Gratuláltak a nemzeti tanácsi választáson elért eredményhez a Magyar Összefogásnak, örülnek a megkezdett programok folytatásának, a magyar miniszterelnök pedig úgy fogalmazott: boldogok lehetnénk, ha a szerb jogi szabályozás általános lenne a teljes Kárpát-medencében.
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén a magyarországi és a határon túli magyar pártok találkoztak, a résztvevők annak is elismeréssel adóztak, hogy a vajdasági magyaroknak sikerült partneri kapcsolatot kialakítaniuk a többségi társadalommal és a kormányzó párttal, ellentétben a többi határon túli magyar közösséggel.
Példátlan történet
Szerbiában „példátlan történetet” építenek hosszú évek óta, a szerb—magyar kapcsolatokat próbálják kiemelt stratégiai szintűvé tenni — fogalmazott az ülés elején megtartott beszédében Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök méltatta a magyar és a szerb elnöknek a történelmi megbékélés irányába tett gesztusait, „ez kinyitott jó néhány ajtót, és jól közlekednek rajta”. Boldogok lehetnénk, ha a szerb jogi szabályozás általános lenne a teljes Kárpát-medencében, a kulturális autonómia lényegében megvalósult — hangsúlyozta.
A Máért zárónyilatkozatában Vajdasággal kapcsolatban elismeréssel állapítják meg, hogy a Szerbia és Magyarország közötti folyamatos kétoldalú kormányközi tárgyalások rendszere egyedülálló példája a jószomszédi viszonynak és együttműködésnek. Örömmel nyugtázták, hogy a vajdasági magyarság és a VMSZ megkerülhetetlen része ennek a kapcsolatrendszernek, melyben aktív szerepet tölt be.
Egyetértés — kivétellel
A magyar belpolitikában szokatlan egyetértés van a reális erőt képviselő politikai pártok és a határon túli magyar szervezetek között — fogalmazott Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a zárt ajtók mögött folyó tanácskozást követő sajtótájékoztatón. Egyetlen kivétel van: a Demokratikus Koalíció, Gyurcsány Ferenc pártja, mely a meghívás ellenére sem ment el az ülésre. A Máért történetében egyedüli, hogy ilyen előfordult, és ez nem a magyar kormánnyal, hanem a határon túli magyarsággal szembeni udvariatlanság — mondta Semjén.
A Magyar Szocialista Párt sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a tanácskozáson azt javasolta, a parlamenti pártok kezdjenek el tárgyalni a választójog kérdéséről. A szocialisták szerint a határon túli magyarok hiteles magyar parlamenti képviseletéhez az kell, hogy a határon túliak maguk közül, ne pedig a budapesti pártlistáról válasszanak képviselőt.
Jövőre európai parlamenti választások — a külhoniak is voksolnak
A jövő tavasszal kerül sor az EU-tagországokban az európai parlamenti képviselőkről szóló voksolásra. Ez nem pártválasztás, hanem összmagyar szavazás — emelte ki a magyar miniszterelnök az ülés elején megtartott beszédében, utalva a változtatásokra, az unió területén kívül élő polgárok szavazati jogának megteremtésére.
2019 a külhoni magyar gyerekek éve lesz
Az újabb tematikus év programjaira 1 milliárd forint áll rendelkezésre, a forrás nagy része pályázati keret lesz, várhatóan egyötödéből táborokat, iskolai rendezvényeket támogatnak. A programelemeket decemberben dolgozzák ki, a tematikus év pedig január 1-jén indul.
A Szülőföldön magyarul program keretében 230 000, magyar iskolába járó gyereket támogatnak — hangzott el. Semjén Zsolt jelezte: arról folyik diskurzus, hogy az oktatási-nevelési támogatás esetében érvényesítsék-e a rászorultsági elvet.
Mátyás király után Rákóczi
2019-re a nemzetpolitikai államtitkár II. Rákóczi Ferenc-emlékévet hirdet.
Aggodalom Kárpátaljáért
A zárónyilatkozatban első helyen szerepel Kárpátalja helyzete, az ottani magyarság mellett Magyarország, a magyar kormány és az összes külhoni régió kiáll. Az ülés résztvevői aggodalmukat fejezték ki a kárpátaljai magyarság helyzetét ellehetetlenítő oktatási törvény és a nyelvtörvénytervezet, valamint a magyar közösséget érintő immár mindennapos atrocitások miatt.