A nyár a nyaralás, a kikapcsolódás ideje. Amíg az úgynevezett ,,átkos”-ban a családok zöme megengedhetett magának néhány hetes vagy akár tíznapos pihenést is valamelyik tenger partján, addig a ránk köszöntött fene nagy demokráciában sajnos a legtöbb család csak ábrándozhat a tenger hűs vizéről, a szikrázó napsütésről, a forró homokról. Ám az itthon maradóknak sem muszáj feltétlenül unatkozniuk, hiszen tömérdek fesztivál, rendezvény áll rendelkezésükre. Míg némelyek pénz híján lemondanak a rendezvények látogatásáról, addig mások üres zsebbel is jól tudják magukat érezni, és nem hagynának ki egyetlen alkalmat sem a bulizásra, az ismerkedésre. A héten arra voltunk kíváncsiak, kedves olvasóink élnek-e az itthoni lehetőségekkel, s eljutnak-e rendezvényeinkre.
GALAI Tamara királyhalmi középiskolai tanuló:
- Ahogy közeledik a nyár, szinte minden fiatal repesve várja a különféle ifjúsági fesztiválokat, táborokat. Én nem vagyok nagy fesztiválozó, táborozó egyén. Például itt van a Zentai Nyári Ifjúsági Játékok, aztán a sok-sok színpad, különféle műfajok, foglalkozások, táborozás, minden, amire egy fiatal vágyhat. Már egy hónappal ezelőtt sok ismerősöm kérdezgette: táborozom-e vele. S az volt a válaszom: nem az én stílusom. Mert nagy része csakugyan nem az. Én visszahúzódó típus vagyok, s a kisebb szabású rendezvényeket részesítem előnyben. De ezt leszámítva, nagyon jó ötletnek tartom az Ifit is, meg minden fiataloknak rendezett fesztivált, bulit, hiszen, sokszínű programjával sokakat odacsalogat, így mindenki szórakozhat, barátkozhat kedvére. Viszont az árak lehetnének kicsit olcsóbbak is. Sok fiatal egész évben erre gyűjt, s alig egy hét alatt el is költi a pénzét... A heti belépő sem olcsó, viszont aki csak egy koncert vagy foglalkozás kedvéért megy oda, annak is mélyen a pénztárcájába kell nyúlnia. Ha valamennyivel olcsóbb volna, szerintem még több fiatal érdeklődne iránta. Ki tudja, egyszer talán én is kedvet kapok egy-egy koncertre vagy valami foglalkozásra, addig pedig örömmel hallgatom barátaim élményeit, történeteit..
AGÁRDI Gábor szabadkai újságíró:
- A palicsi filmes mustrára minden évben kilátogatok. Ha éppen nem tudósítok róla, akkor mint mezei nézelődő, de ott vagyok, mert szeretem a filmet. Valamelyik évben az Oscar-díjas Szabó István is vendége volt a szemlének (a Lifka Sándor-díj kitüntetettjeként), akit még valamikor pár éve egy DVD-dedikálás kapcsán volt alkalmam közelebbről megismerni. Nem ittunk pertut, de óriási élmény volt ismét találkozni a mesterrel, merthogy ő egy igazi mester, képíró. Persze azért, ha időm engedi, az Interetno fesztivál ideje alatt is ott mozgolódom valahol Szabadka főterén. A színes kavalkádban az ember mindig lát valami érdemlegeset, például külföldi zenészeket. Két évvel ezelőtt vettem egy pánsípot egy indiántól, de hogy, hogy sem, nekem még egyetlen dalt sem sikerült rajta úgy megszólaltatnom, mint annak az idős indiánnak. Varázslat! Így nyaranta Budapestre is szívesen utazom. Legjobb barátommal új filmeket nézünk, augusztusban tart a francia filmnapok, 300 forint egy mozijegy (100 dinár), ilyen sehol nincs. Egy színházi előadás is mindig benne van közös programunkban. Legutóbb A kellékes című darabot néztük Kern András főszereplésével. Feledhetetlen, akárcsak az augusztus 20-ai a tűzijáték. Tavaly láttam először élőben. Azt hinné az ember, hogy egy tűzijáték giccses, de amikor az egyik legszebb nemzeti ünnepen valaki több tízezer emberrel együtt hallgatja a magyar himnuszt, nézi a Parlamentet a Lánchíd tövéből, akkor egyszerűen nem lehet nem meghatódni. Utazni is szeretek és fesztiválozni is, és eddig mindig megpróbáltam megtalálni az egészséges egyensúlyt a kettő között. Remélem ez a közeljövőben is így lesz, csak ne volna ez a pokoli hőség, akkor talán napközben is több kedvem lenne mászkálni a városban.
KISS Annamária nagykikindai háziasszony:
- Sajnos, ritkán jutunk el egy-egy rendezvényre, mivel nem futja a pénzemből a túl nagy fesztiválozást. Örülök, hogy a vajdasági magyar fiatalok ennyi kiváló és változatos program közül válogathatnak. Szívem szerint sorban látogatnám a délvidéki rendezvényeket, de sajnos, az anyagiak meggátolnak ebben. Rendezvényeink színvonalával elégedett vagyok, egyvalami azonban nem tetszik: elszomorít, amikor fiatalokat látok illuminált állapotban lenni. Ezen valahogy változtatni kellene, mert ez a látvány elveszi a kedvem a fesztiváloktól.
KOVÁCS Áron hajdújárási Phd-hallgató:
- Most abban a világban élünk, amikor sokan meggondolják, hova mehetnek el szórakozni vagy nyaralni. Az EXIT-en és a Nyári Ifjúsági Játékokon színvonalas koncertekkel próbálják megmozgatni a fiatalokat, de ezekre a rendezvényekre igencsak borsos belépőjeggyel lehet bejutni. Szabadkának sajnos nincs multiplex mozija, ezért igyekszem minden évben kihasználni a palicsi filmfesztivál adta lehetőségeket. Kicsit kényelmetlen, kicsit hűvös, de kárpótol a természet, a fák lombjai felett a csillagos ég, no és a remek filmek. A nyár talán legjobban várt programja mégiscsak a Nyári Ifjúsági Játékok. Ez az a hely, ahol az ember megismerheti az első szerelmét, vagy kipróbálhatja, milyen az élet szülői felügyelet nélkül. Nagy kedvenc a fiatalok körében az EMI-tábor. Minden évben cikkeznek róla. Van, aki pártfogolja, van, aki nem. Ez az idén sem volt másként. Lehet, hogy szélsőséges zenei stílust képvisel, vagy talán túl hangos, de ez is csak egy rendezvény, mely sikeres, és nagy zenekarokat hoz el poros vidékünkre. Léteznek a műhelytáborok, ilyen a Ludasi-tó csodálatos atmoszféráját és a népi hagyományokat bemutató Nyári Tábor a Róka tanyán, a Szólj, síp, szólj! népzenei tábor Bajsán, a Szép szó tábor Kishegyesen, az Etno tábor - melyet az idén Topolyán szerveznek -, mely sok kihalófélben levő mesterségre, hagyományra, valamint érdekes újdonságra tanítják meg a fiatalokat, az estéket pedig hangulatos tábortűz és gitárszó teszi feledhetetlenné.
Egy táborozás utáni élménynek nincs párja és nem lehet pénzben kifejezni az értékét. A ragyogás a táborozók szemében és az élmények sokasága feltölt hosszú ideig. Erőt ad a munkához, tanuláshoz.