Amikor a rendszerváltás után a kormány meghatározta a privatizáció feltételeit, lista készült azokról a vállalatokról az országban, amelyek hazai megítélés szerint számot tarthatnak a külföldi beruházók érdeklődésére. A mintegy ötven vállalatot tartalmazó listán ott szerepelt a szabadkai Sever is. Nem ok nélkül. A nyolcvanas években ez a gyáróriás csaknem hatezer munkást foglalkoztatott. Nemcsak a hazai piacot látta el termékeivel, hanem jelentős tétellel gazdagította az ország kiviteli mérlegét is. A gazdaság lebénításának folyamata azonban a Severt sem kerülte el: beszűkült a piac, csökkent az árukereslet, leépült a termelés. Aki csak tehette, más munkahelyet keresett, a kitartóak közül aztán két évvel ezelőtt kb. 1500-an kerültek munkaerő-feleslegként az utcára.
A ma foglalkoztatott 2100 embernek reménysugár-e, hogy több sikertelen tender után végre magánkézbe került gyár?
- Azt hiszem, a severesek óriási többségének igen, különösen azoknak, akik megértették, hogy a gazdaságban a magánosítás kapitalizmust jelent, tehát megváltoznak majd a munkakörülmények - mondja ILIJA TULUMOVIÆ, az önálló szakszervezet elnöke, amely a gyárban 1700 tagot számlál. - Az év utolsó napjaiban sikerrel zárultak azok a privatizációs tárgyalások, amelyek az osztrák ATB társulat tulajdonosával, Mirko Kovaccsal és társával már csaknem két és fél éve folynak. Én kezdettől, tehát az első kiírt tendertől fogva részt vettem a folyamatban, figyelemmel kísértem az új gazda fellépését. Úgy gondolom, nagyon komolyan vette, amit ígért Az első tendertől érdekelt volt, és az a biztató, hogy ígéreteiben következetes maradt: amit két évvel ezelőtt ígért, azt most meg is adta. A szerződéskötés után egy hetet kapott kötelezettségei teljesítésére és nem kellett csalódnunk benne. A gyár 63 százalékának lett a tulajdonosa és már a napokban nagy előkészületek folynak a termelés jelentős fellendítésére. Naponta itt vannak a képviselői, folynak a tárgyalások a vezető garnitúra kiválasztására, január 25-én menesztik a régi és megválasztják az új szerveket. A tulajdonos és szakemberei megítélése szerint ha a Severben dolgozók is teljes mértékben el tudják fogadni az új terveket, az új munkafeltételeket, nagyon rövid időn belül az ATB-láncolat jelentős karikájává fejlődhetünk. Ezt szolgálja az a tény is, hogy az elkövetkező öt évben 16,1 millió eurót ruház be a termelés modernizálásába, ennek 80 százalékát az első három évben. E mellett a kötelezettség mellett az új tulajdonos elfogadta az általunk felkínált, egy évig érvényes szociális programot, amely szerint mindazok, akik munkaerő-felesleggé válnak, szolgálati évenként 150 euró térítményt kapnak, ezenfelül öt évig nem adhatja el a gyárat. Jóleső érzéssel nyugtáztuk, hogy a tárgyalások folyamán a gyárban működő mindkét szakszervezet képviselőjével tárgyalt, sőt azt is mondta, nem számított ilyen szervezett szakszervezeti fellépésre. Mi ezt elégedettséggel könyveltük el, de ez az észrevétel nemcsak bók, hanem kötelezettség is. Járom a részlegeket, igyekszem megmagyarázni az embereknek - különösen az idősebbeknek, akik egy más munkafegyelemhez vannak szokva, hogy a magántulajdonos annyit fizet majd, amennyit dolgozunk. Meg kell értenünk, hogy nem kapunk nagyobb fizetést tőle majd azért, mert megdrágult a buszjegy vagy a villanyáram, hanem csak azért, ha több és minőségi munkadarab kerül ki a kezünkből. Az új tulajdonos szakcsoportjának felmérése szerint mintegy 300 dolgozó lesz majd fölösleges, mert a termelési folyamatban mindössze 1050 foglalkoztatottra van csak szükség. Persze lesz természetes lemorzsolódás is, sok az idős, nyugdíj előtt álló munkás. Helyesebben mondva munkaerő-felesleg és munkaerőhiány lesz egyidejűleg, mert a menesztett idősek helyett újakat kell alkalmazni. Azt hiszem, mindazok számára, akik megértik az új viszonyokat és bírják majd a tempót, végre egy normálisabb élet kzdődik - mondja bizakodva a szakszervezeti elnök.
SZÉKELY IVICA, aki 24 éve dolgozik a Severben:
- Mindabból, amit hallunk, azt kell hinnem, hogy végre jobb napok virradnak a Severre. Abból ítélve, hogy az új tulajdonos első emberei az év első napjától itt vannak a gyárban, járják a csarnokokat, terveznek, beszélgetnek, arra lehet következtetni, hogy nagyon komolyan veszik új tulajdonukat. Nézze, nekünk, akik itt dolgozunk teljesen mindegy, ki a tulajdonos, az a fontos, hogy legyen munkánk és azt fizessék meg tisztességesen. A hírek szerint a termelés átszervezése miatt lesz átképzés, de azt hiszem, ezzel nem lesz probléma. A probléma ott van, hogy mi még mindig nem tudtuk teljes mértékben megérteni, hogy a privatizáció teljesen megváltoztatja a munkás szerepét: nem lehet sokat okoskodni, a lényeg a rend, a fegyelem és a munka. Az ígértetek szerint a tervezett beruházás után a tulajdonos a Severt a villanymotorok előállításának központjává akarja fejleszteni, hát semmi okom arra, hogy ne higgyek a javulásban.
KARÁCSONYI IRÉN, aki 30 szolgálati év után, két évvel ezelőtt tekercselőként munkaerő-felesleg lett:
- Nagyon örülök, hogy végre valamilyen jövőképet alakíthatnak ki azok a munkások, akik kibírták az elmúlt évek megpróbáltatásait és hűek maradtak a gyárhoz. Amikor két évvel ezelőtt beszélni kezdtek a munkaerő-feleslegről, én szinte biztosra vettem, hogy a listára kerülök, mert ingáztam, és a gyár először az ingázó munkásoktól szabadult meg. Kaptunk végkielégítést, de nekem a gyár élete még most is szívügyem. Azt hiszem, nem kell félni a privatizációtól. Az biztos, hogy a tulajdonos nem lesz szívbajos, dolgozni kell majd. De szeretném hangsúlyozni, hogy míg én dolgoztam és volt munkánk, mi is olyan tempóban termeltünk, hogy amikor hazamenet munka után leültem a buszban, nem tudtam utána felállni. A mai összekuszált világban már az is nagy dolog, ha az embernek van munkahelye. Ha ehhez még az a tény is párosul, hogy normálisan dolgozhat, és idejében kap érte fizetést, az már főnyereménynek számít. Sok sikert kívánok hozzá minden severesnek.