Húszezer kondom saját szükségletre

Hihetetlen fogásokról számoltak be a horgosi határátkelőhelyen dolgozó vámosok az elmúlt évben. A Blic annak járt utána, mi mindent akartak becsempészni az utasok az országba, és milyen magyarázatokkal kápráztatták el a határőröket. Kábítószer, cigaretta, kőolaj és származékai, ékszerek, órák, értékes ritkaságok, műszaki áru, mobiltelefonok, márkás ruhák, parfümök, szalámik, védett állatok, migránsok — szinte minden előfordult a kocsikba rejtve. Nézzünk néhány esetet: 12 liter bort és édességeket jelentett be egy sofőr, miközben „elfelejtett” arról szólni, hogy egy 1921. évi Patek Philippe zsebóra is van nála. A jó ízlésű gyűjtők körében ez a legkeresettebb órák közé tartozik, különleges példányaiért nemzetközi árveréseken több millió dollárt adnak. Egy albán család tagjai pedig azért buktak le, mert háborogtak, amiért sokat kell várniuk. Miután kiemelték őket a sorból, és ellenőrzésnek vetették alá, drogot találtak náluk. A sláger azonban a húszezer óvszer, melyet két nőtől koboztak el. Amikor megkérdezték, van-e valami bejelentenivalójuk, azt mondták, nincs, majd amikor a vámosok megtalálták a kondomokat, az egyik nő azzal védekezett, hogy saját szükségletre kell. (Blic)

Iskolát árul a végrehajtó

A belgrádi Vasúti Műszaki Iskola eladását január 24-ére, szerdára hirdette meg a Szerbiai Végrehajtói Kamara. Az intézményben foglalkoztatottak azt állítják, vasárnap értesültek a történtekről nem hivatalosan. Az oktatási dolgozók szakszervezetének uniója nyílt levélben hívta fel az oktatási minisztérium figyelmét a hirdetésre. Az érintettek azt írják, nem kívánnak azzal foglalkozni, hogy az iskola épülete miért van még mindig a Szerbiai Vasutak tulajdonában, és hogy az illetékesek miért nem intézkedtek, hogy ez megváltozzon, csak arra szeretnének választ kapni, hol tartsák meg az órákat, vajon albérlők lesznek-e a diákokkal együtt a többi belgrádi iskolában, ahol éppen akad hely számukra. Végezetül abbéli reményüket fejezik ki, hogy a miniszter nem engedi meg, hogy Szerbiában kalapács alá kerüljön egy iskola, a helyén pedig bevásárlóközpont épüljön. Meglátásuk szerint ez a szerb oktatás végének kezdete lenne. (Danas)

Fejenként 400 eurót kaptunk külföldről 

Persze csak a statisztikai adatok szerint, nem ténylegesen. A külföldön dolgozó/élő szerbiaiak ugyanis 2017-ben összesen több mint 2,8 milliárd eurót küldtek haza (a nyugdíjat is ideszámítva). Ha igaz az adat, mely szerint a küldemény 800 000 itthoni polgár címére érkezett, akkor ezek az emberek fejenként mintegy 3500 eurót kaptak. Az ország teljes lakosságára lebontva viszont mindez 400 euró állampolgáronként. Máris jobban érzi magát, nem? De félre a tréfát, enélkül a segítség nélkül sokan nem tudnának fűteni, gyereket iskoláztatni, gyógyszert venni, házat felújítani... A külföldről hazautalt pénz lényegében szociális segély a mind jobban elszegényedő itthon maradtak számára — állapítja meg a lap. (Blic)

Százak úsztak a jéghideg folyókban az ortodox vízkeresztkor

A fővárosban 33 métert kellett úszni, a távolság Jézus Krisztus éveinek számát szimbolizálta. A 18 és 50 év közötti korosztály indulhatott a megmérettetésen: a hagyomány szerint vízkeresztkor a papok fából készült keresztet dobnak a vízbe, majd a hívők beugranak érte, s aki elsőként éri el, az egész évben egészséges lesz. Az Ada Ciganlija strandon ötvennégyen indultak, egy huszonegy éves fiatalember nyert, aki a katonai akadémián tanul. Második éve ugrott a jeges vízbe, győzelmét pedig a családjának ajánlotta fel. Szerbia-szerte, illetve a boszniai Szerb Köztársaságban, Montenegróban és Horvátországban is több százan hódoltak a szerb hagyomány és hitvilág részének tartott szokásnak. A Moravában rekordszámú, 115 versenyző indult a keresztért, köztük három nő is. Egyébként egyre több nő vállalkozik a januári fürdőzésre, sőt, olyanok is akadtak, akik noha nem tudnak úszni, megmártóztak a folyóban. (Szerbiai RTV)

A nyitókép Szalai Attila illusztrációja