszférában dolgozóké előbb 3,5 százalékkal, majd áprilistól 5-tel, a katonáké pedig 10 százalékkal emelkedik.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Belgrádi Szemmel rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..